Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-10 / 58. szám
www.ujszo.com angol futball 11 alapvető dolgoknak számító lépésekkel rukkolt elő, mint a tudatos és egészséges táplálkozás, a célzott ellentámadások, vagy a tengerentúli transzferpiacok részletes ismerete. Mire a francia szakember 2018-ban elhagyta az Arsenalt, innovációi már alapvető elemekké váltak. Az első külföldi szakemberként Jozef Venglost tartják számon, aki a csehszlovák válogatottal vb-negyeddöntős volt, majd a torna után aláírt az Aston Villához. A játékosok csodabogárként tekintettek rá, mert olyan dolgokat vezetett be, mint a mérkőzés utáni nyújtások, miközben a csapat a 17. helyen zárt csak Egy év után menesztették, noha Dwight Yorké később elismerte, Venglos olyan apróságokat próbált bevezetni, amelyeket más klubok csak hét-nyolc évvel később kezdtek el alkalmazni. Aztán Wengerrel már a sikeresebb éra köszöntött be, őt olyan nagy nevek követték, mint Gérard Houllier, Rafa Benitez, Jósé Mourinho, Carlo Ancelotti és Roberto Mancini. A Premier League szépen lassan átalakult a világ egyik legelismertebb és legjobb bajnokságává, ahol sztárfütballisták és sztáredzők dolgoztak. Rosszul jöhet a brexit így értünk el a jelenkorhoz, amikor Pép Guardiola és Jürgen Klopp személyében két edzőfejedelem irányítja a két legjobb csapatot, a Manchester Cityt és a Liverpoolt. Wilson a két fútballiskolát úgy jellemzi, hogy az egyik egy hollandból táplálkozó spanyol, míg a másik egy szovjet mintából kialakult jellegzetes német típus. A szigetországi klubfutball olyannyira átalakult, hogy Alex Ferguson, Kenny Dalglish és Manuel Pellegrini kivételével minden PL-t nyert menedzser a kontinentális Európából jött. Wilson állítja: Budapest az ödetek, kultúrák és etnikai hovatartozások élénk olvasztótégelyeként működve alapvető hatást gyakorolt az európai és angliai futballra. A grundok világa ideális terepet adott a gyerekeknek, hogy technikailag fejlődjenek, de ugyanilyen fontos szerepet tulajdonít a kávézókban a fútballról hosszas vitákat folytató és elméleti fejtegetésekbe bocsátkozó íróknak és értelmiségieknek, akik ezáltal elsőként fejlesztették a taktikai elméleteket. Hogy ezek az ödetek végül nem maradtak a magyar főváros keretein belül, köszönhető volt a korabeli gazdasági és politikai helyzetnek, a tehetséges emberek elhagyták az országot, és máshol teljesedtek ki, valósították meg futballelképzeléseiket. ,Az angol labdarúgás egyeden nemzetközi győzelme a magyarok elleni vereségnek volt köszönhető, amivel bebizonyosodott, hogy a helyi módszerek és elképzelések elavultak. A klubfutball nemzetközi sikereihez egy Crvena zvezda elleni jugoszláv pofon kellett, majd a modern korba egy francia menedzser léptette a hazai bajnokságot. Jelenleg a Premier League, minden egyenlőtlensége és hibája ellenére egy valóban nemzetközi liga. Olyan hely, ahol a különféle elméletek összecsaphatnak egymással, az ödetek és taktikák kipróbálhatók, finomíthatok Amennyiben a brexit eredményeként csökken az európai befolyás, az a jövőre nézve csak káros következményekkel járhat” - vonta le a következtetéseket Jonathan Wilson. Pincési László Megtanulták a jugoszláv leckét De klubszinten is történt előrelépés. Például Liverpoolban, amelynek ’70-es évek végi, ’80-as évek elejei dominanciája azon alapult, hogy megtanult türelmesebben futballozni, felismerte, hogy ha megszerzi a labdát, akkor nem fejetlenül kell rohanni, hanem muszáj már a következő két-három lépésen gondolkozni. Ehhez az is kellett, hogy Bili Shankly csapata az 1973-74-es BEK-sorozat második fordulójában otthon és idegenben is 2-1- es vereséget szenvedjen a Crvena zvezdától. ,Az európaiak megmutatták, hogy a hátulról történő építkezés az egyeden lehetőség. Rájöttünk, hogy nem tudunk minden alkalommal gólt szerezni, amikor labdát kapunk. És ezt Európából kellett megtanulnunk” — magyarázta Shankly. Az évtized végére az angol csapatok nem csupán az európai csapatok felépítését és taktikáját tanulmányozták, de a kontinensről és Dél-Amerikából játékosokat is igazoltak Az első két nagy név az argentin Ricardo Villa és Osvaldo Ardiles volt, akik az 1978-as vb után immáron világbajnokként írtak alá a Tottenhamhez. 47 évnyi légióstilalom Hogy ez mekkora áttörés volt? Nos, az angolok ettől kezdve számítják a légiósáradat kezdetét, pedig hol volt ez akkor még a napjainkban tapasztalható kavalkádhoz!? A külföldi játékosok tilalmát csaknem fél évszázadon át alkalmazták A nagy ellenállást Herbert Chapman ödete váltotta ki, az Arsenal legendás menedzsere 1930-ban azzal állt elő, hogy szerződteti Rodolphe Hident, a Wiener AC osztrák válogatott kapusát. „Visszataszító, sértő és a klub vezetőinek szörnyű gyengesége” - így reagált a helyzetre az egyik vetélytárs klub vezetője, a liga és a játékos-szakszervezet tiltakozott, így Rudi Hiden végül nem költözött Angliába. Hogy se ő, se más ne jöhessen, az angol szövetség a munkaügyi minisztérium támogatásával a következő évben bevezetett egy szabályt: a nem brit születésű játékosok csak akkor szerepelhetnek angol klubban, ha legalább két évet az országban éltek. legyenek a legnagyobb sztárok számára is. így került Angliába Eric Cantona, Jürgen Klinsmann, Ruud Gullit, Dennis Bergkamp, Gianfranco Zola vagy éppen Gianluca Vialli, velük kezdődött meg a Premier League felemelkedése és egyik legnagyobb bajnoksággá válása. A sztárok mindegyike új lendületet, ödetet, taktikai változást eredményezett, ez pedig elkerülhetedenül megváltoztatta a velük együtt játszó és edző brit játékosok mentalitását és hozzáállását. Wenger hozta meg az áttörést Dolgozatában Wilson azt írja, az edzők közül a ligára a legnagyobb befolyással Arséne Wenger bírt, aki olyan forradalmi, ám azóta Az olyan sztárok, mint Dennis Bergkamp megváltoztatták a velük együtt játszó és edző brit játékosok mentalitását és hozzáállását A chilei csatár, George Robledo például később így játszhatott a Barnsley (1946-1949), majd a Newcasde United (1949-1953) csapataiban, de a német Bert Trautmann is így lett a St. Helens Town (1948-1949), majd a Manchester City (1949-1964) kapusa. Igaz, ő nem feltéden lehetett büszke arra, hogy az FA által előírt két évet a lancashirei hadifogolytáborban töltötte le. 1978 februárjában az Európai Közösség úgy határozott, hogy a tagállamok labdarúgó-szövetségei nem élhetnek az állampolgárság szerinti megkülönböztetéssel, ezért a liga végül megszüntette a 47 éves tilalmat. így került Angliába a fentebb említett két argentin világbajnok, majd a holland Arnold Mühren és Frans Thijssen is, akik nélkülözheteden szerepelt töltöttek be a Bobby Robson vezette Ipswich Townnál. A klub 1978-ban FA-kupát, 1981- ben UEFA-kupát nyert, és szerzett 1981-ben és 1982-ben két bajnoki ezüstöt is. Közbeszólt a Heysel-tragédia Elképzelhető, hogy a nyolcvanas évek közepén jött volna a nagy bumm, ha nincs az 1985-ös Heysel-tragédia, és az angol klubok európai kupaeltiltása. Ezért aztán amikor 1992-ben megalakult a Premier League, a brit és ír játékosok mellett még mindössze 13 légiós szerepelt a bajnokságban. A helyzet azonban gyorsan megváltozott, a klubok növekvő pénzügyi befolyása, majd a Bosman-szabály (amely kimondta, hogy a profi sportolók jogi szempontból semmiben sem különböznek a többi munkavállalótól) együttesen lehe- A chilei Manuel Pellegrini az egyik edző a három közül, aki nem a kontitővé tette, hogy a klubok csábítóak nentális Európából érkezve nyert csapatával PL-címet A nagy tizenhármas A Premier League 1992-es első idényében mindössze tizenhárom olyan labdarúgó szerepelt, aki légiósnak számított. A nevek között olyan nagyságok tűntek fel, mint a Leeds United francia csatára, Eric Cantona vagy a Manchester United Európabajnok dán kapusa, Peter Schmeichel. A 47-szeres lengyel válogatott Robert Warzycha (Everton) neve azért lehet ismerős, mert 1994-1995-ben a Pécs, egy szezonnal később a Honvéd csapatát erősítette. Az Arsenalban szereplő John Jensen is Európa-bajnok lett 1992-ben, két évvel később egy magyarok elleni hazai barátságos mérkőzésen már a 15. percben súlyos sérülést szenvedett Halmai Gábor belépője után - gyakorlatilag ez vetett véget a komolyabb pályafutásának. ifc Anders Limparról (Arsenal) magyar felmenői miatt írtak sokat a magyar flp|u lapok, de az első PL-idényben pályára lépett még a a norvég védő, Gunnar 10* Halle (Oldham), az izraeli csatár Ronny Rosenthal (Liverpool), az orosz * középpályás Andrej Kancselszkisz (Manchester United), a svéd jobbhátvéd Roland Nilsson (Sheffield Wednesday), valamint négy kapus, a kanadai Craig Forrest (Ipswich Tawn), a cseh Jan Stejskal (QPR), a holland Michel Vont (Manchester City) és Hans Segers (Wimbledon). 4 A QPR-ben védő Jan Stejskal a Premier League első idegenlégiósai közé tartozott
