Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-20 / 42. szám

161 ISKOLA UTCA 2020. február 20. lwww.ujszo.com Fergeteges produkciók Minden évben megrendezi a Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákönkormányzata a farsangi mulatságot kicsiknek és nagyok­nak. Idén ez pont Bálint-napra esett. Az iskola ünnepi díszbe öltö­zött, ahogyan a pedagógusok is, ha nem jelmez volt valakin, akkor legalább piros ruhával jelezte a közösségvállalást a diákönkor­mányzattal. Az alsó tagozatosok körében egyre népszerűbbek a kézzel készített jelmezek: eper, katica, dobókocka, hirdetőoszlop, pók. Idén a legnépszerűbb jelme­zes az antibiotikumnak öltözött Hanko Iván lett... A felső tagozatosok évek óta előadással készülnek, az elmúlt években a szabadon választott vers és regény után idén a musicalek ke­rültek sorra: a téli szünet után min­den osztály elkezdte a készülődést, hiszen fergeteges produkciót kel­lett nyújtaniuk, melyben fontos volt a tánc, a jelmez, a díszlet is. Az öttagú zsűri döntése értel­mében 1. helyezést ért el Az orosz­lánkirály című musicallel a 9. A osztály - díjul mindenki plusz egy ötösmentőt kapott. A 2. helyezett A Pál utcai fiúk című musicallel az 5. A osztály lett, nyereményük egy tetszőleges utolsó óra elmaradása. A3, helyet A padlás című előadás­sal a 8. A osztály kapta, díjuk egy tetszőleges első óra elmaradása. Természetesen a többi osztály előadása (A muzsika hangja, Mamma mia, Rómeó és Júlia, Ma­de in Hungária) is fantasztikus volt! Idén a zsűri különdíjakat is osztott: A legjobb férfi főszereplő: Sof­­ka Leó - Az oroszlánkirály - 9. A A legjobb női főszereplő: Kor­pás Johanna - A padlás - 8. A A legjobb mellékszereplő: Kis Richárd - A padlás - 8. A A legjobb táncos: Farkas Tamás - Az oroszlánkirály - 9. A A legviccesebb szereplő: Kevezda Kevin - A padlás - 8. A A legkreatívabb díszletért: A padlás - 8. A - torta járt. A sítáboros csoport külön elő­adással készült: énekelve-táncolva mesélték el a tanfolyam viszon­tagságait. Rengeteg idő, munka az osz­tályfőnökök és osztályuk részéről egy-egy ilyen előadás elkészítése, de elmondhatjuk, hogy a farsangi nap a tanév legszebb napja: a kre­ativitás, a csapatmunka, az össze­fogás megható és nagyszerű pél­dája. (szmaai) A szenei alapiskolások népszerű musicalekkel is készültek a farsangi mu­latságra (Fotó: SZMAAI) Szakmai színvonal, családias hangulat A nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának nyílt napján molinók, plaká­tok, tanácsadást kínáló információs pultok várták a vendégeket (Fotó: ketk) Mik az egyetemi felvételi vizsgák kritériumai? Meddig kell benyújtani a jelentkezési lapot? Hány tanulmányi programra lehet egyszerre jelentkezni? Az egyetemi tanulmányokra je­lentkező diákok számára nagyon is ismerősek ezek a kérdések. Akik azonban pontos és személyre szabott válaszokat szeretnének kapni, azok­nak érdemes egyenesen a forráshoz menniük. így tettek azok a középis­kolás diákok is, akik a közelmúltban a nyitrai Közép-európai Tanulmá­nyok Kara nyílt napjára látogattak. A Zobor alatti egyetemi kampu­­szon narancssárga kendős hallgatók és tanáraik fogadták az érdeklődőket. A vizsgaidőszak utolsó hetének csendjét most hatalmas nyüzsgés ka­varta fel, mindenütt molinók, plaká­tok, tanácsadást kínáló információs pultok várták a beszélgetni vágyó vendégeket. A Közép-európai Ta­nulmányok Kara küldetéstudatához tartozik, hogy a színvonalas szakmai képzést családias hangulattal és a fej­lődés sokirányú lehetőségével egé­szíti ki, ezért a nyílt napon a tovább­tanulás iránt érdeklődő diákok és szüleik számára formális és informá­lis beszélgetéseket is kínált. Ez azt je­lentette, hogy délelőtt egyrészt tan­teremben tartott előadásokra, bemu­tatkozásokra került sor, másrészt fo­lyamatosan zajlottak a „folyóbeszél­getések”, ahol a különböző tanulmá­nyi programokat hallgató egyetemis­tákkal és tanáraikkal lehetett szemé­lyes tanácskozásokat folytatni. A nyílt nap látogatói Szekeres László dékánhelyettestől részletes információt kaptak az egyetemi rendszer működéséről, a kar felépí­téséről és tanulmányi programjai­ról, az egyes szakok gyakorlati hasznosíthatóságáról. A szakmai bemutatkozás mellett helyet kapott a nyitrai magyar diákéletet össze­fogó Juhász Gyula Ifjúsági Klub te­vékenysége is, melyről a klubelnök, Csobády Csilla számolt be. A fa­kultás négy intézménye - a Közép­európai Nyelvek és Kultúrák Inté­zete, a Pedagógusképző Intézet, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Intézet, valamint az Idegen­­forgalmi Tanszék - két-két előadá­son ismertette a tanulmányi prog­ramjait. A bemutatkozások nem­csak az egyes szakok tartalmi összefoglalásáról tájékoztattak, hanem kiemelték a tanórán túli fog­lalkozásokat, a gyakorlatorientált­ságot, a tehetséggondozás lehető­ségeit — mindazt, amit a modem pe­dagógia személyre szabott oktatás­nak nevez, és amelynek közvetíté­sét a KETK oktatói már évek óta személyes küldetésüknek tartanak. A több mint 60 éves nyitrai magyar pedagógusképzés mellett - amely magába foglalja a magyar szakos tanárok, valamint az óvópedagógu­sok és tanítók új generációjának ki­nevelését - itt megtalálja a helyét a tolmács- és fordítóképzés, kétnyel­vű ügyvitelszervezés, regionális idegenforgalom, közép-európai areális tanulmányok iránt érdeklő­dő diák. Sok kérdés hangzott el a nyílt na­pon, és sokféle válasz született. Az egyik szülő így búcsúzott a nap vé­gén: köszönjük az útbaigazítást, mindent megtudtunk, amire kíván­csiak voltunk. Reméljük, ősszel ta­lálkozunk! (ketk) „Gyertek, gyertek, játsszunk együtt, vár a deszka, dobogó” Alkotók és bábok (Fotó SAi) Sokan azt gondolják, nap­jainkban szinte nincs is olyan játék, amit pénzért na lehetne megvásárolni. Nagyanyáink meséléséből azonban tudjuk, hogy a két kezünkkel létrehozott játéknak nincs ára, nem lehet megfizetni. Bezzeg az ő idejükben alig vettek üzletben babát, lovacskát, labdát. Aki ilyet akart, az maradék rongy­ból varrta meg, fából faragta ki. Hul­ladékból lettjáték. Ezt a régi hagyományt elevenítet­ték fel az Ógyallai Speciális Alapis­kola tanulói a „Gyertek, gyertek, játsszunk együtt, vár a deszka, do­bogó” című, „Rázzuk a rongyot” al­címet viselő pályázati projektnapon. A fő feladat az volt, hogy minden­féle hulladékból bábok készüljenek, s egy-egy rövid produkció is meg­születhessen a nap végén. A pályá­zatot a Szitakötő folyóirat írta ki al­kotásra buzdítva mindenkit. A projektnapra vendégeket is hív­tunk. Az Ógyallai Speciális Alapis­kola és a Feszty Árpád Alapiskola tanulói közösen vágtak bele a tenni­valókba. Ráhangolódásként a rövid megnyitó után együtt megtekintették a Hajnali gondolatok című bábjáté­kot, mely 2015-ben sikeresen szere­pelt a Duna Menti Tavaszon, majd egy verses kifestő találta meg a szí­neit. A kezdeti merevség egyre in­kább oldódott, itt-ott már felhang­zott a halk kacagás, duruzsolás töl­tötte meg a termet. A ráhangolódás után elkezdődött az igazi nagy alkotómunka. Az asz­talokra felhalmozott üres konzerv­dobozok, a régi zoknik, harisnyák, öreg gombok, zacskók, papírguri­gák, ringy-rongy, tömőanyagok ku­pacát lelkesen túrta a sok gyerek. Mindenki megragadta a már előre kinézett darabokat, s tervezni kez­dett. Alakultak a zoknibábok, papír­guriga marionettfigurák, harisnya­­szörnyek. Egyik ötletet követte a másik, formálódtak a bábok. Életre kelt egy zokni rénszarvas, számos zokninyúl és -kutya, bajszos haris­nyasárkányok, harisnyakukac, rongyszömyecskék. Mind más és más volt, mindegyik magán hordoz­ta alkotója fantáziáját és kreativitá­sát. Tarka gombok teltek meg élettel, szemekké váltak. Drótból, pamutból haj, bajusz, száj lett, rongyokból nyelvek, fülek. Még csak készült a sok figura, de már kezdték mozgatni, élettel megtölteni a gyerekek. A nyúl makogott, a sárkányok üvöltöttek, a szömyecske rémisztő hangot adott ki. Zsibongott a sok gyerkőc, min­denki belefeledkezett a munkába. Mire elkészült a sok figura, vége is lett az első résznek. Kicsit összeta­karítottak, hogy legyen hely a kö­vetkező rész alkotásainak. A rongy­bábok az egyik pádon sorakoztak fel, s várták, amíg újra rájuk került a sor. A második szakaszban konzerv­dobozokból és zacskókból alkottak az ügyes kezek. Pár hasznos tanács után ismét ötleteitek, terveztek a ta­nulók, majd belevetették magukat a für-farag-ragaszt munkákba. Életre kelt egy unikomis, egy robot, fel­szállt az űrhajó, nem olvadó hóem­ber kerekedett, a zacskóbúvár is nö­vekedett. Jó egy órán keresztül zaj­lott az alkotómunka, mire mindenki elkészítette a saját figuráját. Ezek a figurák is helyet foglaltak az egyik pádon, várták a produkciót. Ehhez azonban rendre volt szükség, így nagyon gyorsan összetakarított a sok alkotó, közben a tanító nénik felál­lították a színházat. A gyerekek csoportokba tömö­rültek, zenét választottak, és min­denkit várt a deszka, dobogó. Öt csoportban mutatták be pár perces darabjaikat. A szégyenlősebbek hang nélkül táncoltatták a bábokat. Két bátor csoport történetet rögtön­zött. Az egyikből mindenki megta­nulhatta, hogy a bátorságpróba so­rán nem szabad csalni, mert akkor a királykisasszony keze másé lesz, hi­ába adott a rozmár varázsitalt. A másik történetben a dühöngő fősár­kány azt próbálta kinyomozni, ki et­te meg és miért a krumplilevesét. Jól elnáspángolta az alsárkányokat, de azok semmit nem árultak el a krumplilevesről. Befejezésként elkészültek a cso­portképek, mindenki elrakta a saját bábját, búcsút intettek egymásnak, és nagyon boldogan hazaindultak. A nap tanulsága pedig: Egy saját kezűleg készített bábbal minden va­rázslat gyerekközelivé válik, csak játszani is engedjük őket, s akkor: „. ..együtt sír a fabábuval és a végén jót nevet”. Bathó Sylvia ógyallai Speciális Iskola

Next

/
Thumbnails
Contents