Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-06 / 55. szám
www.ujszo.com I 2020. március 6. KÖZÉLET 3 Az új kormányra maradt a kórházreform Az országban a rendelkezésre álló 32 ezer kórházi ágyból csak 23 ezret használnak (Felvétel: Képarchívum) NAGYROLAND Pozsony. Az elhibázott finanszírozási rendszer miatt sokszor már szinte egészségesnek tekinthető betegeket tartanak a kórházakban. Tornái Szalay, a Középeurópai Egészségpolitikai Intézet (HPI) igazgatója elmondta: lenne megoldás, a kérdés az, hogy az új kormány elég bátor lesz-e, hogy bevezesse. A hosszú kórházi kezelések okai gyakran nem abban keresendők, hogy komplikációk léptek fel a beteg egészségügyi állapotában, ezért tovább bent kellett tartani őket. Tomás Szalay szerint Szlovákiában egyáltalán nem ritka jelenség, hogy a kórházak kreálnak egy diagnózist a betegnek, hogy ne kelljen elbocsátani. Másképpen fogalmazva: tulajdonképpen már egészséges embereket „kezelnek”. Ennek az az oka, hogy a biztosítók a kezelések költségeinek visszatérítésekor figyelembe veszik, hogy a beteg mennyi időt töltött a kórházban, vagyis ha tovább bent marad, akkor a kórház több pénzt kaphat. „Ha a biztosítókkal olyan szerződést kötnek, hogy például évi 10 ezer beteget kell kezelniük, és decemberben ebből még csak 8 ezret teljesítettek, akkor meg kell győzniük az embereket az utcán, hogy feküdjenek be hozzájuk. Természetesen most picit túlzók, de tényleg előfordul, hogy az osztályok iránymutató számokat kapnak a főorvostól, hogy például ma szükségünk lesz legalább 5 új betegre” - magyarázta a HPI elnöke. Szalay szavait alátámasztani látszanak az Egészségpolitikai Intézet (IZP) adatai, melyek szerint Szlovákiában a kórházi ágyak kihasználtsága mindössze 72 százalékos. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 32 ezer kórházi ágyból mindössze 23 ezer ágyat használnak ki a betegek. Az IZP szakemberei az elemzésben rá is mutatnak: a nem megfelelő betegmenedzselés oda vezet, hogy a hazai kórházak rosszabbul használják ki az ágyakat, mint az európai átlag. Összefüggő problémák Vannak kórházak, ahol a betegeket „keresni kell”, máshol viszont kapacitásbeli gondok adódnak. Példának okáért érdemes megemlíteni a lévai kórházban történt tavalyi esetet. Az orvosok egy idős rákbeteg nőt műtötték meg, és mivel nem volt hely a sebészeti osztályon, kénytelenek voltak elhelyezni őt a folyosón. A nő pár nappal később elhunyt, a főorvosnak pedig távoznia kellett a kórházból. A problémát tovább tetézi a hosszú távú betegellátás kaotikus helyzete. Lapunk korábban több olyan esetről is beszámolt, hogy a fiatalabb családtagok nem tudták elhelyezni idős hozzátartozójukat az egészségügyi és szociális otthonokban, ezért kénytelenek voltak otthon maradni és ápolni a beteget. Kalavská kórházreformjának egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a kihasználatlan kórházi ágyakat átalakítsák. Elfekvő osztályokat akartak létrehozni, ahol az idős betegeket kezelték volna. Az egykori egészségügyi miniszter úgy vélte, hogy a jobb betegmenedzselésnek köszönhetően a kórházi ágyak kihasználtsága jelentősen javul majd, így a 32 ezer ágy helyett bőven elég lesz 26 ezer. A reform azonban megbukott, az pedig még kérdéses, hogy az új kormány hajlandó-e lesz elindítani a csaknem 10 éves tervet. Lenne megoldás Tomás Szalay szerint a jobb betegmenedzselésre lenne egy megoldás, mely a nyugat-európai országokban már bevált, nálunk azonban egyelőre nem sikerült bevezetni. „A DRG-rendszer egy amerikai találmány, mely eredetileg arra szolgált, hogy meg tudják határozni, mit is csinál egy kórház, pontosabban fogalmazva: mi a kórházak tevékenységének eredménye. Azt mondani, hogy a kórházakban gyógyítanak, nagyon általános megfogalmazás. Arra volt szükség, hogy az egyes kórházak tevékenységét össze tudják hasonlítani, és megmondani, hogy melyik működik hatékonyabban” - pontosított a szakértő. Ennek érdekében a szakértők elkezdték összegyűjteni a betegek közös jellegzetességeit (például a kor, a nem, a páciens korábbi diagnózisai), és ezek alapján különféle kategóriákba sorolták őket. „A hasonló jegyek alapján az azonos kategóriába tartozó betegek nagyjából hasonló kezelésekre szorulnak. A hasonló kezeléseknek pedig ugyanannyiba kellene kerülnie az egyes kórházakban” - mondta Szalay. Hozzátette: bár eredetileg nem erre a célra szánták a DRG-t, az elemzők később rájöttek, hogy sokkal átláthatóbbá válik tőle az egészségbiztosítók finanszírozási rendszere. Jelenleg ugyanis az egyes kórházak ugyanazért a diagnózisért nem ugyanazt a pénzösszeget kapják. Beteget vódő rendszer A DRG-rendszer a betegek közös jegyein kívül figyelembe veszi, hogy az adott eset mennyire komplikált, és értelemszerűen ha több orvosi beavatkozás szükséges a gyógyuláshoz, akkor a kórházak több pénzt kapnak. A jelenlegi rendszerhez képest viszont nagy előnye, hogy kevésbé veszi figyelembe azt, mennyi ideig tartózkodik a beteg a kórházban. „Ha a beteg például egy hét helyett egy hónapig fekszik a kórházban, akkor a DRG szerint ugyan több pénzt kapna a kórház, de nem annyival többet, hogy megérje 3 héttel tovább bent tartani a beteget” - magyarázta a HPI elnöke. Elmondása szerint a világban általános trendnek számít, hogy a betegeket minél hamarabb hazaengedjék a kórházakból, azonban nem kell attól tartani, hogy a pácienseket idő előtt küldik el. „A DRG-rendszerben vannak bizonyos biztosítékok a betegek védelmére. Például ha az orvosok túlságosan hamar hazaengednek valakit, és a hanyag munka miatt rövid időn belül visszakerül a kórházba, akkor kevesebb pénzt kapnak a biztosítótól” - tette hozzá a szakértő. 10 óve vesződünk vele A DRG-rendszer bevezetése már 2011-ben is felmerült, azóta a szakértők ki is dolgozták az egyes kategóriákat. Szalay szerint Szlovákiában körülbelül 1200 ilyen csoportot hoztak létre. Bár a kategóriák már készen vannak, a finanszírozás továbbra sem működik a DRG szerint. A HPI vezetője elmondta: nagyon sok múlik azon, hogy az új kormány hogyan viszonyul majd a rendszer bevezetéséhez. „Ha jól fognak hozzáállni, akár már ebben a választási ciklusban is elindulhat. A korábbi kormány esetében úgy éreztem, hogy az egészségügyi minisztériumban nem mindenki érti a DRG működését. A rendszerhez körülbelül 10 ember ért igazán az országban. Van további 30-40 szakértő, akik nagyjából képben vannak, és van több száz olyan is, aki egyáltalán nem érti. Közülük jó néhány dolgozik a minisztériumban” - zárta Szalay. Rendelők is kellenek Az ágyak kihasználtsága viszont nem csak a kórházaktól függ. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ha a járóbeteg-ellátás megfelelően működne az országban, akkor az emberek bizonyos részének nem is kellene kórházba kerülnie. A rendelőkben dolgozó orvosokból azonban különösen kevés van az országban, foként az általános orvosok hiányoznak. A probléma az, hogy éppen ezek az orvosok segíthetnének elkerülni, hogy a kevésbé súlyos betegek súlyossá váljanak. A betegek hozzáállása szintén döntő lehet. Szlovákiában az orvosi megelőzés az európai országokkal összehasonlítva különösen rosszul működik. Addig viszont nehezen járhatnak az emberek a szűrésekre, amíg nincs kihez. Az orvoshiány, valamint a rendszerszintű változtatások az új kormány legnagyobb kihívásai közé tartoznak majd. Régiónk gazdaságait is megfertőzi a vírus ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák kormánynak és a vállalkozóknak is fel kell készülniük a legrosszabb forgatókönyvekre a koronavírus európai terjedósóvel kapcsolatban - figyelmeztet az INESS gazdaságkutató intézet. Pozsony. „Rendkívül nehéz bármilyen előrejelzéssel is előrukkolni, hiszen három hónappal ezelőtt még azt sem tudtuk, hogy létezik olyasmi, mint a koronavírus, ma pedig már az egész világ ettől retteg” - nyilatkozta Martin Vlachynsky, az INESS elemzője. Szerinte a vírus további terjedése esetén Európában is a Kínában tapasztaltakra számíthatunk, vagyis átmenetileg hatalmas kiesésekre kerülhet sor a gazdaságban. „A koronavírus gyors olaszországi terjedését figyelve, a szlovák kormánynak és a vállalkozói szférának is ki kellene dolgoznia a vészforgatókönyveket arra az esetre, ha a vírus nálunk is az olaszországihoz hasonló mértékben kezdene el terjedni” - tette hozzá Vlachynsky. A gazdasági szereplők számára szerinte ráadásul ugyanolyan fontos a németországi, a franciaországi és a nagy-britanniai helyzet figyelése is, hiszen, ha a legfontosabb kereskedelmi partnereink kerülnek bajba, azt mi is megérezzük. Sötét jóslatok A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet a koronavírus terjedése miatt legfrissebb elemzésében a felére vágta vissza az eurózóna idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését. Míg az elmúlt év végén a bruttó hazai ter-A vírus miatt fontos sportesemények is elmaradnak (TASR/AP-feivétei) mék (GDP) 1 százalékos növekedését jósolta a valutaövezetnek az idei évre, a friss becslésében már csak 0,5 százalékos bővülést tart valószínűnek. A legfontosabb kereskedelmi partnerünknek számító Németországra az S&P szerint idén stagnálás vár, az olasz gazdaság pedig recesszióba zuhan. Régiónk sem marad ki A koronavírus okozta pánikhangulat az előzetes becslések szerint térségünk gazdaságát sem kíméli meg. A legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak friss előrejelzései szerint a közép- és kelet-európai térség EU-gazdaságai is megérzik az átgyűrűző negatív növekedési hatásokat. A Capital Economics londoni gazdaságipénzügyi elemzőműhely szerint a koronavírus-járvány átgyűrűző - főleg a beszállítói hálózatokat érintő -hatásai a visegrádi országokban 0,2 százalékponttal lassítják a növekedést. A cég elemzői azonban hangsúlyozzák azt is, hogy régiónk országainak a költségvetési pozíciói - többletkiadások formájában - lehetővé teszik a válaszlépéseket. Rég nem lótott lassulóé A szintén londoni központú Oxford Economics gazdasági elemzőház közölte: friss modellszámításai szerint a koronavírus-járvány okozta rövid, de erőteljes — különösen a világkereskedelemben koncentrálódó - globális sokk miatt az idei év első három hónapjában visszaesik a világgazdasági szintű GDP-érték. A cég elemzői szerint a recessziós 2009-es év első negyede óta ez lenne az első visszaesés a világgazdaságban. Az Oxford Ecomomics számításai szerint a világgazdaság növekedési üteme 2020 egészében 2 százalék körül lesz, azzal együtt is, hogy a következő negyedévekben élénkülés várható. Az elemzőház hangsúlyozza, hogy ez messze a leggyengébb globális növekedési teljesítmény lenne az utóbbi évtizedben, (mi, TASR, MTI)
