Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-20 / 42. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tárgyalást fékező durva líbiai incidens Nehezebb brit munkavállalás A tervezett brit rendszer célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő kiszűrése Szabadok vagyunk - hirdeti a brexitpárti tüntető. Úgy tűnik, a szigetország a vendégmunkások áradatától is megszabadulna. (tasr/ap) Genf /Tripoli. A nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű líbiai nemzeti egységkormány felfüg­gesztette részvételét a polgárhá­ború lezárását célzó genfi tár­gyalásokban, miután rakétatalá­latok érték a második számú tri­poli kikötőt, meghalt ott 3 ember, és csaknem eltaláltak egy nagy gáztartályt. A támadást valószí­nűleg a Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) követte el. Az LNA egy fegyvereket szállító török hajót vett célba az al-Sáb kikötőben. Törökország katonailag támo­gatja a Fájez esz-Szarrádzs mi­niszterelnök vezette tripoli kor­mányt. A tripoli kormány leszö­gezte, mindaddig nem tárgyal tovább, amíg az LNA fel nem hagy a támadásaival. Líbia Mo­­ammer Kadhafi diktátor 2011 -es megbuktatását követően süllyedt mély káoszba, és az ország gya­korlatilag két részre szakadt. Haftar erői az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Oroszor­szág és Franciaország támogatá­sát élvezik, a tripoli kormány ol­dalán pedig Törökország, Olasz­ország és Katar áll. (MTI) Kövér keményen bünteti Hadházyt Budapest. Kétmillió forintra büntette Kövér László, a magyar parlament elnöke Hadházy Ákos független országgyűlési képvi­selőt a hétfői molinós akciója miatt. Hadházy a karzatról beló­gatott Kövér feje fölé egy „Stop propaganda” feliratú táblát. A képviselő tegnap kijelentette, nem fellebbez a döntés ellen. Szomorúnak nevezte Kövér döntését, és az emberekhez for­dul, hogy segítsenek kifizetni a büntetést. „En ugyan most a ma­gyar emberekhez fogok fordulni, hogy segítsenek a büntetés kifi­zetésében, de nyilvánvalóan nem várható el a választóktól, hogy folyamatosan kétszer fizessenek nekünk a munkánkért” - tette hozzá. Ha az ellenzék ugyanis arra használná szerinte a parla­mentet, aminek még van értelme, „akkor pillanatok alatt horribilis pénzbüntetések, fizetésmegvo­nások következnének.” (atv.hu, ú) Újabb 98 migráns az Ocean Vikingen Marscill«. 98 újabb menedék­kérőt vett fedélzetére az Ocean Viking, az Sós Mediterranée és az Orvosok határok nélkül (MSF) francia civil szervezetek közös hajója Líbia partjai előtt. Az Ocean Viking a 98 fős cso­portot egy gumicsónakról vette fel. A menedékkérők túlnyomó része szudáni, illetve nigériai ál­lampolgár. A hajó korábban 84 migránst - köztük 21 felnőtt kí­séret nélkül utazó fiatalt - vett fedélzetére, így számuk mos­tanra 182-re bővült. Ebben a csoportban főként bangladesi, marokkói és Szomáliái migrán­­sok voltak. Tavaly több mint 110 ezer illegális bevándorló érte el Európa partjait Észak-Afrikából, s 1283-an vesztették életüket a veszélyes átkelés során. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A tegnap ismertetett részletek szerint megfelelő állásajánlathoz, az állásaján­latnak megfelelő szakképesí­téshez ás angolnyelv-tudás­­hoz köti a brit kormány 2021- től a külföldiek brit munka­­vállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának meg­szüntetése. A konzervatív párti brit kormány az ausztrál pontozásos el­bíráláshoz hasonló, egységes - vagy­is az Európai Unióból és az unión kí­vüli országokból érkezőkre egyfor­mán érvényes - bevándorlási szabá­lyozást kíván életbe léptemi a brit EU- tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, 2021 januárjától. A bel­ügyminisztérium által tegnap közzé­tett szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok telje-Egy esetleges török hadműve­let a legitim szíriai kormány és annak fegyveres erői ellen Id­­líb tartományban a lehető leg­rosszabb forgatókönyv lenne - jelentette ki tegnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Moszkva/Ankara. „Ne a leg­rosszabb forgatókönyvekből indul­junk ki!” - hangoztatta a Kreml szó­vivője arra a kérdésre válaszolva, Oroszország hogyan reagálna arra, ha Recep Tayyip Erdogan török elnök beváltaná fenyegetését, és újabb hadműveletet indítana el Szíria terü­letén. „Ha Szíria legitim kormánya és fegyveres erői elleni hadműveletről van szó, az természetesen az esemé­nyek alakulásának legrosszabb vál­tozata” - tette hozzá. Az orosz elnök sajtótitkára arra reagált, hogy tegnap folyamán Erdogan „utolsó figyel­meztetést” intézett a szíriai kormány­erőkhöz, egy „küszöbönálló” török katonai támadással kapcsolatban. sítésével 130 pont szerezhető, és eb­ből 70 pontot mindenképpen gyűjteni kell ahhoz, hogy a brit hatóságok jó­váhagyják a külföldi kérelmező munkavállalási folyamodványát. A tervezett rendszer lehetőséget ad arra, hogy ha a kérelmező bizonyos kritériumokat nem teljesít, az így ki­eső pontszámokat más előírások tel­jesítésével pótolja. Ez azonban nem mindegyik kritériumra érvényes, vagyis vannak olyan előírások, ame­lyeknek mindenképpen meg kell fe­lelni. Ezek közé tartozik, hogy a ké­relmezőnek bizonyítania kell a betöl­tendő álláshoz kívánt angolnyelv­tudást - ez 10 pontot ér -, hatóságilag jóváhagyott munkáltatótól származó érvényes állásajánlatot kell bemutat­nia (20 pont), és demonstrálnia kell azt is, hogy megvan az adott állás­­ajánlathoz előírt szakképesítése (szintén 20 pont). E 3 feltétel hiánya nem pótolható más előírások teljesí­tésével. A javadalmazással megsze­rezhető maximális 20 pont elérésé­hez szükséges éves bérminimumot a brit kormány a korábbi elképzelések-Kilátásba helyezte, hogy Ankara biz­tonsági övezetet alakít ki Idlíbben. Peszkov elmondta, fennmarad az orosz-török kapcsolattartás az idlíbi helyzet további elmérgesedésének megakadályozása érdekében. Kije­lentette, hogy Moszkva elégedett volt a szíriai rendezésről a törökökkel több mint két évvel ezelőtt Szocsiban elért megállapodással. Ez az elégedettség azonban megszűnt, miután militán­­sok és terroristák számára Idlíb a szí­riai fegyveres erők és az orosz kato­nai objektumok elleni támadásaik ki­indulópontjául kezdett el szolgálni. Recep Tayyip Erdogan török ál­lamfő konkrétan a kilátásba helyezett idlíbi török katonai művelet megin­dításával fenyegette meg a szíriai kormányerőket, amelyek a török ve­zetés többszöri felszólítása ellenére folytatják offenzívájukat az ellenzéki fegyveresek kezén lévő északnyugat­­szíriai tartományban. Erdogan elő­ször február 5-én szólította fel az Id­­líbnél előrenyomuló szíriai kor­ben szereplő 30 ezerről 25 600 fontra szállította le, és ez a kategória a más kritériumok teljesítésével pótolható feltételek között szerepel. A belügy­minisztérium hangsúlyozza, az új be­vándorlási rendszert a gyakorlati ta­mányerőket, hogy még februárban vonuljanak vissza a Törökország és Oroszország által 2017 májusa óta tervezett északnyugat-szíriai feszült­ségcsökkentési övezet határához, amelyen Ankara megfigyelőponto­kat alakított ki. A török államfő már akkor leszögezte, hogy amennyiben Damaszkusz csapatai nem tesznek eleget a felszólításnak, „Törökország arra kényszerül, hogy maga végezze el ezt a munkát”. A szíriai kormány­erők és a török hadsereg között feb­ruár 3-án és 10-én heves harcok tör­tek ki Idlíbben, miután Damaszkusz csapatai tüzérségi támadásokat haj­tottak végre a török egységek ellen. Az incidensekben 14 török katona vesztette életét. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, újabb menekülthullám in­dul meg Törökország felé. Az ENSZ becslései szerint csak december ele­jétől mostanáig több mint 900 ezer ember kényszerült lakóhelye elha­gyására a harcok dúlta régióban. (MTI) pasztalatok alapján finomítják majd, ám 2021-től mindenképpen véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvé­nyesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell majd alkalmazkodnia. Irán nem adja át a feketedobozokat T«herén. Súlyosan megsérült a feketedoboza annak az ukrán utasszállítónak, amelyet Irán ja­nuárban véletlenül lelőtt - jelen­tette be az iráni védelmi minisz­ter, az ország külügyminisztere azonban tegnap leszögezte: a sé­rülés ellenére sem adják át másik országnak a dobozt., Jogunk van arra, hogy magunk értékeljük ki a dobozban lévő adatokat” - szö­gezte le Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter. Az ukrán légi­­társaság Teheránból Kijevbe tar­tó Boeing 737-ese január 8-án zuhant le, az iráni Forradalmi Gárda légvédelme lőtte le a gépet tévedésből. A repülőn 176 ember volt, ebből 57 iráni-kanadai ket­tős állampolgár. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök teljes és független vizsgálatot sürgetett a feketedoboz ügyében Zarífhál. A miniszterelnök már felszólította Iránt, küldje Franciaországba a gép feketedobozait. (MTI) Macron elnök fellép az iszlám szélsőségesség ellen Emmanuel Macron francia el­nök intézkedéseket jelentetett be az iszlám szélsőségesség visszaszorítására és a musz­­limok elszigetelődése ellen. A kormánynak nagyobb hatás­köre lesz az iskoláztatásban, a mecsetek finanszírozásában és az imámok képzésében. Mulhouse. A bejelentett lépések szerint Párizs felveszi a küzdelmet az arra irányuló külföldi beavatkozás­sal, hogy a muszlimok miként gya­korolják vallásukat, és hogyan szer­veződjenek meg a vallási intézmé­nyek a szekuláris országban. „Egye­sek ugyanis a vallás nevében szakí­tani akarnak a köztársaság törvénye­ivel” - hangoztatta Macron. Az ál­lamfő bejelentette, véget akar vetni annak az 1977-ben kezdett program­nak, amelynek keretében 9 külföldi ország tanárokat küldhet Franciaor-Emmanuel Macron államfő erőt mutató intézkedéseket mutatott be (tasr/ap) szágba nyelvtanítás és kultúraoktatás céljából, és ezeket a tevékenységeket a francia hatóságok nem ellenőrzik. Ezen között van Algéria, Tunézia, Marokkó és Törökország. A program keretében évente 80 ezer új diákot oktatnak. Franciaország szeptember­től ellenőrzést gyakorolna az ilyen nyelv- és kultúraórák felett. Törvény készül arról, hogyan tegyék átlátha­tóvá á mecsetek finanszírozását. Macron arra kérte a franciaországi muszlim tanácsot, emelje az imám­­képzés színvonalát, ugyanis meg akarják szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok küldhetnek imámokat Franciaországba. Egy ál­lam van (Törökország), amellyel még nem sikerült megállapodni e kérdé­sekről. „Nem engedem meg, hogy bármely ország kulturális, vallási szeparatizmust szítson területünkön. Francia földön nem tűrhetjük meg a török törvényeket” - szögezte le. (MTI) Erősödő török-orosz ellentét Szíriában

Next

/
Thumbnails
Contents