Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-29 / 50. szám
Sajó László tárcája a Szalonban 2020. február 29., szombat, 14. évfolyam, 8. szám JÉ első világháború /« _ éveiben soká-Lj rW ig bizonytalan / • m volt, milyen ál-JL \ M J lamforma mellett döntenek a csehszlovák államalapítás kezdeményezői. Masaryk még 1918 augusztusában is egy Habsburg uralkodó által vezetett királyság létrehozását, s ezzel a Cseh Korona történeti jogának megújítását tartotta célszerűnek. A végleges döntést a külföldi csehszlovák kormány által elfogadott - Masaryk és Benes által 1918. november 18-án, Washingtonban és Párizsban egy napon közreadott - függetlenségi nyilatkozat jelentette. Az amerikai Függedenségi Nyilatkozat és az 1789- ben elfogadott francia Emberi és Polgárjogi Nyilatkozat dikcióját követő dokumentum — téves állítások, hamis és bizarr történeti érvek alapján - bejelentette a szakítást az Osztrák-Magyar Monarchiával, a Habsburg-dinasztiával, amelyet a cseh nemzet szabad akaratából trónja fosztottnak nyilvánított és bejelentette, hogy a „szabad csehszlovák nép és nemzet”. „Comenius népe”, a csehszlovák állam részére a köztársasági államformát választotta. Az ideiglenes alkotmány A csehszlovák államalapítás zaklatott, párhuzamosan több vágányon futó történetében az 1920. február 29-én elfogadón első alkotmány kétségkívül fontos mérföldkőt jelenten, hiszen addig a Csehszlovák Nemzeti Bizottság által 1918. november 13-án sebtében - Masaryk és Benes és Stefanik, az ideiglenes csehszlovák kormány előzetes jóváhagyása nélkül - elfogadón ideiglenes alkotmány jelentene 16 hónapon át az új állam működését meghatározó alaptörvényt. Ez jórészt az 1914 előtti osztrák és magyar törvények deklarált jogfolytonosságára támaszkodott, ami a kortársak szemében visszatetszőnek tűnt, hiszen Csehszlovákia éppen a dualista Ausztria-Magyarország nagyhatalmi felosztásának, nemzetállami átalakításának köszönhette létét. Mindenesetté az ideiglenes alkotmány alapján - a háború előtti parlamenti cseh pártok képviselőiből és a kooptált szlovák politikusokból — Prágában életre hívták a Forradalmi Nemzetgyűlést, amely első lépéseként kinevezte a 18 fős, össznemzeti koalíciós Karel Kramáí vezette csehszlovák kormányt, illetve megválasztotta a köztársasági elnököt. November 14-én a Nemzetgyűlés 270 tagja közül jelen volt 256 képviselő, kétharmados többséggel Tomás G. Masaryk lett a Köztársaság első elnöke. Három körülmény némiképp beárnyékolta az elnökválasztás ünnepélyes hangulatát. Karel Kramáí miniszterelnök úgy kívánta időzíteni a választási eljárást, hogy Masaryk elnökké nyilvánítása a parlamentben pontosan a déli órára essék, és Prága harangjainak zúgása köszöntse a sikeres elnökválasztás hírét. A procedúra azonban közel félórás késéssel, a déli harangszó után kezdődött. Ráadásul a forradalmi nemzetgyű-Nyugati minták - nemzetállami képletek 100 éve fogadták el az első csehszlovákiai alkotmányt „A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése által 1920. február 29-én elfogadott és március 6-án közzé tett 121/192. számú alkotmánytörvény mondta ki egyrészt a Csehszlovákiában érvényes általános polgári szabadságjogok alapelveit, (...) másrészt ez a törvény rögzítette a csakis a kisebbségekre vonatkozó saint-germaini kisebbségi szerződésnek a hazai jogrendbe átültető kisebbségvédelmi intézkedéseit.” így jellemezte egyik 1992-es tanulmányában az első csehszlovák alkotmányt Gyönyör József, egykori kiváló nemzetiségi jogászunk, aki száz évvel ezelőtt Szalatnyán született. Munkáiban mindmáig a legátfogóbban elemezte a (cseh)szlovákiai magyarság jogi helyzetének alakulását. Az alábbi áttekintést az ő emlékének ajánlom. lésbe kooptált szlovák képviselőket szállító vonat nem érkezett meg Prágába. így azután a cseh-szlovák egységet megjeleníteni hivatott aktus épp úgy csorbát szenvedett, mint ahogy a fővárosi harangokat sem sikerűit megfelelően időzíteni. Maga Masaryk pedig ekkor még az Atlanti-óceánon hajózott Európa felé, s így az elnöki esküt egy hónappal később, december 21-én tette le. Mindazonáltal ekkor már mindent elkövetett annak érdekében, hogy a végleges alkot-A csehszlovák nemzet függetlenségi nyilatkozata (részletek) ,A csehszlovák állam köztársaság lesz. A haladás folyamatos szolgálatában a Köztársaság biztosítja a lelkiismeret, a vallás, a tudomány, a művészetek szabadságát, a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezési és a petíciós jogot. Az egyházat különválasztjuk az államtól. Demokráciánk az általános választójogra épül: a nők a politikai, társadalmi és kulturális életben a férfiakéval azonos jogokkal rendelkeznek. A kisebbségi jogok védelmét az arányos képviselet biztosítja: a nemzeti kisebbségek azonos jogokat fognak élvezni. A parlamenti kormányzat elismeri a kezdeményezéshez és a népszavazáshoz való jogot. Az állandó hadsereget népőrség (milícia) fogja helyettesíteni." mányban az elnöki jogkörök jóval erősebbek legyenek, mint an lyeneket az ideiglenes alkotmány meghatározott. Az 1920. februári alkotmány előkészítése A Forradalmi Nemzetgyűlés ben, amelynek fő feladata a végleges alkotmány mielőbbi megalkotása és elfogadása volt, a legerősebb frakciót az Antonín Svehla vezette agrárpárt 55 képviselője alkotta. Svehla a Kramár-kormány belügyminisztereként igyekezett végig kézben tartani az alkotmány előkészítését és ellensúlyozni az egyre inkább nacionalista irányba sodródott, 1919 júliusában a miniszterelnökségről távozó Kramárt. Az igen erős cseh szociáldemokrata párt 53 mandátummal rendelkezett és aktívan bekapcsolódott a végleges alkotmány szociális jogi csomagjának kialakításába. A 41, majd 55 fős parlamenti szlovák klub tagjai kivételszámba mentek, mert nem pártalapon szerveződtek. Az alkotmányozási folyamatban, s különösen a csehszlovák nemzet, illetve a csehszlovák nyelv fogalmának alkotmányos meghatározásában fontos szerepet játszott Karol A. Medvecky, a Szlovák Nemzeti Párt titkára, de a csehszlovák nemzetfogalom ügyében már akkor is teljességei reménytelen volt tökéletes konszenzusra jutni. Az alkotmányozás szakértői, politikai előkészületei a párizsi békekonferencia elhúzódása, az országon belüli erős német ellenállás, a Magyar Tanácsköztársaság idején kirobbant háborús konfliktus, Kárpátalja Csehszlovákiának ítélése, valamint az ország belső katonai, gazdasági, politikai stabilitásának hiánya miatt tetemes késést szenvedtek. Tizenhat hónapon át az ideiglenes alkotmány értelmében a Köztársaság működését alapvetően az osztrák és magyar törvények csehszlovák többség javára átértelmezett rendelkezései határozták meg. így például az 1907. évi magyarországi népoktatási törvény, az úgynevezett lex Apponyi igazán kapóra jött a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tömeges felszámolását, illetve a „csehszlovák” tannyelv bevezetését erőltető prágai és pozsonyi oktatáspolitikának. A Köztársaságnak tehát egészen az 1920 áprilisáig nem volt demokratikusan megválasztott parlamentje, mert a választásokat csak a végleges alkotmány elfogadását követően akarták kiírni. A Köztársaság csehszlovák nemzetállami jellegének megerősítése, alkotmányos rögzítése érdekében ugyanis tudatosan ragaszkodtak a kizárólagos cseh és szlovák képviselőkből álló forradalmi nemzetgyűléshez. Annak ellenére, vagy inkább éppen azért, mert az 1921-es népszámlálás szerint a Köztársaság 13,2 milliós összlakosságából a „csehszlovákokkal” szemben a 3,12 millió szudéta- és kárpáti német, 745 ezer szlovákiai és kárpátaljai magyar, a 461 ezer ruszin, 181 ezer zsidó, 76 ezer lengyel együttesen az ország több mint 35 százalékát alkotta. Ráadásul a két legkisebb tartomány közül Cseh-Sziléziában az 1910-es adatok szerint 287 ezer német, 235 ezer lengyel és 214 ezer cseh nemzetiségű személy élt, azaz a csehek Szilézia felosztása előtt éppúgy kisebbségnek számítottak, mint a „csehszlovákok” a ruszin többségű Kárpátalján. Mindezek az etnikai feszültségek az 1919 decemberében felgyorsult alkotmány-előkészítési folyamatban is erősen éreztették hatásukat. Különösen a Kramáí vezette Nemzeti Demokratikus Párt képviselői részéről vált egyre érezhetőbbé a tü-
