Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-22 / 44. szám
www.ujszo.com | 2020. február 22. KÖZÉLET 3 Programmustra: a pártok többségét hidegen hagyja a magyar kisebbség Az OLaNO nemegyszer tárgyalt az MKÖ-vel, a párt választási programjából viszont kimaradt a magyar kisebbség CZlMER GÁBOR A parlamenti választás előtt egyes szlovák pártok olyannyira mag szeretnék szólítani a magyar választókat, hogy a magyar óriásplakátjaik mellett programjukban külön fejezetet szentelnek a kisebbségi kérdéseknek. Ennek ellenére még mindig nem a nemzetiségek helyzetének javítása a központi kampánytáma. Sőt. A pártok választási ígéreteit több szempontból elemeztük, az egyes kategóriákban az intézkedéstervezeteket 0-tól 100-ig terjedő pontszámmal értékeltük aszerint, hogy azt mi mennyire tartjuk a kisebbségek számára kedvezőnek. A bevallottan szubjektív elemzésünk összesítését a táblázatban láthatják. Hangsúlyozzuk, hogy csak kimondottan a kisebbségeket célzó intézkedésekkel foglalkoztunk, a pártok programja rendszerint rengeteg más területre vonatkozó javaslatot is tartalmaz. A szűkszavú Smer A legnagyobb kormánypárt, a Smer nem vitte túlzásba a programdokumentum kidolgozását. A honlapjukon a Program menüpont alatt mindössze három egyszerű mondatot találunk. Ezekben a 13. havi nyugdíjat, a fiatal családok támogatását és az orvosoknak az országgal szembeni felelősségét említik. Az írott program elemzésének lehetősége itt ki is merül, de nemzetiségekre vonatkozóan a párt programkonferenciáján sem hangzott el semmi érdemleges: Robert Fico pártjának ígéreteit így minden, általunk vizsgált szempontból nulla pontra értékeltük. OLaNO: jobb későn Az Igor Matoviő vezette OEaNO viszonylag későn, február 10-én, 19 nappal a választás előtt mutatta be választási programját. A 170 normaoldalas dokumentum 33 témakört tartalmaz. A roma közösség problémái önálló fejezetet kaptak, más nemzetiségek, így a magyar vagy a ruszin kisebbséget meg sem emliti a dokumentum. A roma közösség gondjait szociális problémaként kezelik. Ezen belül a roma tanulók oktatásának, a közösség tagjai egészségügyi helyzetének, lakhatásának és foglalkoztatottságának javítását, a szegregáció és a rasszista kijelentések elleni fellépést ígérik. Nyelvi vagy más, kifejezetten nemzetiségi sajátosságokról nem esik szó. Az OEaNO társadalmi vitát nyitna a választási rendszer átalakításáról. Azt javasolják, hogy ne maradjon a jelenlegi egy választási körzet, hanem nyolc körzetre osszák, így a régiók jobban képviseltetnék magukat a parlamentben. Érdekesség, hogy a határon túli szlovákokkal is külön fejezetben foglalkoznak, az asszimiláció megállítása és az anyanyelvi oktatás csak velük kapcsolatban merül fel. Ezenkívül a szavazati joguk gyakorlásának és a kettős állampolgárságuk megszerzésének megkönnyítését ígérik. A Szlovákiában élő polgárok kettős állampolgárságáról nem esik szó. Za íudí: általánosan A Za l’udí párt programja 169 normaoldalt tesz ki, mindjárt a bevezetőben megemlítik a kisebbségeket. Olyan állam építését ígérik, amelyben a kisebbségek is otthon érezhetik magukat. A párt azt írja, támogatnák a nemzetiségek kultúráját, azzal, hogy az új trendeket, a sokszínűséget és a minőséget is szem előtt tartanák. A roma nyelv és kultúra gazdagítása céljából a közösséget támogató intézményeket hoznának létre. A romák szociális helyzetének, lakhatásánakjavítását, iskolai szegregációjuk csökkentését, munkapiaci érvényesülésük és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük segítését ígérik. A többi kisebbséget külön nem említik, de kiemelik, hogy a nem szlovák anyanyelvű tanulók számára lehetővé tennék, hogy egyedi tantervek alapján tanuljanak. Ézen tantervek kidolgozásához szakmai segítség is járna, és a tanárok a segédanyagok kiválasztásában is nagyobb szabadságot kapnának. Átértékelnék a kettős állampolgárság tiltásának kérdését, amit pedig a Szlovákiában élő polgárok érdekeivel indokolnak. Ugyancsak módosítanák az államnyelvtörvényt. „Megszabadítjuk az ideológiai sallangtól” - fogalmaznak a dokumentumban. Ugyanezt tervezik a művészeti és kulturális alapokkal. Ezeket úgy alakítanák át, hogy több állami és magánforráshoz féljenek hozzá. A Za l’udí is átalakítaná a választási rendszert, 4 választási körzetet javasolnak, azzal, hogy a pártoknak a természetes és történelmi régiókból is jelölteket kellene állítaniuk. LSNS: rasszista retorika A szélsőjobboldali ESNS sem erőltette meg magát hosszas programdokumentum összeállításával, választási „tízparancsolatuk” alig két oldal. A kisebbségekről ebben közvetlenül nem szólnak. A szélsőjobboldali rasszista szóhasználatban gyakran előforduló „antiszociálisok” kifejezést, amelyen a romákat szokták érteni, azonban az ESNS programjában is megtaláljuk. A szociális segélyek és a lakhatási segítség megvonását akarják elérni. Részletes PS/Spolu A PS/Spolu pártszövetség programjáról már egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk. A terjedelmes programdokumentumban a nemzetiségekkel általában külön, két és fél oldalas fejezetben foglalkoznak. A dokumentum önálló fejezetben tárgyalja a marginalizált roma közösségek problémáira kínált megoldásokat is, vállalni szeretnék például a „cigányellenességgel” szembeni harcot. Az általában a nemzetiségekről szóló fejezet elején leszögezik: úgy látják, A pártok választási ígéreteit 0-tól 100-ig terjedő pontszámmal értékeltük aszerint, hogy azt mi mennyire tartjuk a kisebbségek számára kedvezőnek. hogy eddig a kisebbségi kultúrára és nyelvre vonatkozó állami politika sokszor a nemzetiségek identitásának elvesztéséhez vezetett. Kiemelik, a nemzetiségek együttélését, nem a kisebbségek asszimilációját tartják céljuknak. Olyan törvény megalkotását tervezik, amely rendezné a kisebbségek jogállását, meghatározná jogaikat, szimbólumaikat. A roma kisebbség nyelvi és kulturális diszkriminációja ellen is fellépnének. A programban kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség támogatása. Kétnyelvű nyilvános feliratokat vezetnének be, javítanák a közszolgáltatások elérését a kisebbségek nyelvén, újragondolnák az államnyelvtörvényt. Törvényben rögzítenék a kisebbségi oktatás jogállását, támogatnák a kisiskolákat, és a szlovák nyelv oktatásának módszertanát is megváltoztatnák. A kettős állampolgárságot tiltó törvényt pedig úgy enyhítenék, hogy akinek családtagjai más országban élnek, az felvehesse annak az országnak az állampolgárságát, és megtarthassa a szlovákot is. Növelmék a Kisebbségi Kulturális Alap átláthatóságát, és megszüntetnék a támogatások odaítélését politikai alapon. A közmédiában nagyobb teret adnának a kisebbségi nyelvű műsoroknak. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a PS/Spolu programjáról elmondta, ahhoz képest, hogy egy olyan politikai formációról van szó, amely magyar platformmal is rendelkezik, és a programját magyar nyelven is publikálta, kevés a kifejezetten magyar kisebbség problémáinak megoldására szánt javaslat. „Túlságosan általános szinten fogalmaznak” -mondta Hangácsi. Kollár a kisiskolák silón A Boris Kollár által vezetett Sme rodina programja 183 oldalas és 14 fejezetet tartalmaz. A kultúráról szóló rész utolsó, két és fél soros pontjában említik csupán a kisebbségeket. Azt írják, fontosnak tartják a nemzetiségek kultúrájának megőrzését, és tudatosítják a kisebbségek szükségleteit. A romák inklúziójával kapcsolatban is a közösség kultúrájának támogatását emelik ki. A magyar vagy a ruszin kisebbség szó szerinti említését ebben a dokumentumban is hiába keressük. Ezzel szemben a hagyományos, határon túli és a Nagy-Britanniában élő szlovák közösségekkel önálló programpontban foglalkoznak. A Sme rodinának az oktatás területén tett javaslatai azonban a kisebbségi iskolaügyet is érintenék. A regionális iskolahálózat irányítását az oktatási minisztériumban központosítanák, majd elindítanák a hálózat optimalizációját. A kis létszámú iskolákat túlságosan drágának és rossz színvonalúnak tartják, a nagyobb iskolák létrejöttét és a diákok A szubjektív értékelést a szerkesztőségünk végezte. utaztatását támogatnák. Ennek logikus következménye a kisebb intézmények megszűnése. A programban arról nincs szó, hogy a kis létszámú kisebbségi iskolák ez alól valami; lyen kivételt kapnának-e. KDH: csak általánosan A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) programja majdnem 142 oldalból és 13 pontból áll. A nemzetiségi kisebbségekről általánosan csak a kultúra fejezetben szólnak, : mégpedig egy darab egyszerű mon: dat erejéig. Azt javasolják, hogy a kulturális minisztérium határozza meg a kulturális támogatások kiemelt céljait. „Ezen célok közül a nemzetiségi kisebbségeket sem szabad kihagyni” - fogalmaz a KDH programja. Hozzáteszik, a kulturális tárca által szétosztott támogatások odaítélésének apolitikusnak kell lennie. A marginalizált roma közösségek problémáival külön pont foglalkozik, de az itt felmerülő problémákat csak szociális kérdésnek tekintik, a nyelvi vagy kulturális aspektus hiányzik. A magyar és a ruszin kisebbséget egy szóval sem említik. A KDH is azt javasolja, hogy az országot a : jelenlegi egy helyett nyolc válasz: tási körzetre osszák. Az SaS komolyan vette Az SaS terjedelmes programja 571 normaoldalt tesz ki, hét fejezetre és számos alfejezetre oszlik. Ebből több mint 18 oldal csak a nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozik. Ahogy a dokumentum más fejezeteiben, itt is gazdag lábjegyzetrendszert találunk, amely kiegészítő információkat, példákat, de gyakran a javasolt intézkedések miatt módosításra szoruló konkrét törvények felsorolását tartalmazza. ' A tervezett intézkedések között szerepel a kisebbségi törvény meghozása, az asszimiláció tiltása, a megyerendszer átértékelése, a nemzetiségi kisiskolák és diákok külön támogatása, újra lehetővé tennék a kettős állampolgárságot, és visszaadnák az elvett útleveleket, de a kisebbségek nyelvének a hivatalokban való használatát is előmozdítanák. A kisebbségi kormánybiztos hivatalát a kabinettől független intézménnyé alakítanák át, amelynek a vezetőjét a parlament kormányzati ciklusokon átívelően, ötéves időszakra választaná. Az intézmény továbbra is a kormány tanácsadó szerve maradna, de azt írják, ez a hivatal koordinálná a kisebbségek önkormányzati szervezeteit, amelyek a közösség ügyeiben döntenének. A nemzetiségek ezen önkormányzati szervei a kultúra, az oktatás és a nyelvhasználat ügyeiben rendelkeznének kompetenciákkal. Az SaS azt ígéri, hogy önkormányzati és megyei szinten is létrehozzák a kisebbségek képviselőjének tisztségét, amely egy „felelősi” poszt, és tanácsadói szerepe lenne. A kisebbségi önkormányzati szervezetekből és az egyes önkormányzatok mellett működő kisebbségi felelősökből összeálló rendszer a parlamenthez és a kormányhoz kapcsolódna. Hangácsi az SaS kisebbségi programjával kapcsolatban kiemelte, fontos a kisebbségi törvény és a kisebbségi hivatal létrehozásának a terve. Ugyanakkor ez a dokumentum is általánosan a kisebbségekre vonatkozó ígéreteket tartalmaz, ebben a fejezetben egyedül a ruszin nemzetiség specifikus problémáira kínált megoldásokat részletezik. Ahogy több más szlovák párt, az SaS is külön fejezetben foglalkozik a marginalizált roma közösségek problémáival. Ezt ők is szociális és gazdasági kérdésként kezelik. Az SNS alkotmányozna A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerényebb, 18 normaoldalas programdokumentumot állított össze. A nemzeti kisebbségek kifejezés egyszer fordul ellő benne, a magyar vagy a ruszin kisebbséget pedig nem is említik. A roma közösséggel önálló bekezdésben foglalkoznak. Azt hangoztatják, „be akarják biztosítani a rendet” a roma telepeken. Ellenzik bármely nemzetiségi közösség pozitív diszkriminációját. A szlovák nyelvet az alkotmányban meghatározott nemzeti szimbólummá emelnék. Egyben el szeretnék érni, hogy minden diák tökéletesen tudja az államnyelvet. A pátok kisebbségi programjának értékelése
