Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-25 / 46. szám

8

MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG

2020. február 25.1 www.ujszo.com

RÖVIDEN

Szándékos gázolás Németországban

Berlin. Belehajtott egy autós a tömegbe tegnap egy farsangi felvonuláson a németországi Volkmarsenben (Eszak- Hessen), sokan megsebesültek, a gépkocsi vezetőjét a helyszínen elfogták. A gázolás után többen megpróbáltak rátámadni a sofőrre, a rendőröknek kellett megvédeniük a feldühödött emberek haragjától. A gázoló egy 29 éves férfi, környékbeli, német állampolgár, a rendőrség szerint szándékosan hajtott a tömegbe. Legkevesebb 12-en sebesültek meg, köztük gyerekek. Egy kombi Mercedes hajtott a kisvárosban összegyűlt emberek közé, akik a farsangi időszak legfontosabb napjaként számon tartott húshagyókedd előtti hétfő (Rosenmontag) alkalmából tartottak felvonulást. Az autós a felvonulást néző emberek közé hajtott, a rendezvény miatti lezárásokat megkerülve és teljes gázzal. Úgy tűnt, mintha gyermekeket szemelt volna ki áldozatnak. A volkmarseni eset nyomán elővigyázatosságból valamennyi Hessen tartományi farsangi felvonulást megszakították. (MTI)

Szociáldemokrata siker Hamburgban

Hamburg. A kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a Hamburgban tartott törvényhozási választáson. Ugyanazok a pártok jutottak be a tartományi parlamentbe (Bürgerschaft), mint öt éve, és ismét többsége van az eddigi koalíciónak, amelyet az SPD a Zöldekkel alkotott. A szociáldemokraták a 121 tagú tartományi parlamentbe 51 képviselőt küldhetnek. A Zöldek 24,2%-os eredménnyel a 2. helyen végeztek, 11,9 százalékponttal erősödve a 2015-ös 12,3 százalékhoz képest. Ez 31 mandátumot jelent a Bürgerschaftban. A harmadik a CDU, 11,2%kal, ami 4,7 százalékpontos visszaesés a 2015-höz képest, és a párt eddigi leggyengébb hamburgi eredménye. A kereszténydemokraták frakciója 14 tagú lesz. Rendkívüli elnökválasztó kongresszust tart a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) április 25-én-jelentette be Annegret Kramp-Karrenbauer, a párt távozó elnöke. (MTI)

Alkotmányos gondot okozott Orbán

Bukarest. Alkotmányos konfliktusba került Klaus Iohannis román államfő a parlamenttel, amikor ismét a törvényhozás által leváltott Ludovic Orbán ügyvivő miniszterelnöknek adott kormányalakítási megbízást - állapította meg az alkotmánybíróság. Ajobboldali államfőt a kétkamarás román parlament szociáldemokrata házelnökei panaszolták be az alkotmánybíróságon. Iohannis nem titkolta, hogy előrehozott választásokat akar kiprovokálni, és annak tudatában jelölte Orbánt, hogy,a parlament nem járul hozzá beiktatásához. (MTI)

Megkezdődött Assange pere

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen 18 vádpontot fogalmazott meg Amerika

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

London. Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere. A várható fellebbezósek miatt az akár évekig tartó bírósági eljárás tétje az, hogy Assangeot a brit kormány kiadhatja-e az Egyesült Államoknak.

A WikiLeaks-alapítót az amerikai bűnüldöző hatóságok bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözik, és kérték kiadatását Londontól. Az ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Tavaly április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a

Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények címén, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és tavaly visszavonta Assange nemzetközi körözését. Julina Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-ot Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz eljuttatták a kiadatási kérelmet. A londoni Woolwich kerület koronabíróságán tegnap kezdődött eljárásban az amerikai kormány brit jogi képviselője, James Lewis kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek ada-Londonban sokan tüntettek Assange szabadlábra helyezéséért (tasr/ap)

tokát. Az Egyesült Államok nevében eljáró jogi képviselő elmondta: olyan emberekről van szó, akik például az iráni rezsim jogsértéseiről vagy az al- Kaida terrorszervezet működéséről adtak tájékoztatást. Lewis szerint az Assange által szerkesztés nélkül

nyilvánosságra hozott diplomáciai iratok olyan ellenzékiek és informátorok nevét és személyi adatait is tartalmazták, akik Afganisztánban segítették az amerikai és a koalíciós haderők terrorellenes műveleteit. Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését.

Az amerikai hatóságok 18 vádpontot fogalmaztak meg Assange ellen, ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a WikiLeaks alapítóját. Az amerikai kormány jogi képviselője szerint e vádak alapján Assange közönséges bűncselekményeket követett el. Az elsőfokú végzés Assange kiadatásának ügyében legkorábban májusra várható, de jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint a szinte biztosra vehető fellebbezési eljárások miatt az ügy jó eséllyel évekig elhúzódik. Az eljárás nyitó tárgyalási napján több százan tüntettek a londoni bíróság épülete előtt Assange szabadlábra helyezéséért.

Dzsihádista rakétákra izraeli légicsapás a válasz

Hatan meghaltak az Iszlám Dzsihád iszlamista terrorszervezet szíriai lótesítmónyei ellen hétfőre virradóra végrehajtott izraeli légicsapásokban. Előzőleg több mint húsz rakátát lőtt a Gázai övezetből a környező izraeli települásekre az Iszlám Dzsihád.

Jeruzsálem. Az angliai székhelyű Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontjának (OSDH) jelentése szerint az izraeli csapás áldozatai közül ketten az Iszlám Dzsihádhoz tartoztak, négyen pedig egy Irán-párti milíciához. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a légierő vadászrepülői Ádalia térségében, Szíria fővárosának külterületén csaptak le, ahol az Iszlám Dzsihád jelentős szíriai bázisa található. A szervezet rakétar

üzemanyagot gyártott ott, és kiképzést tartottak a Gázai övezetből és Szíriából érkező terroristáknak.

Precíz válaszcsapások

Izrael a Gázai övezetben is támadást intézett számos, az Iszlám Dzsiháddal összefüggésbe hozott célpont ellen hétfőre virradóra. Föld alatti kilövőállásokat, rakéták gyártására használt létesítményeket, kiképzőhelyeket és raktárakat vett célba. Csapást mért egy olyan csoportra is, amely egy gázai iskola mellett volt, és izraeli célpontokra irányzott rakéták kilövésére készült. Az izraeli hadsereg hivatalos tájékoztatása szerint az izraeli rakéták válaszcsapások voltak az Iszlám Dzsihád vasárnapi akcióira. A feszültség növekedése miatt az izraeli hadsereg tegnap több utat lezárt a civilek számára a Gázai övezet szomszédságában, valamint megtiltotta a Gázához közelebb eső izraeli tengerpart látogatását. A hatóságok beszüntették a vonatközlekedést Askelón és Beér-Seva között, és tanítási szünetet rendeltek el Dél- Izraelben hatvanötezer iskolás számára. Az Iszlám Dzsihád elismerte, hogy két harcosa meghalt, és bosszúval fenyegetett. „Ez a gyáva damaszkuszi agresszió azt bizonyítja, hogy az ellenséges erők nem képesek megbirkózni az al-Kudsz Brigádok, a palesztin Iszlám Dzsihád fegyveres szárnyának a harcosaival Palesztina megszállt területein” — hangoztatta a szervezet.

Megsemmisített rakéták

Vasárnap az Iszlám Dzsihád fegyveresei Hán Junisznál bombákat próbáltak telepíteni a gázai határkerítéshez, de az izraeli katonák felfedezték és lelőtték őket, majd egyikük holttestét egy buldózerrel Izraelbe szállították. Ezért a kora esti órákban az iszlamista szervezet huszonegy rakétát lőtt az övezettel szomszédos izraeli területekre, de a Vaskupola légvédelmi rendszer megsemmisítette őket. Az iszlamisták tegnap is átlőttek 6 rakétát, az izraeli légvédelem ebből ötöt megsemmisített.

Izrael és a Iszlám Dzsihád között legutóbb november közepén lángoltak fel a harcok, miután az izraeli hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szervezet közös akcióban megölte a szervezet gázai vezetőjét, Baha Abu al-Atát, aki korábban több alkalommal adott parancsot rakétatámadásokra izraeli területek ellen. (MTI, TASR)

Óriási tömeg várta Trumpot Indiában

Politikai fordulat Malajziában

Narendra Modi indiai miniszterelnök Donald Trumppal és nejével, Melániával a világ legnagyobbjának számító ahmedabadi krikettstadionban (tasr/ap)

Százezres tömeg ünnepelte Donald Trumpot Indiában agy krikettstadion megnyitóján, amelyen az amerikai elnök ígóretet tett egy „hihetetlen" kereskedelmi egyezmány megkötósóre a két ország között, valamint a „világ legrettegettebb katonai felszerelóseinek" szállítására.

Újdelhi. Az amerikai vezetőt vendégül látó Narendra Modi indiai miniszterelnök politikai otthonának számító Ahmedabadban tartott rendezvény résztvevői között sokan Trump-maszkot, illetve Trump feliratú sapkát viseltek. „Óriási megtiszteltetés ez az országunknak. Örökké emlékezni fogunk erre, ettől a naptól fogva Indiának mindig különleges helye lesz a szívünkben” - hangoztatta az amerikai elnök, szavait pedig tapsvihar követte. Ma szerződést írnak alá, amelynek alapján India amerikai katonai helikoptereket vásárol 3 milliárd dollár értékben. A

Lockheed Martin haditechnikai vállalat 24 légi jármüvet fog leszállítani

2,6 milliárd dollárért. A kétnapos látogatástól Modi a hazai népszerűsége erősödését váija, az Egyesült Államok pedig Kína felemelkedésének

ellensúlyozására próbálja szorosabbra fűzni szövetségét Indiával. India a világ azon kevés országainak egyike, amelyekben Donald Trump támogatottsága 50 százalék felett van a lakosság körében. (MTI)

Kuala Lumpur. Lemondott Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnök, kilépett a pártjából, pártja pedig kilépett a kormánykoalícióból, ami politikai földindulást okoz a délkeletázsiai országban. A Mahathir ve^ zette kormány alig két éve van hivatalban, miután az általa vezetett négypárti koalíció győzelmet aratott a korrupciós botrányokba keveredett, Najib Razak vezette Nemzeti Front felett. A 94 éves Mahathir pártja, a Bersatu közölte, meg akaija tartani hivatalában a jelenlegi miniszterelnököt, és egy általa vezetendő kormány töltené ki az ötéves hivatali időt. A 32 milliós Malajzia lakosságának 60%-a maláj nemzetiségű. Nem kizárt, az iszlám-nacionalista maláj erők egyeduralomra tesznek szert a többnemzetiségű országban. A miniszterelnök lemondása után II. Abdullah király dönt arról, melyik pártot bízza meg kormányalakítással. (MTI)