Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-07 / 56. szám
2 I KÖZÉLET 2020. március 7.1 www.ujszo.com Számháborúzik az Összefogás és az MKP CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az MKP és az MKÖ eltérően értelmezi, hogy mennyi szavazót sikerült a parlamenti választás során az urnákhoz szólítani. Míg az MKP szerint a 112 662 szavazat nagy részét ők hozták, addig az MKÖ szerint ez így nem teljesen fedi a valóságot. Közben az MKÖ elnöksége újraalakult és új ötletekkel is előállt. Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke, a párt ügyvivő elnökségének koordinátora, a szombati voksolás rájuk vonatkozó eredményeinek részletes számai alapján rámutatott: az MKÖ 150 fős választási listáján az MKP-nak 89 jelöltje volt. Szerinte a listára leadott 112 ezer voksból annak nyolcvan-kilencven százalékát az MKP szerezte. Hozzátette: a listán induló jelöltekre leadott 330 ezer preferenciaszavazat mintegy 70 százalékát is MKP-sok kapták. „A bázis a jövőben is az MKP” - szögezte le Őry Péter az MTI beszámolója szerint. Az MKÖ máshogy látja A választási eredményekkel kapcsolatban megkerestük Mózes Szabolcsot, az MKÖ elnökét. Arra a kérdésre, hogy van-e feszültség az MKÖ és az MKP között, hiszen a választás eredményének értelmezésében van egyfajta különbség a két szubjektum között, Mózes úgy Folytatódnak a koalíciós tárgyalások Pozsony. A parlamenti választáson nyertes OEaNO vezetője, Igor Matovic tegnap a Sme rodina elnökével, Boris Kollárral és az SaS első emberével, Richard Sulikkal egyeztetett. Matovic Kollárral két és fél órát tárgyalt, az SaS vezetőjével való találkozóról pedig egy olyan videót tett közzé a közösségi hálón, ahol éppen közösen főzőcskéznek. Az OEaNO vezetője és Andrej Kiska, a Za l’udí elnöke tegnap nem egyeztetett, mert az utóbbi nem tartózkodott Pozsonyban. Kollár az Expres rádióműsorában arról beszélt, szerinte a négy párt a jövő hét elején megállapodhat arról, hogy miként osztják el egymás közt a minisztériumokat. Ezt követően szakmai munkacsoportok jönnek létre, amelyek a részletes kormányprogramot dolgozzák majd ki. A négy pártvezető közösen a választás után először csütörtökön este találkozott. Már akkor megállapodtak abban, hogy az egymilliónál drágább állami kiadásokat a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért osztályának kell jóváhagynia. A kormányzás során pedig betartják majd azt az elvet, mely szerint amely információ nem titkos, az nyilvános. Az ellenzéknek nagyobb teret adnának arra, hogy ellenőrizze a kormányt. Ezenkívül létrehoznának egy olyan pénzalapot, amelyből az oknyomozó újságírást támogatnák. (czg) Nem tudnak egyetérteni abban, ki mennyi szavazatot hozott a 112 662-ből (Somogyi Tibor felvétele) válaszolt, részükről nincs ilyen feszültség. „Részünkről nincs értelmezési vita” - mondta, és hozzátette, ahhoz a megállapodáshoz ragaszkodnak, amelyet még novemberben kötöttek. Ez a szerződés arról szól, hogy az állami pártfinanszírozásként kapott 2,4 millió eurót a jelöltek által megszerzett preferenciaszavazatok szerint osztják szét az- MKÖ listáján induló három szubjektum között. Az MKP, az MKÖ és a Magyar Fórum 69,25:22,11:8,63 arányban részesül az állami támogatásban. Mózes, aki a választás után a többi pártvezetőhöz hasonlóan benyújtotta a lemondását, hozzátette: „Teljesen felesleges számháborút indítani.” Hozzátette, ha mégis számszerű adatok elemzésére kerül a sor, akkor kétféle lehetőség adódik. „Az egyik a preferenciaszavazatok száma. Ez azt mutatja, hogy az Összefogás a jelöltlista 20 százalékát adta, de 22 százalék feletti preferenciaszavazatot szereztünk” - mondta. A másik lehetőségként a választás napján készült exit poll eredmények elemzését említette. „Eszerint a választóink 60 százaléka szavazott •2016-ban az MKP-ra” - magyarázta Mózes, és hozzátette a további 40 százalékot az MKP-n kívüli jelöltek hozták. Tisztújítás az MKÖ-ben Az MKÖ tegnap este, lapzártánkkal egy időben tartotta a tisztújító kongresszusát. Itt újra pártelnökké választották Mózes Szabolcsot. Az elnök elmondta, felhívást intéznek a kormányalakításban részt vevő parlamenti pártokhoz, hogy azok az MKÖ által javasolt kisebbségpolitikai intézkedéseket is vegyék be a kormányprogramjukba. Előválasztás Nagy József, a párt újraválasztott alelnöke a kongresszuson azt javasolta, hogy az elkövetkező választások előtt a kisebbségi pártok tartsanak előválasztást. Ennek lényege, hogy az állami választási rendszer mellett a nemzetiségi pártok külön voksolási körben döntenének arról, mely pártok és miként állíthatnak össze közös jelöltlistát. Nagy szerint fontos, hogy nemcsak az egyes településeken, hanem az interneten is lehessen az előválasztás során szavazni. Petőcz Kálmán politológus, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke az előválasztással kapcsolatban elmondta, szerinte ezzel akkor kellene foglalkozni, amikor az aktuális problémák már tisztázódtak. „Akár más pártokkal közösen, kezdeményezni kellene, hogy csökkentsék a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt” - tette hozzá. A nők jóval alacsonyabb bérért dolgoznak, mint a férfiak MOLNÁR IVÁN Szlovákiában a nők átlagosan több mint az ötödével kevesebbet keresnek, mint a férfiak, így még mindig azon uniós tagországok közé tartozunk, amelyekben a legnagyobbak a különbségek a két nem javadalmazása között. Pozsony. „Arra sem hivatkozhatunk, hogy mindez csak azzal magyarázható, hogy a nők a rosszabbul fizetett ágazatokban vannak túlsúlyban, hiszen az ugyanabban a pozícióban, ugyanazzal a végzettséggel rendelkezők között is jelentős különbségek vannak” - mondta Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Az elmúlt időszakban ráadásul alig változott a helyzet. A Statisztikai Hivatal adatai szerint tíz évvel ezelőtt a szlovákiai férfiak átlagosan 25 százalékkal kerestek többet a nőknél, ami mára 22 százalékra csökkent. „A nőknél természetesen sokat nyom a latba, hogy közülük többen dolgoznak olyan ágazatokban, amelyek rosszabbul fizetnek, ráadásul jóval több nő dolgozik részmunkaidőben, és akkor még nem beszéltünk az anyasági szabadságról” - tette hozzá Sadovská. Szerinte azonban ez sem magyarázza meg teljes mértékben a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket. „A nehezebb fizikai munkát megkövetelő szakmákban még érthető is lenne a különbség, hiszen a férfiak ezekben nagyobb teljesítményt nyújthatnak, mint a nők, más szakmákban azonban érthetetlen a látványos különbség. Ilyen például a könyvelés, ahol a férfiak átlagfizetése 1611, a nőké 1121 euró, vagyis nagyjából a harmadával alacsonyabb. Férfi kollégáiknál az ötödével kevesebbet keresnek a női fogorvosok is, és még hosszan sorolhatnánk” - mondta Sadovská. Nem sokat segít a nőknek a magasabb végzettség sem, hiszen még a legmagasabb főiskolai fokozattal rendelkező nők is csaknem 17 százalékkal kisebb összeggel kénytelenek beérni, mint a hasonló végzettségű férfi kollégáik. A nők azonban nem csupán a bérek szempontjából maradnak el a férfiaktól. „Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint Szlovákia sereghajtónak számít az Európai Unióban a női egyenjogúság szempontjából” - mondta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az Eurostat a nők munkapiaci helyzetén és a bérkülönbségeken kívül egy sor más tényezőt is figyelemmel kísér, 1 (teljes egyenlőtlenség) és 100 (teljes egyenlőség) pont közötti skálán értékelve az országokat. „Szlovákia 52,4 pontot szerzett, ami azt jelenti, hogy a női egyenjogúság szempontjából a mára 27 tagúvá zsugorodott ÉU-ban a 26. helyen vagyunk, vagyis az elmúlt években nyolc helyet estünk vissza. Fontos hozzátenni, hogy az EU-ban Szlovákia az egyedüli olyan ország, amelyben az elmúlt időszakban nőtt a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség” -tette hozzá Buchláková. A nemek közötti bérkülönbség (euró) OraéfMÉtkf 1315 1024 -32,1% Végzettség Alapiskola 894 691 -22,7% Szakmunkásképző 1041 745 -28,5% Gimnázium 1262 962 -23,8% Szakközépiskola 1292 976 -24,4% Főiskola (1. fokozat) 1523 1092 -28,3% Főiskola (2. fokozat) 1957 1381 -29,4% Főiskola (3. fokozat) 1821 1518 -16,7% Msgys Pozsony 1742 1310 -24,8% Nagyszombat 1245 972 -21,9% Trencsén 1247 929 -25,5% Nyitra 1141 911 -20,1% Zsolna 1228 929 -24,3% Besztercebánya 1109 929 -16,2% Eperjes 996 863 -13,3% Kassa 1236 965 -21,9% Ágazat Mezőgazdaság 1008 853 -15,4% Ipar 1375 974 -29,2% Kereskedelem 1298 952 -26,6% Közlekedés 1103 983 -10,9% Vendéglátás 767 678 -11,6% IT-ágazat 2318 1599 -31,0% Bankszektor 2554 1579 -38,2% Közigazgatás 1410 1086 -23,0% Oktatás 1075 971 -9,7% Egészségügy 1428 1051 -26,4% Idegenforgalom 1058 850 -19,7% A táblázatban a 2018-as bruttó havi átlagbéreket tüntettük fel. é Forrás: Statisztikai Hivatal, Wood & Company A nők alacsonyabb bérezése nem magyarázható azzal, hogy rosszabbul fizetettágazatokban lennének túlsúlyban (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden deft)
