Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-09 / 57. szám

4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 9.1 www.ujszo.com Továbbra is rendkívül feszült a helyzet a görög-török határon Kasztaniesz határátkelőnél a görög határőrök vízágyúval próbálják feloszlatni a támadó migránsokat. A görögök az utób­bi 8 napban több ezer behatolást akadályoztak meg. A legtöbb próbálkozó afgán vagy pakisztáni. (TASR/AP felvétel) RÖVIDEN Államcsőd Libanonban Bejrút. A közel-keleti ország nem tudja törleszteni a követ­kező hét elején esedékes 1,2 milliárd dolláros eurókötvény­­tartozását - közölte szombaton Hasszán Diab libanoni minisz­terelnök. Ez az első alkalom, hogy az egykoron a Közel-Kelet Svájcaként is emlegetett ország fizetésképtelenséget jelentett. „Nem volt könnyű döntés”— mondta. „Libanon adóssága nagyobb, mint amit az ország elbír” - tette hozzá. A közel­­keleti országban az államadós­ság eléri a bruttó hazai termék (GDP) 170 százalékát. Liba­nonban az 1975-1990-es pol­gárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. Ok­tóber óta folyamatosak a tünte­tések. A megmozdulások Szaad Haríri előző kormányfő lemon­dásához vezettek. Az országra jelentős nyomás nehezedik a nemzetközi pénzintézetek felől. A Világbank és aNemzetközi Valutaalap megszorító intézke­déseket követel a pénzügyi tá­mogatásért cserébe. (MTI) Joe Biden előérzetei Washington. Az amerikai de­mokraták elnökjelöltségére pá­lyázó Joe Bidennek, jó előér­zetei vannak” az őszi elnökvá­lasztás előtt - ezt az egykori Barack Obama-kormányzat al­­elnöke pénteken egy washing­toni adománygyűjtő rendezvé­nyen hangoztatta. A volt alel­­nök „biztosnak” nevezte a je­lenlegi helyzetét, amikor Ber­nié Sanders vermonti szenátor személyében már csupán egyetlen vetélytársa maradt a Demokrata Párt elnökjelöltsé­géért folyó küzdelemben. Ugyanakkor leszögezte: az előválasztások folyamata még nem zárult lejövő kedden újabb, akár sorsdöntő kime­netelű előválasztás lesz. (MTI) Kasztaniesz/Athén. Újabb összetűzések voltak a görög-török szárazföldi határon a görög határörök és az Európai Unió területére bejutni akaró migránsok között - jelentette a Reuters hírügynökség tudósítója a helyszínről. Kasztaniesz határátkelő közelé­ben, a határkerítés török oldalán több száz embert lehetett látni, közülük többen rángatták a kerítést, mások vi­szont különböző tárgyakkal dobálták a görög határőröket, akik vízágyúk, könnygáz és füstbombák bevetésével válaszoltak. Görög tisztségviselők közlése szerint a határőrök az utóbbi 24 órában több mint 1200 behatolási kísérletet hiúsítottak meg, és 27 em­bert vettek őrizetbe. Az utóbbi 8 nap­ban pedig több ezer behatolást aka­dályoztak meg. A legtöbb próbálko­zó afgán vagy pakisztáni. Kiriákosz Micotákisz görög mi­niszterelnök kijelentette a CNN ame­rikai hírtévének péntek késő este adott inteijújában: az Európai Unió és Tö­rökország közti 2016-os' migrációs megállapodás összeomlott, és szerin­te ezért Recep Tayyip Erdogan török elnök a hibás, mert nem tartóztatja fel a Törökországban veszteglő migrán­sokat, sőt, szerinte segíti is őket ab­ban, hogy. elinduljanak az Európai Unió országai felé. Erdogan pénteken telefonon a megállapodás felülvizsgálatát kérte Angela Merkel német kancellártól, miután az abban foglaltak szerinte nem működnek. A török elnöki hi­vatal közölte: Erdogan azt tervezi, ma egynapos munkalátogatásra Brüsz­­szelbe utazik, a migránsválság meg­vitatására. Brüsszel és Ankara 2016. március 18-án arról állapodott meg, hogy Törökország feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja az Eu­rópai Uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, a visszaküldöttekért cserébe az EU -először egy 72 ezres kontingens ere­jéig - legálisan átvesz Ankarától szi­lfaiakat, mindezért pedig hatmilliárd euróval támogatja a törökországi menekültek ellátását. A pénzügyi se­gítséggel kapcsolatban az Európai Bizottság december 10-én arról szá­molt be, hogy átutalta az előirányzott 6 milliárd eurót a törökországi me­nekültek támogatására. A török ve­zetés ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett civil szervezetek még az összeg felét, tehát az első hárommil­­liárd eurós részletet sem kapták meg. Ankara egy héttel ezelőtt, február 28-án jelentette be, hogy a török ha­tóságok már nem tartóztatják fel azo­kat a migránsokat, akik Törökország területéről az Európai Unióba kíván­nak menni. Görögország a lépésre válaszul megerősítette keleti határai védelmét, aminek következtében több mint tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa men­tén. A görög határrendészet egyebek mellett könnygáz bevetésével igyek­szik megakadályozni a migránsok átjutását. Athén az uniótól is támo­gatást vár a helyzet rendezésére. Az EU-tagállamok belügyminiszterei­nek szerdai rendkívüli ülésén meg­szavazták, hogy 350 millió euró azonnali támogatást - valamint szükség esetén újabb 350 millió eu­rót - nyújtanak Görögországnak a határvédelem biztosítására. Hamarosan jelentősen felduzzad­hat a Görögországba bejutni próbáló migránsok száma - figyelmeztetett szombaton Süleyman Soylu török belügyminiszter. A tárcavezető a kelet-törökországi Elazigban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Görögországba átjutott migránsok száma elérte a 143 ezret. Athén ezzel szemben azt állítja, hogy sem a szá­razföldön, sem a tengeren nem en­gedi be területére a migránsokat. „Ez csak a kezdet. Ami eddig tör­tént, az még semmi” - mondta Soy­lu. „Micotákisz nem tudja tartani a határokat” - tette hozzá. Soylu arra számít, hogy a kedvező időjárás és a Marica határfolyó alacsony vízállása miatt egyre többen kelnek majd útra Görögország felé. A belügyminisz­ter elmondta: Törökország fokozta biztonsági intézkedéseit a határon, hogy megakadályozza a migránsok visszatoloncolását. Erdogan török elnök tegnap Isz­tambulban azt javasolta Görögor­szágnak, hogy Törökországhoz ha­sonlóan nyissa meg „kapuit” a mig­ránsok előtt, mondván az emberek csak keresztülhaladnának rajta Eu­rópa más országai felé. „Görögor­szág! Hát, ezek az emberek nem is maradnának nálad. Rajtad csak ke­resztülhaladnának Európa egy má­sik országába tartva. Mi a gondod ezzel?”- fogalmazott a török elnök. A koronavírus fertőzöttjeihez és a betegeket kezelő orvosokhoz, ápolókhoz való közelségét hangoztatta tegnap Fe­renc pápa, aki a járvány olaszországi terjedése miatt videókapcsolatban mondta el vasárnapi beszédét. A pápa arra kért mindenkit, tartsa be az óvintézkedéseket, és korlátozza a közösségi találkozásokat. Ez az első alkalom a Vati­kán modern kori történetében, hogy a pápa egészségügyi óvintézkedésből nem a megszokott helyszínen mondott be­szédet. Beszéde végén Ferenc pápa közölte, azért egy pillanatra kinéz az ablakon. Ki is nyitotta az ablakot, és kipil­lantott, a Szent Péter téren állók tapssal üdvözölték. Sok turista nem tudta, hogy Ferenc pápa nem lesz személye­sen jelen, és csak a téren felállított kivetítőkön látható. A Szent Péter téren pár százan voltak a pápai beszéd idő­pontjában a megszokott tízezrek helyett. (TASR/AP) Budapesten elmarad a március 15-ei ünnepség ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar kormány elfogadja az operatív törzs aján­lását, és lemondja a március 15-re tervezett központi ünnepséget - közölte szombaton a magyar Kormányzati Tájékoztatási Köz­pont. A közlemény szerint bár Ma­gyarországon csak egyedi fertő­zések vannak és gócpontok nin­csenek, a múzeumkerti ünnepség az ország legnagyobb rendezvé­nye, ahová Magyarország minden pontjáról érkeznek emberek. „Ezért biztonsági okokból, az operatív-törzs ajánlását elfogadva a kormány úgy döntött, hogy az idei évben a március 15-ei múze­umkerti nagyünnepséget le­mondj a” - hangsúlyozták. Az önkormányzati ünnepsé­geknek, helyi rendezvényeknek országos kihatásuk nincs, ezért azokról a helyi rendezők dönte­nek - olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ közlemé­nyében. A kormányzati operatív törzs javaslatának megfelelően a fő­polgármester is úgy döntött, hogy a március 15-i városházi ünnepi rendezvényt nem tartják meg. Karácsony Gergely a Facebookon azt írta, nincs fontosabb a buda­pestiek biztonságánál, egészsé­génél. „Bízom benne, hogy mihama­rabb sikerül legyűrni a járványve­szélyt, és akkor pótolni tudjuk az elmaradt találkozást” - fogalma­zott, hozzátéve, hogy „de ne fe­ledjétek, a kokárda mindenkié!” Az ellenzéki pártok szintén úgy döntöttek, hogy a koronavírus miatt lemondják a közös ünnep­ségüket, Budapest példáját kö­vetve pedig a vidéki városok is sorra mondják le a nagygyű­léseket. (MTI, index) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents