Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-19 / 41. szám
lOi KULTÚRA 2020. február 19. | www.ujszo.com Hisz a fontos történetek üzenetében Gyongyossy Bencét, A feltaláló című film rendezőjét régóta izgatta Béres József kalandos és példamutató életútja Gáspár Tibor Béres József szerepében A feltaláló című film egyik jelenetében (Fotó: Pannónia Entertainment) MÉSZÁROS MÁRTON Gyöngyössy Bence, A feltaláló című film rendezője lapunknak arról beszólt, hogy habár Cseppben az álét címmel televíziós sorozatot forgatott Bóres József óletóről, már a munkafolyamat kezdetón tudta, hogy játékfilmet is készít a nyersanyagból. Az ötvenhat éves rendező, aki számtalan filmjének egyben forgatókönyvírója és producere, rögeszmósen keresi a kisemberek sorsát. A feltaláló című, Béres József tudósról, a Béres Csepp feltalálójáról szóló játékfilmje a jegyeladási toplista tizedik helyén nyitott a bemutatása első hétvégéjén. Mi állhat a történelmi szereplőkről készült magyar filmek sikere mögött? Engem a feldolgozatlan közelmúlt érdekel. Hosszú évek óta - nemcsak én, hanem alkotótársaim, Kabay Barna és Petényi Katalin - sorozatosan csinálunk filmeket történelmi traumákról, az ügynökproblémakörről, a Janus című utolsó filmemben például egy olyan erdélyi család drámai történetét mesélem el, amelybe a Securitate beházasít egy ügynököt, aki aztán napi szinten jelent az életükről. A nem működő szocializmus több mint negyven éve sok megrázó, kalandos és szövevényes történetet szőtt, a rendszer intrikái és hazugságai behálózták az akkoriak életét. Nagy restanciánk van ezeknek az eseteknek a feldolgozásában. Ugyanakkor hiszek benne, hogy a filmkészítés szolgálat is. Szolgálnunk kell az új generációkat: azokat a fehér foltokat kell felfednünk, amelyeket ők egyáltalán nem ismernek. Mi fogta meg Béres József történetében annyira, hogy tévére és filmvászonra álmodja? Régóta érdekelt és izgatott Béres József kalandos és példamutató életútja. Petényi Katalin és Kabay Barna, akikkel A feltaláló forgatókönyvén is dolgoztam, pár évvel ezelőtt dokumentumfilmet készítettek róla, én akkoriban kezdtem el egy játékfilm gondolatával incselkedni. Amikor az ember életrajzi filmet forgat, nagyon fontos, hogy azonosulni tudjon a hősével és annak értékrendjével. Mindig is hangsúlyos volt nekem az elnyomásban és kisebbségben élők, az üldözöttek, kiszolgáltatottak, a mélyszegénységben élők, egyszóval a kisemberek sorsa, vonzottak a hatalommal vívott harcaik, ezek a klasszikus Dávid és Góliát helyzetek. De azt is fontosnak tartom, hogy filmben olyan történethez nyúljon az alkotó, amely különösebb dramatizálás és hozzátett motívumok nélkül, önmagában is megáll a lábán. Béres története rendkívül fordulatos, ugyanakkor üzeneteket "hordoz jelennek, jövőnek. Mozivászonért kiált és filmesként nehéz elmenni mellette. A feltaláló tévésorozatként készült el, a Cseppben az élet című négyrészes sorozatot fél évvel a televíziós sugárzást követően vágták mozifilmmé. Mikor dőlt el, hogy mozikba küldik? Kezdettől fogva játékfilmre készültem, a forgatókönyv első verziója is játékfilmre íródott. Sajnos ezt akkor a Filmalap nem támogatta, a televíziót viszont érdekelte egy sorozat, amely el is készült. De soha nem mondtam le ajátékfilmről. Van buktatója annak, hogy sorozatból vágták össze a játékfilmes verziót? A feltaláló ízig-vérig játékfilm. A forgatás alatt végig a mozivászon járt a fejemben mint végcél, tudtam és figyeltem arra, hogy mit kell leforgatnunk a sorozat igényein túl ahhoz, hogy ez a történet mind dramaturgiájában és ritmusában, mind vizuálisan megállja a helyét a mozikban. Tehát lényegében két filmet forgattam egyszerre, amiről csak a legbelsőbb munkatársaim tudtak. Mennyiben üt el a filmváltozat a sorozattól? Ez egy másik film, nem egy rövidített sorozat. A képek, beállítások több mint hatvan százaléka nem szerepel a sorozatban. A filmnek más a dramaturgiai felépítése, a ritmusa. Szélesvásznú cinemascope formátumot kapott, teljesen új zenével és színvilággal. A történetmesélés egy olyan 21. századi mozidramaturgiát követ, amely nélkül nagyon nehéz lekötni a néző figyelmét, különösen egy kétórás film esetében. De hangsúlyozom, ez egy olyan erős történet, amelyről tudtam, hogy meg fogja találni a nézőit a mozikban. Egyes kritikák nehezményezik azt a történelemképet, amelyet a filmben kifejezésre juttat. Miként alakította ki a forgatókönyvben érvényesülő történelemszemléletet? Nem tartom feladatomnak kommentálni a kritikusok véleményét, de ez a játékfilm nem ér fel egy történelemórával, bár véleményem szerint objektív látleletet ad a hatvanashetvenes évekről. Amúgy a kritikák jelentős többsége rendkívül pozitív. Milyen nézőpontból időszerű ma Béres története? Béres József egyedülálló személyiség a magyar tudományos életben, valamint egész életútja olyan morális példát, egyszerű, közérthető és megkérdőjelezhetetlen értékrendet hagy ránk, amely napjainkban, amikor a digitalizált-globalizált világban egyre többen keresik az identitásukat, aktuálisabb, mint valaha. Az élete a tudományos eredményem túl ezekről az értékekről szólt. Az igazához való ragaszkodás, az álmai határozott és céltudatos követése példaértékű. A film azt sugallja, hogy bár hosszú, konfliktusokkal teli út vezet az álmok megvalósításáig, megéri azt a bizonyos utat maximális határozottsággal és áldozatkészséggel végigjárni. Ifjabb Béres József, a feltaláló gyermeke a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. Volt lehetősége vele vagy más családtagokkal konzultálnia, esetleg felelevenítenie a tudós személyiségének, életútjának legfontosabb aspektusait? A kezdetektől sokat beszélgettem a Béres családdal. Először kicsit megijedtek egy Béres-játékfilm ötletétől, de miután elolvasták az első forgatókönyvet, minden segítséget megkaptunk tőlük az irodalmi munka és a forgatás során. Nekem mint rendezőnek különösen fontos volt, hogy meg tudtam nézni és fogni Béres József személyes eszközeit, amelyeket a kutatásai során használt. Sokat meséltek arról is, hogy milyen ember volt a hétköznapokban. És persze, jó volt érezni a bizalmat, hiszen szabad kezet kaptunk a történet feldolgozásánál. A szereplők kiválasztásánál szó nélkül elfogadták a döntéseimet, és kifejezetten örültek, hogy Béres szerepére Gáspár Tibort kértem fel. Bemutató a Tháliában: a társadalom félelmetes pókhálója A darabban szinte a teljes társulat szerepet kapott (Németi Róbert felvétele) Holnap mutatja be a kassai Thália Színház A Noszty fiú esete Tóth Marival című, Mikszáth Kálmán 1908-ban megjelent regényéből Gyarmati Kata által színpadra alkalmazott előadást, László Sándor rendezésében, aki másodszor dolgozott a kassai társulattal. Kassa. Mikszáth rendkívül merészen mondott véleményt saját korának társadalmi problémáiról és tarthatatlan állapotairól. Több regényének alapötletét konkrét újságcikkekből merítette. Ezt a sztorit Ady Endre írta meg anno, tömören és velősen. A századfordulón egy bácskai milliomos lányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon „kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte lányát, és a hozományvadász hoppon maradt. A regényben számos erkölcsi, etikai, gazdasági kérdés is felmerül. Az egész intrikára épülő hazugságkolosszusban van valami félelmetesen pókhálószerű, mivel egy komplett apparátus szerveződik annak érdekében, hogy az egyik fél célt éljen. Szimbólum ez a pókháló, annak a szimbóluma, hogy kibogozhatatlan védőhálóval vesszük körbe maguríkat, szövünk össze egy tarthatatlan értékrendet, nem törődve az áldozatokkal, makacsul ragaszkodva saját érdekeinkhez. A mű a képmutatás és a valós érzések kifordítása mellett ebben (is) reflektál a mai korra, vagyis felesleges feltenni a kérdést, miért pont ezt a történetet vette elő a kassai színház 2020-ban. Hogy mást ne mondjunk, egyre inkább jellemző ránk, hogy többet költünk, mint amennyit megkeresünk, illetve tisztességes munka helyett a sült galambot várjuk. Mikszáth regényében mindenkiről pontosan kiderül, hogy milyen ember. És akármennyire is szerelmi történetről van szó, és a sok bonyodalom során talán még szurkolunk is a fiataloknak, szimpatizálunk a dzsentrivel, ennek a sztorinak nem lehet boldog végkifejlete, mert pont attól lenne hamis. Mert ahol a darab véget ér, valahol ott kezdődik a női önbecsülés. A kassai előadás alcíme „csavaros ésszel kifundált szerelmi kaland”. És mivel a szerelmet általában nem kifundálni, hanem érezni szokták, annak is előrejelez valamit az alcím, aki netán nem ismerné a regényt. Noszty Feri szerepében Nádasdy Péter, Tóth Marit Rab Henrietta alakítja, az apját, Tóth Mihályt BoCsárszky Attila. A további szerepekben Varga Lívia, Pólós Árpád, Szabadi Emőke, Varga Anikó, Illés Oszkár, Kövesdi Szabó Mária, Nagy Kornélia, Latóczky Katalin, Dégner Lilla, Richtarcsik Mihály, Madarász Máté és Rubóczki Márió látható. A koreográfia Gyenes Ildikó munkája, a jelmeztervező Őry Katalin, a díszlettervező Ondraschek Péter. Quk)
