Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-10 / 58. szám
www.ujszo.com | 2020. március 10. KULTÚRA 117 Jóváhagyásra várva Reményei szerint április közepétől venné át a Jókai Színház igazgatását Gál Tamás Tizenhét év után új igazgatója lehet a Jókai Színháznak (Milan Drozd felvétele) LAKATOS KRISZTINA Kész tervekkel, új művészeti vezetéssel, reményei szerint április közepétől venné át a Komáromi Jókai Színház igazgatását Gál Tamás. A színművész március 3-án tette közzé közösségi oldalán a Milan Belica által jegyzett, február 25-én kelt értesítést, amelyben Nyitra megye elnöke tájékoztatja, az egy nappal korábban lezajlott meghallgatás eredményeként a bizottság őt hozta ki az igazgatói tisztségre kiírt pályázat győzteseként. Bővebb tájékoztatásért, a további ügymenet pontosításáért a megyei elnök hivatalához fordultunk, de Ol’ga Prekopová, Milan Belica szóvivője csak az értesítésben is szereplő információt erősítette meg (továbbra is a győztes neve nélkül): a pályázati meghallgatás alapján a bizottságjavasolta a megyei elnöknek, hogy a győztes jelölt igazgatói kinevezését terjessze be jóváhagyásra a Nyitra megyei közgyűlés elé. A legközelebbi közgyűlés, ahol a megyei képviselők megismerhetik a pályázat eredményét, március végén lesz. Új 6vad, új tervek „A pályázatomból is egyértelmű volt, hogy rengeteg reformot tartok szükségesnek, és van egy stábom, amellyel ezeket meg szeretném valósítani. Ez a jövőbeli művészeti tanács egészülne ki azokkal a jelenlegi társulati tagokkal, akik szeretnének részt venni a munkában, és akikkel én is együtt tudok dolgozni. Elsősorban Mokos Attilára, Culka Ottóra gondoltam, meglátjuk, mit szólnak a felkérésemhez” - vágott bele tervei ismertetésébe Gál Tamás. A művészeti vezetést érintő változások kapcsán további területeket, neveket és pozíciókat is említett. A tervek között szerepel a stúdiószínpad önálló profiljának megerősítése, kísérletezésnek, alternatív törekvéseknek helyet adó műhellyé formálása Matusek Attila vezetésével, akinek munkáját dramaturgként Garajszki Margit segítené. A nagyszínpad megőrizné népszínházi jellegét, itt Kardos Tünde dramaturg munkájára továbbra is számít Gál Tamás, azzal, hogy a két színpad műsortervét Varga Emese dramaturg fogná össze. A társulat vezetése a jövőben is Olasz István feladata maradna. „Külön öröm, hogy beszéltem Fabó Máriával, felajánlottam az együttműködést, és úgy tűnik, megegyezésre jutottunk. Tisztelem a társulat azon tagjainak a véleményét is, akik olyan nagyra értékelték a menedzseri munkáját, hogy a színház igazgatójaként is el tudták volna képzelni. A jövő szempontjából azt tartanám a leggyümölcsözőbbnek, ha menedzseri szempontból összeadnánk a tapasztalatunkat - hangsúlyozta az igazgatói pályázat győztese, hozzátéve, hogy Tóth Tiborral, a Komáromi Jókai Színház jelenlegi direktorával is többször beszélt az elmúlt időszakban. — Senkit sem szeretnék kellemetlen helyzetbe hozni. Azzal számolok, hogy a következő évadot már mi állítjuk össze, de ha születtek előszerződések, azokat megnézzük, és egyénileg megbeszéljük a lehetőségeket. Tóth Tibor 17 éven át végzett munkáját és tapasztalatát tisztelem. Egyébként a legelején biztosított róla, hogy nem fog gátolni semmiben. Nem látom akadályát, hogy idővel együttműködjünk, de az első időszakban arra kérem, hagyjon nyugodtan dolgozni.” Feszült hónapok Kerestük Tóth Tibort is, aki hívásunkra SMS-ben válaszolt; mint írta, premierre készül a Nemzetiben, a borítéknyitás után valószínűleg majd kiad egy nyilatkozatot. Fabó Máriát, a pályázat másik résztvevőjét viszont elértük, megerősítette, hogy beszéltek a jövőről Gál Tamással. „A hogyan továbbról - akárcsak a nagypolitikai választások után - a nyertes dönt. Tamás felhívott és felkért az együttműködésre, amennyiben a képviselő-testület megerősíti a bizottság döntését. Abban egyeztünk meg, hogy az elkövetkező napokban találkozunk és megbeszéljük, hogyan tudunk együtt dolgozni. Engem nem a személyes ambíciók érvényesítése hajt, hanem a színház további, zökkenőmentes működése” - fogalmazott a Jókai Színház marketingvezetője. Kérdésünkre azt sem titkolta, hogy feszült hónapok vannak mögöttük: „Az elmúlt három hónap eseményeit egy ámokfutásnak látom. Az igazgató visszahívása, a pályázati felhívás, a határidők, várakozások, mind-mind egy hektikus, logikátlan, nehezen áttekinthető folyamat volt. Hivatalosan titkosították a pályázók nevét, a pályázat beadásától a bizottsági meghallgatásig több mint két hónap telt el, a bizottság döntése után a képviselő-testület jóváhagyására majd másfél hónapot kell várni... Ez mind rányomta és rányomja a bélyegét a színház működésére, az ott dolgozók hangulatára, biztonságérzetére. S a pályázóknak, nekünk sem volt könnyű ez az időszak.” A nagy titok Nehéz viszonyítási alapot találnunk, mihez is mérhetnénk a jelenlegi folyamatot. Egyrészt, Nyitra megye 17 évig nem látta szükségesnek megpályáztatni a Jókai Színház igazgatói posztját, így Tóth Tibor - gyakorlatilag kihívás és versenyhelyzet nélkül - minden idők leghosszabban regnáló komáromi színidirektorává vált. Másrészt, a rendszerváltás utáni időszakban „házon belül” mindenre akadt példa: volt meghívott igazgató, kijelölt-kinevezett igazgató, pályázat útján nyert igazgató, miközben a társulat, a magyar politikai és kulturális közösség, a „nagypolitika”, a szakma szava alapvetően eltérő módon súlyozódott az egyes döntések hátterében. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk: a helyzet függvényében a szakmaiságot inkább a mindenkori jelölt személye, támogatottsága, kisebb mértékben a döntéshozás mechanizmusa jelentette. Nyitra megye mint a színház fenntartója tavaly decemberben hirdetett pályázatot tíz kulturális intézmény - köztük a Komáromban a Jókai Színház, a Duna Menti Múzeum, a Szinnyei József Könyvtárigazgatói tisztségére. Ami egyébként várható volt, hiszen már októberben megtörtént a pozíciók felszabadítása: egy döntéssel tizennégy, hosszú ideje a helyén lévő igazgatót hívtak vissza, hogy a pályázatok lebonyolításáig megbízott vezetőként folytassák tovább a munkájukat. Az egész eljárást jellemző nagy titkosítás már ekkor elkezdődött: máig nem lehet tudni, kik azok a szakértők, akik — állítólag - mérlegre tették az igazgatók szakmai tevékenységét, és milyen szempontrendszert érvényesítve találták hirtelen könnyűnek. Nem ismert, milyen eljárásrendet, szabályozást követve írták ki, illetve bonyolították le a pályázatot, és ha jobban belegondolok, hivatalos forrásból ma még azt sem tudhatjuk, hogy a komáromi direktori székért Fabó Mária, a színház marketingvezetője és Gál Tamás színművész, a Csavar Színház alapítója szállt versenybe. A végül december 2-án közzétett pályázati felhívásrajelentkezőknek mindössze 10 napjuk volt arra, hogy elkészítsék a hároméves fejlesztési tervet, amely a jelentkezés kevés feltételének egyike volt. Tekintetbe véve, hogy bár nem titkos, de nem is közkézen forgó adatokra alapozva vázolható fel egy ilyen jövőkép, a pálya ezen a ponton egyértelműen a „belső ember” felé lejt - mintha a megye nem is számolna azzal az eshetőséggel, hogy egy igazgatói pályázatra kívülről is érkezhet jelentkező. A határidő lejárta után jó ideig úgy tűnt, a pályázatok túszul esnek a parlamenti választásnak; kiszivárgott információk szerint a borítéknyitást, a jelentkezők meghallgatását csak márciusban tervezte a megyei hivatal. Végül február 24-re mégis összehívták a héttagú bizottságot, amelyben négy megyei képviselő (köztük egy MKP-s) kapott helyet, egy fő a megyei hivatal kulturális osztályát, egy fő a Komáromi Jókai Színházat képviselte, Peter Kovác, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház igazgatója pedig a kulturális minisztérium sürgetésére került be a testületbe. A pályázókat meghallgatva ők hozták meg azt a - ma formálisan még titkos(ított) - döntést, amelyet március harmincadikán a megyei közgyűlés elé terjesztenek. A Nyitra megye honlapján fellelhető pályázati archívumban visszakövethető, hogy a hasonló tartalmú, korábban vagy utóbb megjelent kiírásokban ugyanilyen feltételek, határidők szerepeltek, a sajtóban is tárgyalt esetek tanúsága szerint a bizottságok összetétele is hasonlóan alakult. Az ilyen-olyan okokból érzékenyebbnek bizonyuló ügyek kapcsán (hogy egy nem olyan nagyon régi példára utaljunk: a nyitrai Andrej Bagar Színház 2016-os, szövevényes igazgatóváltása) ugyan rendre megfogalmazódtak a szakmaiságot, az átláthatóságot érintő kritikák, de a gyakorlatban minden maradt a régiben. Elhunyt Max von Sydow Párizs. Elhunyt 90 évesen Max von Sydow, az egyetlen Oscardíjra jelölt svéd filmszínész. Párizsban bekövetkezett halálának hírét francia felesége, Catherine Brelet producer közölte tegnap a Paris Match internetes oldalával. Mint írta, „megtört szívvel és végtelen szomorúsággal kell közölnünk a rendkívül fájdalmas hírt, hogy Max von Sydow 2020. március 8-án eltávozott”. Max von Sydow filmes pályáján az igazi áttörést Ingmar Bergmannak köszönhette, aki rábízta A hetedik pecsét című filmjének egyik főszerepét, a halállal párviadalra kelő keresztes lovag figuráját. Ezt követően Sydow csaknem tizenöt éven keresztül Bergman egyik vezető színésze lett, játszott egyebek között a Szűzforrás, az Úrvacsora, a Tükör által homályosan, a Szégyen, a Farkasok órája, valamint a Szenvedély című filmekben. Sydow nemzetközi filmes karrietje az 1970-es évek elején indult, az angolul, franciául és olaszul folyékonyan beszélő szülész leggyakrabban Hollywoodban dolgozott, de feltűnt angol és olasz filmekben is. A rendezők szívesen foglalkoztatták a mély érzésű, zárkózott, belső konfliktusaiban őrlődő, szellemileg kiemelkedő férfi szerepében, ám sokoldalú jellemábrázoló képességének köszönhetően kalandosabb, akciókban gazdagabb, szórakoztató tömegfilmekben is megállta a helyét. Emlékezetes alakítást nyújtott Az ördögűző, A keselyű három napja, a Menekü-Max von Sydow (1929-2020) (Fotó: TASR/AP) lés a győzelembe, a Flash Gordon, a Hannah és nővérei, a Dredd bíró, az Ellenséges vizeken, a Csodás álmok jönnek és a Különvélemény című filmekben. A 80-as évektől a dán Bille Augusttal több nagy sikerű filmet készített: a Hódító Pellét (a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját elnyerő alkotásban őt is az aranyszobrocskára jelölték a legjobb férfi főszereplő kategóriában). Az utóbbi évek filmterméséből kiemelkedik a Martin Scorsese rendezésében készült Viharsziget, Stephen Daldry filmje, a Rém hangosan és irtó közel (amelyért 2011 -ben a második Oscar-jelölését is megkapta). 2015-ben a Star Wars-sorozat Az ébredő Erő című részében Lor San Tekkát játszotta, és szerepet kapott Thomas V interberg 2018-as filmjében, a Kurszkban is. (MTI, k)
