Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-27 / 48. szám
www.ujszo.com I 2020. február 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Húzzuk ki a répát! Február elején a magyarok 3096-a nem tudta, kire fog szavazni LAMPL ZSUZSANNA E zt a mesét szerintem mindenki ismeri. Volt egyszer egy apóka, aki répát ültetett. A répa jó nagyra nőtt. Látta az apóka, hogy nem lesz könnyű kihúzni, de azért nekiveselkedett. Húzta, rángatta, de a répa nem jött ki a földből. Szólt az anyókának. Együtt húzták, rángatták, de a répa bizony meg sem mozdult. Aztán szóltak a kutyának, macskának, szomszédnak és még sok mindenki másnak, attól függően, hogy a mese melyik változatáról van szó, mert több változata van. A lényeg, hogy ez a sok mindenki, ember és állat együtt rángatja a répát, de nem tudják kihúzni. Végezetül szólnak a kisegérnek (vagy a kisunokának), és amikor vele együtt nekiveselkednek, kirántják a répát. A politikai közvéleménykutatásokról szóló tankönyvekben szerepel, hogy ezek a főleg pártpreferenciákra fókuszáló adatfelvételek gyakran önbeteljesítő jóslatként működnek. Vagyis felvázolnak egy adott pillanatra jellemző állapotot. A média ezt az állapotot közvetíti, de legtöbbször oly módon, hogy ezeket az eredményeket, amelyek már a közlés pillanatában a múlt részét képezik, a jövő eredményeinek tekinti. Sok ember pedig elhiszi, hogy ez az egyetlen valóság, s azzal, hogy ehhez idomítja a választását, hozzájárul a jóslat beteljesedéséhez. Persze szavazó és szavazó között is van különbség. Vannak, akik már eldöntötték, kit választanak, s elsősorban ők, a biztos választók azok, akik válaszai alapján kialakulnak a médiában is ismertetett preferenciasorrendek. De rajtuk kívül vannak mások is. Azok, akik az utolsó napig vacillálnak. A magyarok között az utóbbiak aránya február elején még 30 százalék körül mozgott, vagyis szinte minden harmadik magyar szavazópolgár még nem tudta, kit fog választani. Ez nagyjából 115 ezer ember. Nem kevés. Minden párt hálás lenne értük. S őket - ha hagyj ák - befolyásolhatják ezek az eredmények. Pedig ez a 115 ezer ember akkora erő, amely ha nem a választási papírforma, hanem a saját feje szerint szavaz, felboríthatja a valóságosnak hitt preferenciákat, és igenis hozzátehet ahhoz, hogy legyen magyar parlamenti képviselet. Csakhogy ezek a preferenciák nemcsak őket befolyásolhatják, hanem a biztos választók egy részét is. Egy három héttel ezelőtti felmérés szerint többségük akkor is tartaná magát az eredeti választásához, ha a jóslatok szerint a pártja nem jutna be a parlamentbe. De voltak, akik meginogtak. Pedig újra hangsúlyozom, puszta jóslatokról van szó, az eljövendő valóságot elsősorban mi alakítjuk. Egy szavazat nem számít, hallom itt-ott. Meg azt is, hogy „nem az én szavazatomon fog múlni, hogy lesznek-e magyarok a parlamentben”. Dehogynem! Emberek, egy kis optimizmust! Az apókának is csak egyetlen egy szem, ráadásul a leggyengébbnek hitt hiányzott ahhoz, hogy kihúzza a répát. S azt még egy kisgyerek is tudja, hogy a mesék sosem hazudnak. (Kotrha) Fapados SZABÓ LACI inte lincshangulat alakult ki a múlt héten a Ryanair Budapest-Gran Canaria járatán. Az utasokat hat órakor szállították a gépbe, a menetrend szerinti indulás 6.30 volt, ám a kanári-szigeteki célállomáson 13 órával később landoltak. Az ok, hogy túlsúlyos volt a gép, így a pilóta úgy döntött, a betonon állva „égeti el” az üzemanyagot, hogy biztonságosan fel tudjanak szállni. Ám e manőver miatt még szükséges volt egy madridi leszállás is, ott újra kellett tankolni a gépet. Az utasok végig a gépen voltak, a több mint hatórás budapesti művelet alatt nem szánhattak ki a gépből. Etelt, italt - fapadosról lévén szó - nem kaptak, három óra elteltével a személyzet felajánlotta, hogy vásárolhatnak ásványvizet (fél liter 3 euró!), vagy üdítőt. Kétségtelen, a légitársaság és a személyzet botrányosan kezelte a helyzetet, semmilyen körülmény nem indokolja, hogy utasokat tartsanak fogva a fedélzeten. Nem ez volt a legjobb nyaralás, mert nemcsak a légitársaság, hanem az időjárás sem volt kegyes hozzájuk: a Kanári-szigeteken több napon át tartó homokvihar tette még emlékezetesebbé az „üdülést”... A fapadosok megjelenésével szinte mindenki számára elérhetővé vált a repülés. Sokszor már 10-20 euróért is lehet repülőjegyet foglalni valamelyik európai nagyvárosba. Amíg nincs baj, addig szinte mindegy, hogy nemzeti légitársasággal vagy diszkont fuvarozóval repülünk, hiszen mindegyik elszállít bennünket az egyik városból a másikba. Am egy légitársaság minőségét, utasbarát hozzáállását pontosan az mutatja meg, hogyan kezeli az ilyen vagy hasonló rendkívüli eseteket. Bezárja az utasokat a gépbe, esetleg magukra hagyja őket jussanak el a célállomásra, ahogy akarnak (erre is volt számos példa, amikor például a budapesti érkezés helyett egy Pozsonyban landoló gép utasai az éjszakában próbálták megoldani a hazautazást...). A váratlan helyzeteket sokszor nehéz kezelni, érthető, hogy egy fapados járaton rendkívüli helyzetben sem tudnak adni takarót vagy meleg ételt felszolgálni (ilyen sosincs a fedélzeten), ám az már elfogadhatatlan, hogy vizet, harapnivalót sem biztosítanak ingyen az utasoknak. Bár az uniós szabályozás az ilyen helyzetben kötelezi a légitársaságokat a segítségnyújtásra (ingyenes ital- és ételkupont kell adni az utasoknak két órát meghaladó késés esetén), ám sok fuvarozó magasról tesz erre, és legfeljebb csak a reklamálóknak téríti meg az extra költségeket. A fenti esetek is bizonyítják, itt az ideje a 2004-es, a légi utasok jogairól szóló EK261/2004-es szabály módosításának, hogy a légitársaságok ne tehessenek következmények nélkül azt az utasokkal, amit akarnak. Igaz, a szabály értelmében a Kanári-szigetekre tartó utasok, ha reklamálnak, fejenként 400 eurós kártérítésre jogosultak. A tervek szerint az uniós horvát elnökség módosítana a szabályokon, viszont a nem éppen utasbarát javaslat szerint az utasok már nem kapnák meg a 400 eurós kompenzációt... Soha többé Ryanair! - ez a Budapest-Gran Canaria járaton utazók közösjelszava a közösségi oldalakon. Ám hiába a sok-sok botrány, az utasokkal szembeni sokszor embertelen bánásmód, a légitársaságnak nem kell attól tartania, hogy csökken az utasszáma. Hiszen az olcsó repülőjegyek miatt mindig megtelnek a gépek, és amíg nincs igazi nagy baj, addig nem derül ki, miért fapados a fapados... bezártság FIGYELŐ A Kocner-kommandót is megfigyelték Gengszterfilmbe illő groteszk a legújabb leleplezés, hogy az újságírókat követő Kocnerkommandót is követték és megfigyelték valakik, és ezt fényképekkel is dokumentálták. Csakhogy ez maga a valóság, ezért fel kell tenni a kérdést: A szlovák titkosszolgálatok figyelték Peter Tóthékat?-írja a Sme napilap. Akkor nyilván arról is tudniuk kellett, hogy Ján Kuciakot is megfigyelik, és az egész akcióról értesíteniük kellett volna a rendőrséget. „Azt már tudjuk, hogy Kuciakot nem védte meg a rendőrség, a kérdés az, hogy más szervek is csődöt mondtak-e ebben az ügyben” - írj a a Sme. (ú) Egyelőre bizonytalan, mennyire halálos a koronavíms A tudósok móg nem tudják teljes bizonyossággal megállapítani, mennyire halálos kór az új koronavírus okozta tüdőgyulladás, ás szinte rejtélyes, hogy miórt oltóra a halálozási arány móg Kínán belül is. A kínai Vuhanban, ahol a koronavírus még tavaly decemberben felbukkant, a fertőzöttek 2-4 százaléka halt bele a betegségbe, míg Kína többi részén a halálozási arány feltűnően alacsonyabb, 0,7 százalék körüli. Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus mindenhol pontosan ugyanaz, a különbség, hogy Vuhanban jelent meg először, a hatóságok a legelső időkben még azonosítani sem tudták, és az egészségügyi rendszer egyáltalán nem volt felkészülve. Egy járvány kitörésekor (amikor az emberek még nem tudják, miről van szó) az első betegek már csak súlyos állapotban kerülnek kórházba, amikor nehezebb rajtuk segíteni. Mire Vuhantól távolabb is kezdtek megbetegedni az emberek, a hatóságok már felkészültek, az enyhe eseteket is ki tudták szűrni és el tudták különíteni. Ezzel együtt a statisztikákban emelkedett a fertőzések száma, miközben pontosan ugyanannyi ember halt meg, tehát a halálozási arány alacsonyabb lett. Aylward óva intett attól, hogy a Kínán kívüli országokban a járvány megjelenésekor eltúlozzák a halálozási arányt, mert csakúgy, mint Vuhanban, kezdetben a hatóságok csak a legbetegebb fertőzöttekkel találkoznak, és még nem észlelik az enyhébb eseteket. A Civid-19-es koronavírus „unokatestvérének” tekintett SARS-CoV koronavírus okozta légzőszervi betegségnél 2003-ban mintegy 10 százalékos volt a halálozási arány. Az influenzát viszont egy másik víruscsalád idézi elő, amelyen belül a különböző típusok eltérő súlyosságú betegséget okoznak. Világszerte az influenza évente több millió embert fertőz meg, és több százezren bele is halnak. Anthony Fauci, az amerikai Országos Egészségügyi Központ (NIH) igazgatója elmondta: átlagosan a szezonális influenza halálozási rátája csak 0,1 százalék, ez jóval alacsonyabb az új koronavírusnál eddig kalkulált arányszámnál. A koronavírus okozta tüdőgyulladás az idős, krónikus betegségekben szenvedőkre a legveszélyesebb. A fiatalabb fertőzöttek körében ritkább a halálozás, bár ezzel ellentétes benyomást kelthet, hogy néhány ilyen haláleset világszerte az újságok címlapjára került: például annak a 34 éves kinai orvosnak az esete, aki elsőként figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire, de a hatalom még megpróbálta elhallgattatni. Kínában a fertőzöttek 80 százalékának enyhe lefolyású a betegsége, ők hozzávetőleg két héten belül felépülnek, míg a komolyabb tüneteknél 3-6 hétig is eltarthat a teljes gyógyulás. A fertőzöttek nagyjából 13 százaléka kerül súlyos állapotba, de az enyhe esetek egy töredéke is halállal végződhet, ennek egyelőre nem tudják az okát a tudósok. (mtí)
