Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-06 / 30. szám

www.ujszo.com | 2020. február 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kotleba is alább adta A realitással való találkozás némileg a szélsőségeseket is kijózanítja ÉVA MIHOCKOVÁ N agy-Britannia kivonu­lása az EU-ból még egy jó ideig fájni fog mind­két félnek, igaz, más­ként, de azok az eszmefuttatások ér­telmetlenek, hogy kit is ért nagyobb veszteség. Idővel minden probléma megoldódik, és minden azon fog múlni, hogy milyen együttműködési szerződést kötünk a szigetországgal. Egy fatális következménye azon­ban lehet ennek a 47 év után bekö­vetkező válásnak - a szétesés. Az Egyesült Királyság elveszítheti Skóciát, amely azért harcol, hogy az Európai Unió része maradjon, az uniót pedig esetleg további kilépések bomlaszthatják. Ezt vizionálja leg­alábbis Nigel Faragé, a brit kilépés fő szervezője. Szerinte a brexiten fel­bátorodva Olaszország, Lengyelor­szág vagy Dánia is kiléphet. Nevezhetjük kárörvendő jósolga­­tásnak is, de azért ne intézzük el egyetlen legyintéssel. Farage-t sem vette komolyan senki, amikor a ki­lencvenes évek elején belépett a po­litikába. Bár a brit közvélemény mindig is megosztott volt az uniós tagság hasznát illetően, Farage-t azért sokáig csak egy bolondos, ex­centrikus politikusnak tartották. Vé­gül is David Cameron brit kormány­fő csak azért írta ki a brexitről szóló népszavazást, hogy letudja egy időre ezt a kérdést, álmában sem gondolta volna, hogy a kilépéspártiak győz­nek és ez lesz a vége az egésznek. Van azonban egy kis bökkenő: már senki nincs, aki valóra váltaná Faragé jóslatát, elfogytak a kilépés­sel szájhősködők. Az összes euroszkeptikus párt visszavett a retorikájából, és most már csak megreformálni akarják azt, aminek egyébként nem is lennének a tagjai. Példáért nem kell messzire menni - az Osztrák Szabadságpárt kézzel­­lábbal tiltakozott Ausztria belépése ellen az EU-ba, és még nemrég is népszavazást akart a kilépésről. Amikor azonban a párt elnöke, Nor­bert Hofer a köztársasági elnöki posztra pályázott, rá kellett jönnie, hogy ez az elképzelés csak árt neki, így aztán letett róla, átváltozott eu­rópai politikussá, persze az euro­­szkepticizmusát azt megtartotta, de már az eurózónából sem akarja ki­léptetni az országot. A realitással való találkozás legyűrte az olasz Öt Csillag Mozga­lom unióellenességét is, kormányra kerülése után letett korábbi terveiről, és már az olasz lírát sem akarja újra bevezetni. Pálfordulást hajtottak végre a Svéd Demokraták is, Marine Le Pen francia Nemzeti Frontja, de még a szélsőjobboldali radikális né­met AfD is. Már az uniós politika mély reformjáról beszélnek, és több jogot szeretnének a tagállamok szá­mára. Ez történt nálunk is. Marian Kot­leba azzal kezdte a politizálást, hogy petíciót indított az uniós kilépésről szóló népszavazás kiírásáért. Már rég elfelejtették ezt az ötletüket a zöld trikósok, mint ahogy az ezzel kapcsolatos propagandaanyagokat is levenni a honlapjukról. Aktuális vá­lasztási programjukban viszont már csak arról van szó, hogy elutasítják az Európai Egyesült Államok ötletét, és visszaállítanák a szlovák koronát. Az EU-ból való kilépésről egy szót sem ejtenek. Marian Kotleba is megértette, hogy Brüsszelt szidni az oké, de ha dönteni kellene, Szlovákia lakossá­gának döntő többsége elutasítaná a kilépést. És valljuk be, mégiscsak kifizető­dőbb a párt európai parlamenti kép­viselőinek fizetéséből is lecsípni bi­zonyos összegeket, mint csak a hazai parlamenti képviselőitől „védelmi pénzt” szedni. Na meg persze ott vannak az uniós alapok is. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/Trend) Nigel Faragé, a brexit „atyja" Az eddigi legmelegebb évek jönnek A következő öt év lehet a legmelegebb a Földön a brit meteorológiai intézet szerint, és a globális felmelegedés már 2024-ig elérheti a másfél Celsius-fokot. Rendszeres tízéves előrejelzésük­ben a Met Office kutatói azzal szá­molnak, hogy 2020-2024 között minden évben az átlaghőmérséklet 1,06-1,62 Celsius-fokkal magasabb lehet az eddiginél, és megdől a 2016- os az éves átlaghőmérséklet-rekord. „Az ötéves előrejelzés legutóbbi adatai azt jelzik, hogy folytatódik a felmelegedés, az üvegházhatású gáz­kibocsátás mértékének megfelelően” - mondta Doug Smith az előrejelzés bemutatásakor. „Vannak ugyan bizonytalanságok, de a világ legtöbb térségében várha­tóan melegebb lesz, az előrejelzési minták azt mutatják, hogy különösen Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában lesz melegebb” - tette hozzá. A tízéves előrejelzés szerint az öt­éves átlaghőmérséklet 1,15-1,46 Celsius-fokkal fogja meghaladni az iparosodás kora előtti szintet. Össze­hasonlításul, 2015-2019-ben az át­laghőmérséklet 1,09 Celsius-fokkal haladta meg ezt a szintet. A 2015-ben elfogadott párizsi klí­maegyezményben résztvevő orszá­gok kötelezték magukat, hogy 2100- ig 2 Celsius-fok alatt, ideális esetben 1,5 Celsius-fokon tartják az átlaghő­mérséklet-növekedést az iparosodás kora előtthöz képest. Ehhez az üveg­házhatású gázkibocsátás jóval drasz­tikusabb csökkentésére van szükség, az ENSZ szerint évi 7,6 százalékos csökkentést kellene 2030-ig. (MTI) Trump elemében van FELEDY BOTOND E lnöki ciklusa utolsó évrétékelő beszédét mondta el Donald Trump. Ez a beszéd mindig fontos az amerikai elnökök szá­mára, hiszen tematizálják a közbeszédet, és ez most hatvá­nyozottan érvényes, hiszen már javában zajlik a novemberi elnökválasztás kampánya, Trump újrázna, a demokraták pedig azon dolgoznak, hogy ők is előálljanak egy esélyes jelölttel. Ebben a kontex­tusban kell értelmezni a mostani évértékelést. Trump rögtön azzal nyitott, hogy nem fogott kezet a képviselőházi el­nökkel, Nanci Pelosival. Ez a hagyományos protokoll durva megsértése, de Trump esetében már szinte meg sem lepődik senki. Egyébként no­vember óta nem beszélnek egymással. A másik üzenőfelület az, hogy kiket hív meg az elnök a beszédére. A venezuelai ellenzék vezetője, Juan Guaidó ült vele szemben, akinek Maduro elnök egyébként megtiltotta, hogy elhagyja az országot. Ez szimbolikus üzenet a Trump-párti szövetségeseknek, hogy az USA fi­gyel a venezuelai konfliktusra, a Maduro típusú ellenfelek nem fogják megállítani a Fehér Házat, bár a gyakorlatban egyébként alábbhagyott az amerikai lendület a caracasi helyzet kapcsán. Trump személyesen is kiszólt a vendéghez: „a szocializmus mindent tönkretesz”. Emellett kitüntetett egy kifejezetten konzervatívként jel­lemzett rádiós műsorvezetőt, Rush Limbaugh-t, aki még a republikánus táboron belül is inkább csak a radikális szavazók kedvence. Éz mutatja, hogy Trump a választásra készülve a saját táborait erősíti, lelkesíti, és alighanem arra is készül, hogy a demokrata szavazók egyes köreit megint sikerrel otthon tudja tartani. Ebben segített neki az iowai demok­rata előválasztás technikai kudarca, amely után rögtön nekiesett az el­lenfeleinek azzal, hogy még egy előválasztást sem tudnak rendesen összehozni. Az amerikai veteránok felé szintén tett egy gesztust. Egy, Afganisztánból idő előtt hazahozott katona volt jelen, hogy „meglepje” feleségét a korábbi visszatéréssel: hagyományos trumpi üzenet, hogy a közel-keleti hadszíntéren le kell építeni az amerikai jelenlétet. A Szíriái , .kivonulást”, a kampány időszakra tervezett afganisztáni létszámleépí­tést az iráni fenyegetés miatti iraki létszámbővítés anulálja, de ez a kon­zervatív keménymagot aligha zavarja, hiszen mindig támogatják, ha a teheráni teokráciát leckézteti az Egyesült Államok. A beszéd tartalmi része annyiban érdekes, hogy az ellene zajló elmoz­­dítási eljárást meg sem említette Trump: hiszen a Szenátus gyakorlatilag felmentette, a tanúkat meg sem hallgatta. Ahogy arra számítani lehetett, a felsőházi republikánus többség működött. Azt majd a demokrata tör­ténetírók elemezhetik, hogy az impeachment-eljárás elindításával való­jában szereztek-e több szavazót a demokraták, vagy csak Trump táborát kovácsolták jobban össze... Az egészségügy helyzetéről tett kijelentéseit pedig máris elemzi az amerikai média, több ponton is rámutatva annak kétes igazságtartalmára. Trump most is hozta magát, és egyre inkább így lesz novemberhez közeledve: egyértelműen a saját tábor hitének megerősítése a cél, a bi­zonytalan szavazókkal - már amennyien egyáltalán maradtak középen négy év kemény polarizáció után - nem foglalkozik. Reméljük, azért ez a modell nem fog érvényesülni ilyen szinten Európában... FIGYELŐ Az oroszok fele átlát Putyinon Az oroszok 47 százaléka úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök ha­tásköre bővítése és 2024 utáni ha­talomban maradása érdekében módosítják az alaptörvényt - de­rült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont országos felmé­réséből. A felmérés szerint ezzel szemben 44 százalék azoknak az aránya, akik szerint az orosz alkotmány­ban végrehajtandó változások - célja az államigazgatási rendszer tökéletesítése a lakosság érdeké­ben. 9 százalék nem tudott választ adni arra, hogy mi a célja az alap­törvény módosításának. A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy 2024, vagyis negyedik államfői mandátumának lejárta után is az elnöki székben kívánja látni Putyint. -25 százalék szeretné, ha Putyin nyugdíjba menne és magánszemélyként élne tovább. A felmérés részvevőinek 4 száza­léka szerint az orosz-fehérorosz államszövetség elnöke lesz Pu­tyin, 11 százalék orosz miniszter­­elnöknek, 9 százalék a kormány­párt, az Egységes Oroszország vezetőjének látja, 4 százalék (a kazah mintát követve) a nemzet hivatalos vezetőjeként és a biz­tonsági tanács titkáraként, további 1 százaléka pedig egy állami nagyvállalat élére vizionálja őt 2024 utánra. 3 százalék egyéb funkciót jósol a hivatalban lévő elnöknek, 7 százalék nem kívánja őt közfunkcióban látni. A felmérésből kiderült, hogy az alkotmánymódosítással kapcso­latban 22 százalék vallotta jól ér­­tesültnek magát, és 58 százalék csak „hallott valamit róla”. A vá­laszadók egyötöde e felmérés so­rán értesült először a készülő vál­tozásról. A megkérdezettek csak 27 száza­léka értett alapvetően egyet azzal, hogy az orosz alkotmány szava­tolja az állampolgárok szabad­ságjogait. 24 százalék szerint az alkotmány garantálja az állam rendjét és működését, 15 százalék szerint a törvényhozás feletti el­lenőrzés eszközéül szolgál az el­nöknek, 30 százalék szerint pedig csekély hatást gyakorol az ország életére, mert kevéssé veszik fi­gyelembe. Putyin elnök január 15- én kezdeményezte az alaptörvény 22 cikkének módosítását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents