Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-29 / 50. szám

2 I KOZELET 2020. február 29. | www.ujszo.com Szövevényes a mandátumok kiszámítása A szavazóhelyiségeket országszerte tegnap készítették elő (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Ma új parlamentet választunk, a pártok a megszerzett szavazatok arányában kapnak mandátumokat a törvény­­hozásban. Az ötszázalékos parlamenti küszöb miatt azonban az egyes pártoknak kiosztott parlamenti helyek száma nem pontosan követi a voksolás során elért százalékos eredményeket. A mandátumok szétosztásának rendszere a pártok által a választáson elért százalékos eredményből indul ki. Az öt százalék alatti eredményt el­érő pártokra adott voksok azonban nem eredményeznek mandátumot. A 2016-os parlamenti választás során így 343 277 szavazat ment a kukába, ami az összes érvényes voks 13,15 százalékát teszi ki. A mandátumokat az úgynevezett országos választási szám segítségével osztják el, amelyet úgy kapunk meg, hogy a bejutott pár­tokra leadott voksok összegét eloszt­juk a mandátumok száma plusz 1- gyel, vagyis 151-gyel. Ezzel a szám­mal aztán elosztjuk az egyes pártokra leadott voksok számát. Az országos választási szám 2016-ban 14 997 volt. Az első körben kiosztott mandátu­mok száma egyenlő azzal, ahányszor ez a szám megvan a pártra leadott voksok számában. Például a Smer 2016-ban 737 481 voksot kapott, a választási szám ebbe 49-szer „fér be­le”, az osztási maradék pedig 2628. 2016-ban az első körben 148 man­dátumot osztottak szét, a maradék kettőt a szélsőjobboldali ESNS és az azóta felbomlott #Sief kapta, mert ennek a két pártnak volt a legtöbb „maradék voksa”. 2016-ban a rendszer azt éredmé­­nyezte, hogy például a Smer a 28,28 százalékos eredményével, a mandá­tumoknak 32,6 százalékát kapta meg. Ez azt jelenti, hogy 49 parla­menti helyet kaptak, 42,4 mandá­tum helyett, csaknem 7-tel többet, mint ami a százalékos aránynak megfelelt volna. Választási paradoxon Peter Spác, a brünni Masaryk Egyetem Politikatudományi Tan­székének docense lapunknak el­mondta, a mandátumok szétosztá­sának ezen rendszere választási pa­radoxonhoz is vezethet. Nagyon ritkán ugyanis előfordulhat, hogy egy párt, ha néhány vokssal átlép egy bizonyos szavazatszámot, ak­kor egy mandátummal kevesebbet kap, mintha alatta maradna. Spác elmondta, hét évvel ezelőtt javas­latot tett a rendszer átalakítására, mely szerint a pártok több regioná­lis listát állítanának, a megszerzett mandátumaikat pedig az egyes me­gyékből érkező jelöltjeik között osztanák szét. Figyeljünk a szabályokra! A mai választásra is vonatkozik, hogy 33 eurós bírságot szabhatnak ki arra, aki kiviszi a szavazóhelyi­ségből a fel nem használt szavazó­lapokat. A szavazó köteles a fel nem használt, vagy a helytelenül kitöl­tött szavazólapokat az erre a célra kijelölt, lezárt dobozba helyezni. A szavazás titkos, a választó a sza­vazófülkében voksol. A szavazólapot módosítás nélkül teheti be a borítékba, vagy legfel­jebb négy jelölt sorszámát karikáz­­hatjabe. A borítékot ezután a szavazóur­nába kell dobni. Akkor is érvényes a szavazat, ha a szavazólap piszkos lett, összefirkálták vagy elszakadt. Egyértelműnek kell lennie azon­ban, hogy a szavazó hogyan vok­solt. Rekordszámban jönnek külföldről szavazni A hazautazók 80%-a csak egyirányú repülőjegyet vásárolt (TASR-feivétei) RÖVIDEN Hamis felmérés került az internetre Pozsony. Ismeretlen elkövető el­len tett feljelentést a Focus közvélemény-kutató ügynökség hitelrontás miatt. A Facebookon ugyanis egy hamis felmérés ered­ménye köröz, amelynek kinézete megegyezik a Focus által használt formával, és ez az intézet szerint sérti a cég jóhírét. Az ügynökség továbbá arra figyelmeztet, hogy ne dőljünk be a megbízhatatlan számoknak. (szh) Mégsem vádolják meg Grendelt Pozsony. A Pozsony megyei ügyészség visszavonta a vádeme­lésijavaslatot Grendel Gábor (NOVA) ellen, akit azzal gyanúsí­tottak, hogy Marián Kocner szám­lájával kapcsolatban adott át infor­mációt újságírónak. Az indoklás szerint az ügyészségnek újból ta­nulmányoznia kell a tanúk meg­bízhatóságát a lefoglalt bizonyíté­kok tükrében. A Kuciak­­gyilkosság megrendelésével vádolt Kocner telefonjában megtalált kommunikáció ugyanis bizonyítja, hogy Martina Ruttkayovát, a Plus 7 dní volt újságíróját, aki Grendel ellen tanúskodott, a maffiózó irá­nyította: egy pozitív hangvételű cikket is írt róla, amiért cserébe egy luxusutazást kapott. (DennfkN) Cseh kézbe kerül a Markíza Prága. A Central European Media Enterprises (CME) részvényesei elfogadták a cseh milliárdos, Petr Kellner cégének, a PPF-nek az ajánlatát. Kellner az amerikai AT&T telekommunikációs válla­lattól venné át a médiacsoportot, amelyhez a Markíza és a cseh No­va tévécsatornák is tartoznak. Az ezen kívül Bulgáriában, Románi­ában és Szlovéniában is jelen lévő csoport ára 2,1 milliárd dollár. A ' megegyezést a két fél még októ­berben írta alá, az átvétel előtt az amerikai kormánynak még tanul­mányoznia kell az adásvétel koc­kázatait. (TASR) Nem büntetik a tüntetőket Pozsony. Kizárólag azokat az au­tótulajdonosokat büntetik, akik megszegik a közlekedési előírá­sokat, azokat nem, akik csak részt vesznek a tüntetésen - reagált a rendőr-főkapitányság a teherfu­varozókat tömörítő UNAS kije­lentésére, amely szerint a rendőr­ség büntetéssel zaklatja a fuvaro­zókat. A rendőrszóvivő elmondá­sa alapján minden szabálysértés esetében törvényes módon járnak el, kizártnak tartja, hogy bárkit is tüntetésen való részvétel miatt büntetnének. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ A Pelikán utazási iroda statisztikái szerint rekordszámú külföldön élő szlovák állampolgár érkezik haza a választás napjára. 133 százalékkal többen döntöttek így, mint a 2016-os parlamenti választás idején. Pozsony. Az iroda kiemeli, hogy 80 százalékuk egyirányú jegyet vál­tott, ami azért érdekes, mert a két egyirányú jegy általában drágább, mint egy menettérti. Az utazási iro­da szerint ez azt mutathatja, hogy sokan hirtelen döntöttek úgy, visszatérnek az országba. Jozef Ry­­bár, a cég szóvivője elmondta, az adataikat az országos piacra vetítve azt kapták, hogy több ezren jönnek haza a választás napjára. „Elmondható, hogy a napokban szokatlanul nagy volt az érdeklődés a repülőjegyek iránt, a választással összefüggésben történelmi rekordról beszélünk” — tette hozzá Rybár. Az adatok és statisztikák elemzésekor több tényezőt figyelembe vettek. Az utasforgalom még ahhoz mérten is kiugró, hogy manapság átlagban sokkal többen repülnek, mint négy évvel ezelőtt, és a járatok száma is emelkedett, emellett azt is figyelem­be vették, hogy a koronavírus meg­jelenése miatt az elmúlt időszakban visszaesett az utasok száma, de a vá­lasztási hétvégével összefüggésben mégis rekordnagyságú volt a jegyvá­sárlás. A legtöbben Spanyolország­ból, az Egyesült Királyságból, Olasz­országból, Németországból, Hollan­diából, Svájcból, Franciaországból, Svédországból, Dániából és Belgi­umból érkeznek Szlovákiába. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents