Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-04 / 28. szám

www.ujszo.com I 2020. február 4. KULTÚRA 113 Egyetlen snitt a háború poklából Sam Mendes 1917 című, Oscar-esélyes drámája őszinte, kegyetlenül fájdalmas film, erősen hat a nézőre GERA MÁRTON Ha van valami, amit igazán értékelni lehet az 1917-ben (a sok egyéb erénye mellett persze), az az, hogy egy pillanatig sem akarja azt mondani, hogy a háborúban van valami felemelő, valami hősies, valami, amit szeretni lehet, valami, amit érdemes volna megtapsolni. Másképp mondva: őszinte, egyben kegyetlenül fájdalmas film ez, olyas­mi, amiért tényleg joggal szoktak Golden Globe-ot meg Oscart adni. És olyasmi, amiért teljes joggal lehet ünnepelni a rendezőt, aki egy remek Bond-film (Skyfall) után csinált egy valójában semmilyent (Spectre), de itt a bizonyíték, maga az 1917, hogy Sam Mendes visszatért, és ezzel az első világháborús filmmel mutatja meg, hogy a zsáner igenis él. A cselekmény mindössze annyi, hogy a háború negyedik évében két fiatal brit katona (Blake és Schofi­eld) megkapja a parancsot, hogy a német fronton áthatolva juttassanak el egy üzenetet a másik brit csapat­nak, akik így időben le tudják fújni az akciót, amely emberéletek ezreit követelné. Mindössze ennyi, amit nézzünk ebben a közel két órában, ám éppen az a jó az 1917-ben, hogy nem felülről, vagy épp a parancsno­kok tervezőasztala mellől szemléli a háborút. Ez a történet pont olyan, amilyenből temérdek lehetett a vi­lágháborúban, csak hát nem tudunk róluk, mert akik ezeket végrehajtot­ták, általában meghaltak, vagy senki sem őrizte meg a nevüket. Nem vé­letlen, hogy Mendes is a nagyapjá­nak ajánlja a filmet, aki harcolt a há-Két brit katona parancsot kap, hogy a német fronton áthatolva juttassanak el egy üzenetet egy másik brit csapatnak (Fotó: Forum film) OSCAR­JELÖLT FILM 2020 borúban, és aki mesélt is neki a fron­ton töltött időszakról. Mendes olykor-olykor ugyan tá­gítja a képet, rövid jelenetek erejéig más csapatok mozgását is látjuk, né­ha feltűnnek egyéb szereplők is, de alapvetően végig Blake-kel és Scho­­fielddel marad. Ezt pedig nyugodtan lehet szó szerint érteni, mert a kame­ra nagyjából úgy mozog velük, ahogy a Saul fia esetében mozgott Saullal. És ahogy az előbbi, úgy az 1917 ese­tében sem hatásvadászat ez. Ami például engem illet, a mozi első hu­szonöt percében pontosan ugyanúgy kapkodtam a levegőt, ahogy Blake és Schofield, amikor zihálva haladnak el a katonák mellett a lövészárokban. Ez a technika ráadásul lehetőséget te­remt arra is, hogy Mendes közelebb hozza a háború borzalmát. A bomba valóban az arcunkba robban: amikor Schofield majdnem megvakul, mi sem látunk semmit. És persze itt van az, amiről mindenki beszél, hogy az 1917 tulajdonképpen egyetlen snitt. Mondjuk, abban nem vagyok biztos, hogy amikor sötétre vált a kép, vagy amikor a háború szörnyűsége miatt nem látunk semmit, nem volt snitt­váltás. Bár igazából mindegy is, a lé­nyeg úgyis az, hogy ezzel azt az ér­zetet kelti a rendező, hogy ebben a háborúban nincs egy percnyi szünet sem, nem lehet kiszállni, sem mene­külni. Maximum talán csak akkor, ha a másik oldalon harcoló katona a ha­sadba döfi a kést, és néhány perc múlva elvérzel. Még véletlenül sem' akarom ugyanakkor azt a látszatot kelteni, mintha az 1917 mindössze merő technikai bravúr volna. Már eleve az egyetlen snittel üzen a rendező. De azzal is például, amikor - mindössze egy jelenet erejéig csupán - mutat va­lamit, amiben megjelenik valamiféle pátosz. Olyasmiről van szó, ami ké­pes elterelni a katona figyelmét arról a tragédiáról, amely mellette zajlik. Schofield találkozik egy anyával és újszülött gyermekével. Bár a néző­nek nincs kétsége afelől, hogy mennyi esélyük van túlélni a háborút, amikor méterekkel mellettük robbantanak, és lángol minden, ez a találkozás az 1917 minden bizonnyal legszebb pillanata: ahogy a katona néhány percig elfe­ledkezik mindenről, ételt és italt ad az ismeretlen gyermeknek, és még a nyelvi korlátok is eltűnnek. Aztán persze megy minden tovább, mintha mi sem történt volna, a kamera mo­zog a katonákkal, amint menetelnek valami felé, aminek sem a célját, sem az értelmét nem tudják. Nincs katar­zis, nincs megváltás, mert hát a há­borúban egyik sem létezik. A film nálunk a jövő héten kerül a mozikba. 1917. Angol-amerikai háborús film, 2019. Rendezte: Sam Men­des. Szereplők: George MacKay, Dean-Charles Chapman, Colin Firth, Andrew Scott, Mark Strong. Az 1917 szerezte meg a legtöbb BAFTA-díjat London. Sam Mendes 1917 című, első világháborús drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Tele­víziós Művészeti Akadémia (BAF­­TA) vasárnap esti londoni díjkiosz­tó gáláján. Az alkotás kilenc díjra volt esé­lyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a viszonylag meg­bízható Oscar-előrejelzőnek tekin­tett B AFTA-rendezvényről. Az 1917 Sam Mendes a BAFTA-díjjal jASR/AP) nyerte a legjobb film, a kiemelkedő brit film, a legjobb fényképezés, a legjobb produkciós tervezés, a leg­jobb hang és a legjobb különleges vi­zuális hatások díját, emellett Men­des vehette át a legjobb rendezőnek odaítélt elismerést is. A legfőbb vetélytárs, a Todd Phi­lips rendezte Joker alkotógárdája 11 díjban reménykedhetett - ez a film kapta a legtöbb jelölést -, ám végül be kellett érniük hárommal: Joaquin Phoenix járulhatott a színpadra a londoni Royal Albert Flallban a leg­jobb férfi főszereplőnek járó díjért, emellett a BAFT A tagsága a legjobb eredeti filmzenéért és a legjobb sze­reposztásért járó elismeréseket is a Jokernek ítélte. A legjobb női főszereplő Renée Zellweger lett a Judy főhőseként nyújtott alakításával. Az 1917 a legjobb film díjáért folyt versenyben olyan alkotások felett diadalmaskodott, mint Martin Scorsese maffiadrámája, Az ír, a Quentin Tarantino rendezte Volt egyszer egy Hollywood, valamint a dél-koreai rendező, Bong Dzsun Ho nevéhez fűződő Élősködők. Ez utóbbi egyébként elnyerte a legjobb nem angol nyelvű filmért és a leg­jobb eredeti forgatókönyvért kiosz­tott BAFTA-díjat. (MTI) Milan Lasica 80 éves Milan Lasica, a szlovák kabaré, a szlovák politikai szatíra ikonikus alakja nyolcvanéves. Sokoldalú alkotó, aki a művé­szet, illetve a kultúra szinte min­den területén jelen van. Kiváló humorista - Július Satinskyval az egykori Csehszlo­vákia egyik legnépszerűbb komi­kuspárosát alkották. Milan Lasicát láthattuk színházi és filmszínészként komikus és drámai szerepekben, tevékenyke­dett dramaturgként, rendezőként, írt prózát, dalszövegeket, sőt, éne­kesként és szellemes műsorve­zetőként is közismert. Hétről hétre elmaradhatatlan vendége a Szlo­vák Televízió népszerű Aranyidők (Zlaté easy), valamint a Szlovák Rádió Kettőspontok (Dvojbodky) című műsorának, amelyekben régi szép időkre emlékezve, a rá jel­lemző müveit, korrekt és szelle­mes (olykor csipkelődő) megszó­lalással érdekes történeteket idéz fel a kulturális élet területéről. Milan Lasica nevéhez fűződik a Stúdió L+S. Ebben a színházban mutatták be 2011-ben Spiró György darabját Prach címmel, Ju­­raj Nvota rendezésében. A darabot Tóbiás Szidi és Mokos Attila re­mek előadása tette emlékezetessé. Lasica korábbi filmjei közül em­lítsük meg az Igen, kedves baráta­im című, 1989-ben forgatott cseh­Milan Lasica (Fotó: tasr) szlovák vígjátékot, melyben a fő­szereplő Fischer urat alakítja: egy vécé- és fürdőszoba-felszerelésre szakosodott porcelángyár gazda­sági vezetőjét. Egyre feljebb kerül a ranglétrán, és egyre rosszabbul érzi magát a bőrében. Már az ál­maiban is csak vécécsészéket lát. Az elmúlt években az Őfelsége pincére voltam című Jirí Menzel­­filmben, valamint a 2014-ben for­gatott, a szocialista időkben játszó­dó és a disszidálás témáját érintő A túsz című moziban láthattuk. Milan Lasica évek óta a legna­gyobb szlovák filmfesztivál, a kassai Art Film Fest elnöke, (tébé) RÖVIDEN Új ABBA-dalok jönnek idén Stockholm. Benny Andersson szerint az ABBA még idén új dalokkal jelentkezik. A hírt egy svéd tévéműsorra hivatkozva kürtölte világgá a New Musical Express. A rövid interjúban An­derson, a legendás négyes zene­szerzője elmondta, hogy nem az övé a végső döntés, de ha rajta múlna, már szeptemberben ki­adná a 2018 óta ígért új dalokat. Bjöm Ulvaeus, az ABBA másik férfi tagja korábban tavaly őszi dátumot emlegetett, ami arra en­ged következtetni, hogy a felvé­telek már elkészültek. Az eredeti terv az volt, hogy összehoznak egy nagyszabású, virtuális való­ságon alapuló, a digitális kép­másukat szerepeltető Virtual ABBA nevű projektet, amelyben két új szám is szerepelt volna. Egyelőre erről sincsenek hírek. Andersson tavaly lehetségesnek tartotta, hogy a két dal mellé egy harmadikat is felvesznek, mert nagyon élvezték a közös munkát. A négyes tagjai majdnem 35 évig nem mutatkoztak együtt, 2016- ban azonban színpadra álltak egy alkalommal. Az eddigi utolsó ABBA-dalt 1982 augusztusában rögzítették. (nme, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents