Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-20 / 42. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2020. február 20. 3 „Nem a Híd az ellenfél, hanem a közöny" SZALAY HAJNALKA A választás előtt néhány nappal Mózes Szabolccsal, a Magyar Közösségi Összefogás, valamint az ötödikként megalakult szlovákiai magyar párt elnökével beszélgettünk a kezdetekről, a célokról, az esélyekről és a jövőről. „A jelenlegi kétpárti modell zsákutcának bizonyult” - állt a Megújult magyar érdekképviseletet című nyílt levélben, amelyet Ön is aláírt tavaly nyáron. Ennek ellenére ismét két magyar párt indul a választáson. Mi a különbség az akkori kétpárti modell és a jelenlegi között? Az egyikben azok találkoztak, akik össze akartak fogni. Már nem az MKP és a Híd áll egymással szemben, hanem egy olyan pártszövetség, amelynek része az MKP, része néhány volt hidas politikus és több civil és független szereplő, akik eddig nem voltak a politikában. A másik oldalon pedig van a Hídnak azon része, amely valamiért nem akart megegyezni vagy valamiért maradt a pártban. Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült egy szélesebb együttműködést kialakítani, de aki ki akarta magát ebből zárni, azzal nem is lehetett. Bízom benne, hogy március elseje után ez megváltozik. Február 29-én arról is dönteni fogunk, hogy az együttműködés vagy az elmúlt 10 évre jellemző megosztottság útján megyünk-e tovább. A levél egyik kulcsmondata, hogy a „megoldás egy közös lista - személyi változásokkal, tartalmi reformmal”. Nyomást akartak gyakorolni a magyar pártokra, elősegíteni az együttműködést. Ehhez képest az aláírók egy része megalapította az 5. szlovákiai magyar pártot, maradt a kétpárti rendszer. Ezek után helyes összefogásról beszélni? Igen. Nyitottságot eredményezett, hiszen egyrészt új szereplők tűnhettek fel a politikában, másrészt pedig, ha minden maradt volna a régiben, lett volna egy csomó olyan ember, aki nem ment volna fel sem az MKP, sem a Híd listájára. Miután nyár végén a Híd Országos Tanácsa elutasította a koalíciót az MKP-val, nem nagyon volt választásunk: vagy hagyjuk, hogy az egész összeomoljon, vagy alapítunk egy platformot, ahol mindenki találkozhat. A mi ambíciónk az volt, hogy a lehető legtöbb ember találkozzon, örültem volna, ha még többen vannak ebben a projektben. Az MKP és a Híd azonban megegyezett egy közös választási pártban. Menyhárt József az Új Szónak azt nyilatkozta, a megváltozott politikai helyzet miatt utasították el a Régiók Pártja Híd-MKP-t, ugyanis bejegyezték az Összefogást. Erről az MKP-t kellene megkérdezni, mi ekkor külső szereplők voltunk. Akkor nem a két párt egyezett meg, hanem a tárgyalódelegációik, standard eljárás, hogy ezt jóvá kell hagynia a pártszerveknek - az MKP visszaküldte a delegációt, hogy szélesebb, transzparensebb tárgyalásokkal folytassák az útkeresést. Tény, hogy örültünk, hogy egy szélesebb fórumon sikerülhet megegyezni az együttműködésről, a közvélemény is így reagált rá. Ez pozitívum és erre nem tudott a Híd pozitívan reagálni. Ebben a kérdésben megy a kölcsönös egymásra mutogatás. Ha március elsején megszűnik a magyarok képviselete a szlovák parlamentben, hol kell majd keresni a felelősöket? Ezzel kapcsolatban pontosan látni a két narratívát. Az egyik az összeesküvés-elméletekről szól, a másik a tényekről. A hidasok ősszel még nem mondták, hogy Budapest miatt nem született megegyezés. Akkor csak arról volt szó, hogy ha elutasítjuk a Smert, utasítsuk el az OEaNO-t is. Mondtuk, hogy akkor nem lenne koalíciós potenciálunk. Időközben jöttek a konspirativ elemek a magyarázatukba. Én a tényéknél maradnék: a Híd nyáron elutasította a választási pártot az MKP-val, augusztusban a koalíciót is. Ha akkor rábólint a Híd, nincs az Összefogás, mi most nem beszélgetünk. Szeptember elején kijelentették, egyedül indulnak a választáson, akkor mondott le Sólymos László alelnöki posztjáról. Októberben pedig érkezett a tárgyalódelegáció, mely nem tudta elengedni a Smer kezét, ezért szakadtak meg a tárgyalások. Ezek a tények. Amit a Híd e köré kerekít, olcsó vádaskodás, ami nélkülöz bármiféle alapot, tényt és bizonyítékot. Ön is mondta, hogy az utolsó pillanatban sikerült bejegyeztetni a pártot. Ez azonban a kampányon nem látszódik: masszív a kampány, legyen szó akár az online, akár az offline kampányról. Ki finanszírozza mindezt? Más pártokkal összehasonlítva, az Összefogás a kanyarban sincs. Novemberben a memorandumban lefektettük, hogy a központi kampány 900 ezres összegét a három szubjektum adja össze, és kölcsön formájában érkezik a számlára, ez transzparens módon látható is. A jelöltek rövid távú hitel formájában adtak bele, ezt tavasszal az állami dotációból visszakapják. Bugár Béla az Új Szónak adott interjúban azt mondta, „tudom, milyen kapcsolatban állnak az Összefogás tagjai közül néhányan Világival”. Háttérbeszélgetések alapján állítja, az Összefogás mögött Világi Oszkár áll. így van? Ez Bugár újabb összeesküvéselmélete. Ősztől zajlik a vádaskodás, nincs hét, hogy ne támadná az ellenzéket, a médiát, hogy ki mindenki tehet a hazai társadalmi feszültségről, a saját felelősségét azonban nem veszi észre. Amikor a koalíciós társaik és saját politikusainak a bizonyított ügyeiről kérdezik, mindig azt mondja, hogy ő pletykákkal nem foglalkozik. Velünk kapcsolatban azonban megalapozatlan vádaskodásokkal jön elő. Az önöknek adott interjúban el is ismerte, hogy erre semmilyen bizonyítéka nincs. Az elméleteinek semmilyen alapja sincs, de nem Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke szeretnék tovább vele foglalkozni, Bugár Béla az érdemeivel és politikai bűneivel együtt a szlovákiai magyar múlt része, nem a jövőé. A vasárnapi DAC-Senica meccsen mégis az Összefogás kampánydala szólt, annak eredeti előadójának előadásában. Miért engedné be Világi az Összefogás kampánydalát a stadionjába, ha semmi köze a párthoz? Nem tudtam, hogy ez a dal megszólalt vasárnap a meccsen. Az, hogy Világi kit hív meg és az mit fog előadni, az ő dolga. Az Északi szívek végigszántotta az internetet, a megjelenése utáni első napokban 300 ezren látták és hallgatták meg, népszerű dal. Ha ő jónak látta, hogy a meccs elején elhangzik, abba nekem nincs beleszólásom, hiszen a szerzője és a jogtulajdonosa nem én vagyok. Beszélünk itt összefogásról, olyan emberekről, akik e nélkül nem kerültek volna egy listára, az ügynökségek azonban továbbra is a bejutási küszöb alatt mérik az MKÖ-t, holott egy lista szinte biztos, hogy bejutott volna a parlamentbe. Ennek fényében is megérte bejegyeztetni az Összefogást, és kockára tenni a magyar képviseletet? A bejegyeztetés mindenképpen pozitívum, hiszen anélkül nem is indult volna el semmi. Az, hogy egy MKP-Híd közös lista hány százalékon állt volna, hipotetikus kérdés, ilyen mérést nem láttunk. A felméréseket tekintve óvatos lennék, ugyanis az országos választásokon az utóbbi 5-6 évben a Smert és a Hidat mindig felülmérték, utóbbit 2-3 százalékponttal. Ezt a tavalyi európai parlamenti választás és az államfőválasztás is bizonyítja. Ezért ha őket a korábban ismertetett felmérésekben a küszöb alatt mérték, garantált szavazatkidobás rájuk voksolni, mert reálisan még annyijuk sincs. Egy felmérés alapján a Hídszavazók egy részének szimpatikus az MKÖ is. Hogyan próbálta meg az MKÖ magához csábítani őket? Eleve az, hogy a listánkon volt hidas vagy Híd-közeli emberek szerepelnek gesztus az irányukba, bizonyítva, komolyan gondoljuk az összefogást. A Híd választói mindig is az együttműködést akarták, és szerettek pragmatikusan dönteni és kormányban lenni. Bugár Béla szokta mondani, hogy nem elég ordibálni a pálya széléről, hanem fel kell menni a pályára. Igaza van. Mi a pályára fel fogunk menni, és ha a narancsmezes barátaink véletlenül ott lennének, csak a lelátóról fognak integetni, hiszen koalíciós potenciálja csak az Összefogásnak van. A Hidat a legerősebb jobboldali párt, az OEaNO kizárta az együttműködésből, tehát a rájuk adott szavazat duplán kukába kerül. És mit tett az MKÖ azért, hogy a déli járásokban megnőjön a szavazáson való részvétel és megmozdítsa azokat, akik nem szoktak szavazni járni? Van egy erős mobilizációs kampányunk, az Összefogás intenzív onlinekampányt folytat. A fő feladatunk, hogy fiatalokat szólítsunk meg, és olyanokat, akik egyik magyar pártra sem akarnak már szavazni. Mi lesz az MKÖ-vel, ha nem szerez 5%-ot, és nem jut be a parlamentbe? Ez hipotetikus kérdés, mert be fog jutni. A mi szándékunk, hogy egységes magyar képviselet legyen, az eredménytől függetlenül az egység útján kell továbbmenni. Nálunk az ajtók nyitva lesznek március elseje után is. Véget kell vetni a megosztottságnak, főként ez tartja távol a magyarokat a választástól. Mi az lesz Összefogással? Ezt majd meglátjuk a választás eredményeinek tükrében, addig minden csak spekuláció lenne. A cél továbbra is az, hogy egységes legyen az érdekképviselet, és bogy a következő választáson már csak egy magyar lista induljon. Ön a Pozsonyi Magyar Szakkollégium éléről, az Új Szó kommentátoraként egyenesen pártelnökként lépett be a politikába. Marad a választás után is? Erről a választók fognak dönteni, én optimista vagyok. A 420 ezer szlovákiai magyar választótól össze kell jönnie 150 ezernek a magyar listára. Nem a Híd az ellenfél, hanem a közöny. Ha bízunk magunkban és elhisszük, hogy sikerül, akkor meglesz! Hol látja magát és az Összefogást négy év múlva? Négy év múlva már csak egy listának kell indulnia, amelyen valószínűleg ott leszek, de nem az én személyem a lényeg, hanem hogy az embereknek négy év múlva ne kelljen dilemmázniuk, kire szavazzanak. Ezzel a választókedv is nőhet. Ezen az úton indulhatunk el február 29-én. (Somogyi Tibor felvétele) Újabb, Andrej Kiskát lejárató videó jelent meg a világhálón ÖSSZEFOGLALÓ Újabb, Andrej Kiska állítólagos korrupciós magatartását igazoló videót hoztak nyilvánosságra. A Za l'udí párt elnöke állítja, a felvételt szándékosan úgy vágták meg, hogy lejárassák. Pozsony. Ismét az Alien23 fedőnevű személy hozta nyilvánosságra a legújabb, Andrej Kiskát lejárató videót, melyben már az exelnök is szerepel. A felvételen Kiska és Michal Suliga vállalkozó beszélget. A videót Suliga készítette, feltételezhetően a telefonjával. Kiska annak idején Suligától vásárolt telket Vefky Slavkovban - erről a telekről derült ki a későbbiekben, hogy csalás útján jutott hozzá az előző tulajdonos. A videó bevezetőjében leleplezést ígér a feltöltő, ez azonban nem egészen alakul így: bár Suliga próbálja a telkekre terelni a szót, Kiska sokszor nem válaszol, vagy másról kezd beszélni. A videó problémásabb része Kiska szemszögéből az, amikor egy strómannak szánt kétezer eurós kenőpénzről beszélget Suligával. „Azt majd valahogy kitaláljuk, lerendezzük, hisz aránylag kis összegről van szó” — mondja a videófelvételen Kiska. A volt államfő tegnap azt mondta, szándékosan megvágták a videót, ő soha senkit nem akart lefizetni. (dp) A rejtett kamerával készült felvételen Kiskát is látni (A szerző felvétele)