Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-21 / 43. szám
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. február 21. | www.ujszo.com Az arany csillogó és sötét oldala Világszerte több olyan étterem működik, ahol ehető arany kerül a tányérra: létezik aranyozott szusi, csirkeszárny, pizza, fánk, brownie, csokoládé, fagylalt, cappuccino (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Arany - e szó hallatán először talán a pompa jut az ember eszébe, sokak szeme előtt bizonyára felvillannak az isztambuli Nagy Bazár aranyékszerektől csillogó üzletei, az egyes templomok és kastélyok falaira felhalmozott aranydíszltések. Ám a fémek királya iránti vágynak sötét oldala is van. Igaz, közben a modem tudományok jóra is használják. A sötét oldalt aligha példázza job- - ban bármi Tanzánia eseténél. Lakossága egy része a tájékozatlanság miatt úgy hiszi, hogy a megölt albínó emberek némelyik testrészéből készült „varázsszer” segítheti őket ebben-abban. Ezért elmondható, az ország északnyugati részének bányái közelében, amelyekben kézi erővel folyik a kitermelés, egyesek szó szerint emberi életek árán óhajtanak aranyhoz jutni. Ennek megértéséhez tudni kell: a genetika kisiklásai folytán Tanzániában elég sok albínó ember születik - és emögött a tanulatlan emberek felsőbb erőket sejtenek. Ezért történik meg az a szörnyűség, hogy az ottani albínók gyakran válnak rituális gyilkosság áldozataivá. Egyes testrészeiket a waganga gyógyítók szerencsehozó tárgyak - kimondani is szörnyű - alapanyagául használják fel, amiket főleg az arany- és gyémántásók vásárolnak meg abban a hitben, hogy ettől majd a sárga fém Tájuk is mosolyát villantja (Journal of Modem Affical Studies, 2010. szeptember). Arany a történelemben. Bő háromezer évvel ezelőttről, az ókori Egyiptomból, az Újbirodalom időszakából (XX. dinasztia) ismert az aranylelőhelyeket ábrázoló első térkép - ma a Torinói Múzeumban őrzik. Ha már volt szó a szerencsehozó segédeszközökről, ilyesmik készítéséhez évezredek óta használják. Például, Sheila Paine Amulettek - A mágikus, baj űz,ő és szerencsét hozó erők világa c. könyve (CSER Kiadó, 2005) szerint „a kora vaskori Hallstatt-időszakból származó, aranyamulettekből álló láncot találtak a bosznia-hercegovinai Prozorban”. Etruszkok már 2700 éve használták fogászati hidakhoz, pótfogakat aranyhuzallal rögzítették egymáshoz; Indiában és Egyiptomban gyógyításra szolgáló készítményekbe is került arany (Material World 2003. február). Az elmúlt évezredek során, világszerte, többféle pénzérmét is vertek aranyból. Itt Körmöcbányát is említhetjük: aranybányáit 1320 táján tárták fel; a város egy időben Magyarország első számú pénzverőhelye volt. Essék néhány szó az arany.csinálás „művészetéről”. Mások mellett II. Habsburg Rudolf császár alkimistái is fáradoztak a bölcsek kövének meglelésén, az életelixír kidolgozásán és az arany mesterséges úton történő előállításán. Szót érdemel a Közönséges palástfü: ennek a gyógyhatású növénynek (hasmenés ellen, gyomor- és bélhurut esetén, vérzéscsillapító) az idősebb, kerekdeden karéjos levelei szélein és az azok által formált tölcsérekben a gyökémyomás által csepp formájában időnként kibuggyan a felesleges víz. A tudományosan guttációnak, cseppkiválasztásnak nevezett jelenséget a középkorban még „ég adta harmatnak” tartották és emiatt elengedhetetlennek vélték az arany művi előállításához. Magyar alkimisták is voltak. Miért pont ők maradtak volna ki? Hogy egyet névvel említsek, az 1392-es születésű Czillei Borbálát alkimista királynéként is emlegették. Tudományos megközelítés. Egyedi kémiai és fizikai tulajdonságai miatt folyamatosan kutatják alkalmazásának lehetőségeit az orvostudományban és különféle iparágakban. A sárga ördögnek így már valódi gyakorlati haszna is lett. Reumások és köszvényesek kezelésére gyulladáscsökkentő hatással bíró nanoméretű aranyrészecskéket használnak. Egyes orvosi kezelések során a rákos sejteket felmelegítéssel igyekeznek elpusztítani, e célra arany nanorészecskéket is alkalmaznak (Frontiers in Chemistry, 2019. április). Használják orvosi implantátumokhoz. Gyógyszeradagoló mikrocsipet 2012-ben próbáltak ki először emberben (Science Translational Medicine). Azóta mind többen foglalkoznak ilyenek fejlesztésével, amelyekhez aranyat is használnak. A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói 2009-ben szabadalmaztattak egy olyan aranykomplexet, amelyet rákbetegségek kezelésére használt gyógyszerekben lehet használni. Az építőipar is felfedezte magának, és itt nem a régiek „amit csak lehet a pompa kedvéért, azt arannyal kell borítani” hozzáállására kell gondolni, hanem modem felhasználásra: ablakokra felvitt vékony aranybevonattal elérhető, hogy az épületben télen melegebb legyen, nyáron meg hűvösebb; például a torontói Royal Bank Plaza toronyház összes ablaka aranybevonatához 70 kilogrammot használtak fel e nemesfémből (azom.com). Mobiltelefonok akkumulátorainak csatlakozói, autólégzsákok érzékelőinek érintkezői is aranyból vannak. Jelen van az informatikában, az űriparban. Intelligens kártyák, autóelektronika, nanoméretű elektronikai eszközök alkotóeleme. Az arcbőr öregedésének természetes folyamata ellen sokan hajlandók akár bizarr és drágán kínált lehetőségeket-módszereket is kipróbálni; napjaink szépészeti beavatkozásai között is teret kapott a periódusos rendszer 79. eleme, ha egy vékony 24 karátos aranyszálat húznak a bőr alá, az feszesebb látszatot biztosít az arcnak. Végül egy jelenkori furcsaság. A végletekig túlfeszített, a természetestől elrugaszkodott emberi gondolkodás odáig jutott, dacára annak, hogy időnként világválságot kiabálnak, hogy a gazdagok már nem elégszenek meg azzal, ha csupán magukon hordják az aranyat, hanem - vagyonuk mások előtt való meglengetése okán - ők már szó szerint be is nyakalják. Világszerte több olyan étterem működik, ahol ehető arany kerül a tányérra: létezik aranyozott szusi, csirkeszámy, pizza, fánk, brownie, csokoládé, fagylalt, cappuccino. Mindezek után olyan pezsgővel is koccinthatnak, amelyekben leheletvékony aranydarabkák úszkálnak. De vigyázat, csak a tiszta, 24 karátos arany ehető teljes biztonsággal! Az aranyevőkben vajon felmerül a kérdés, hogy vajon milyen úton és áldozatok árán került felszínre az az arany, amit valahol a világban éppen a tányérjukra tálaltak? Hát nem aranyos egy világ ez a miénk? A Galileo tévedett, vizet találtak a Jupiter légkörében MTI-HÍR A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. Az amerikai űrkutatási hivatal Juno nevű missziójának információi az első arra utaló adatok, hogy a gázóriás vízben „bővelkedik”. Á NASA 1995-ös Galileo-missziója még arra jutott, hogy a Jupiter szélsőségesen száraz lehet a Naphoz képest. Az új eredmények szerint azonban legalább háromszor annyi víz van a légkörében, mint a Napéban - az összehasonlítás alapját nem a folyékony víz jelenti, hanem alkotóelemeinek, az oxigénnek és hidrogénnek a jelenléte. A csillagászok évtizedek óta igyekeznek meghatározni a Jupiter légkörében található víz pontos mennyiségét, ez az információ ugyanis a Naprendszer kialakulására vonatkozó adatkirakós kritikus, ám hiányzó darabja. A Jupiter valószínűleg az első kialakuló bolygó lehetett, így vélhetően a legtöbb olyan gázt és port tartalmazza, amely nem olvadt be a Napba. A Jupiter kialakulására vonatkozó főbb elméletek a bolygó által magába foglalt víz mennyiségén alapulnak. A vízbőség fontos tényező a Jupiter időjárása és belső szerkezete szempontjából is. A Voyager és más űrhajók is észleltek már villámlást a Jupiteren, ez az alapvetően nedvesség előidézte jelenség egyértelműen víz jelenlétére utal. A légkör pontos víztartalmát azonban továbbra sem sikerült megállapítani. A Juno kutatócsapata az űrhajó által akkor gyűjtött adatokat elemezte, amikor nyolcszor elrepült a Jupiter mellett. „Éppen amikor arra gondolunk, milyen sok dologra rájöttünk már, a Jupiter emlékeztet arra, milyen sokat kell még tanulnunk” - mondta Scott Bolton, a misszió munkatársa, a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézet vezető kutatója, utalva arra, hogy a Galileo 1995-ben tízszer kevesebb vizet talált, mint most a Juno. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a Galileo éppen egy különösen száraz területről gyűjtött mintát. A csillagászok évtizedek óta igyekeznek meghatározni a Jupiter légkörében található víz pontos mennyiségét (Shutterstock)
