Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-19 / 41. szám
6 RÉGIÓ 2020. február 19.1 www.ujszo.com Galánta idén többet költ a sportra MAROSI BIANKA A város kápviselő-testiilete megszavazta az idei költségvetést. A sportra háromszor annyit költenek 2020-ban, mint a kultúrára. WßMii.l A februári ülésen a képviselők egyhangúlag megszavazták a kulturális bizottság által benyújtott javaslatot, amely alapján 64 ezer euró jut a költségvetésben a kulturális szervezetek, 4 ezer euró a vallási gyülekezetek és egyházi szervezetek támogatására. Nem mindenki elégedett Peter Paska polgármester elmondta, bizonyára nem minden társulás és szervezet lesz elégedett a megítélt támogatás összegével, mivel idén kevesebb jut a kultúrára, mint tavaly, de véleménye szerint Galánta olyan város a környéken, ahol nagyon bőkezűen osztják szét a támogatásokat. Miroslav Psota, a város alpolgármestere az ülésen rákérdezett, hogyan döntött a bizottság a Shalom Polgári Társulás korábbi támogatási kérelméről. A polgármester kifejtette, a társulás támogatást kért az egykori galántai Illusztrációs felvétel zsidó hitközség történetét bemutató állandó kiállításra, illetve egy makett elkészítésére, amelyet a városháza előcsarnokában helyezne el. A szervezetnek, ugyan az igényeiméi kisebb összegben, de odaítélték a támogatást. 200 ezer sportra A februári ülésen jelen levő képviselők közül egy kivételével mindnyájan támogatták a műve(Képarchívum) lődés, a képzés és a sport fejlesztéséért felelős bizottság javaslatát, mely szerint 218 ezer euró támogatást oszt szét a város a sportszervezetek között, és 2 ezer euróból kiadványt készíttet a Galántán működő klubokról, sportszervezetekről, hogy a lakosok minden információt megtaláljanak egy helyen megtaláljanak arról, hol lehet Galántán sportolni. Széllé Zoltán, a bizottság elnöke hangsúlyozta, a támogatások elosztásánál leginkább azt tartották szem előtt, hogy olyan szervezetek kapjanak támogatást, amelyek a fiatalokkal való foglalkozást tartják a legfontosabbnak. Milan Bican képviselő a helyi fútballklubbal kapcsolatban kifejtette, megengedhetetlen, hogy egy klubnak azért kell aggódnia, miből tudja majd fenntartani magát, ezért fontos, hogy megkapja a szükséges támogatást. A galántai focira kétszer annyi pénzt szántak, mint korábban, ezért nem szabad megengedni, hogy valaki azzal fenyegetőzzön a vezetők közül, hogy otthagyja a klubot. Aránytalan pénzosztás Takác Zsolt képviselő egyetértett azzal, nagyszerű, hogy minden évben emelkedik a sportra szánt támogatás összege, de többször kapott olyan visszajelzést az egyes sportszervezetektől, hogy nem igazságos az elosztás. Példaként Tomi Kid ökölvívó-akadémiáját és a floorball-játékosokkal foglalkozó Futbalandia szervezetet említette. „Az előbbi 11 ezer, az utóbbi 9 ezer euró támogatást kapott. Elismerem, hogy a floorball új, egyre népszerűbb sportág, és a támogatás nagy része a pálya elkerítésére kell, de összehasonlítva az ökölvívással, amely országos szövetségbe tömörülve működik, talán aránytalan a támogatás összege” - vetette fel a képviselő. Úgy vélte, az összes szervezetnek olyan megoldást kellene találni, hogy ha a város eszközök, sportszerek megvásárlását támogatja, biztosítani kellene, hogy ne forduljon elő, ha később valamelyik szervezet elhagyja Galántát, magával vihesse ezeket az eszközöket. Takác Zsolt másik javaslata az volt, hogy a sportszervezetek által működtetett pályákat, illetve az általuk használt sportszereket a városi iskolák tanulóinak, diákjainak is rendelkezésére lehetne bocsátani, hogy minél többen kihasználhassák azokat. A polgármester annyival egészítette ki, hogy 170 gyermek jár floorballra. A sportszerekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, például a galántai dzsúdósoknak is van saját felszerelésük és Tomi Kidnek mobil ringj e, de nem tart attól, hogy azokat Galántán kívül fogják használni. Arra azonban ígéretet tett, hogy a támogatási szerződésbe belefoglalják azt a kitételt, hogy a támogatásból megvásárolt eszközöket nem szabad a városon kívül használni. Sziklák közt elbújó kápolna, ahol majd megfordul a nyár SZÁSZI ZOLTÁN Majdnem napra pontosan fái áv múlva a Máriaáóneket éneklő búcsúsokkal telik meg a Csermosnya patak völgye, és a jámbor istenfélő hívek a falu feletti 560 méter tengerszint feletti magasságban lévő kis kegykápolnához is elzarándokolnak. BARKA/B Ma is sokan viselik még a skapulárét, ezt a megszentelt ruhadarabot, olyanok, akik á Kármel-hegyi Szűzanya segítségét és védelmét kérik. Elő kultusz, élő búcsújáróhellyel. Figyelemreméltó, érdekes, megindító. Egykor szegény völgy volt A Csermosnya-patak völgye rendkívül szép, maga a patak tulajdonképpen a Gömör—Szepesi-érchegységet és a Gömör—Szepesikarsztot választja el egymástól. Leegyszerűsítve: jobb part érchegység, bal part karszt. Lakosságának mindig is zord életkörülményekkel kellett megküzdenie, itt nehéz a megélhetés. A völgyben kevés az intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, jobbára kaszálókon, réteken, az irtások után megművelt szűk parcellákon dolgoznak a helyiek. Jobb megélhetést adott ennél az erdő, a vidéken őshonos tölgyek és bükkök közt igen szép, 150 éves példányokat is találni helyenként, olyanokat, mint a kegykápolnát körbeolelő négy, hatalmas és méltóságteljes tölgyfa. Alattuk egyszerű kis kápolna áll, szolgálva évente egyszer a liturgikus célokat, hogy a Kármel-hegyi Boldogasszonyt imádók, a skapulárésok itt imádkozhassanak védőszentjükhöz. A búcsújárás joga Maga a búcsútartás joga is azzal függ össze, hogy a vidék egykor igen szegény volt. Bár már a 15. században megépült gótikus stílusban a falu temploma, a rendkívül nehéz megélhetés miatt volt olyan időszak is, amikor alig félszáz hívő lelket tartottak számon. A 18. század felezőjén bizonyos Valassik János érkezett ide plébánosnak, egy igen elszánt, nagy műveltségű és erős hitű pap, aki teológiai, tudományos munkákat is írt, a szentek életét írta meg egy olyan könyvben, amely 1768- ban Nagyszombatban meg is jelent. O volt az, aki 1758-ban a budai karmelita kolostor priorjától engedélyt kért skapulárés társulat szervezésére. A hitbuzgó pap ügyét egy évvel később maga a pápa is felkarolta, XIII. Kelemen pápa a társulat tagjainak külön búcsúkiváltságokat adott. Valassik Jánost Zborovszky János követte néhány év múlva, ő volt az, aki a falu régi gótikus templomát átalakíttatta kegytemplommá, s ott helyezték el az oltáron azt a képet, amelyet a hagyományok szerint egy Kuchta nevű, Lucska faluból származó ember hozott haza római zarándoklatáról. A festmény azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kármel-Téli díszben pihen a kegykápolna (A szerző felvétele) hegyi Boldogasszony átadja a skapulárét, azaz a vállruhát a karmelita rend alapítójának, Stock Szent Simonnak. A skapulárét viselők hitük szerint nem juthatnak a pokol tüzére, ha ezt a vállruhát viselik. Barkán külön ének is keletkezett ezekkel a kezdő sorokkal: „A bárkái boldog völgy kegyelmek helye / Itt tündöklik, itt ragyog az Egek Gyöngye” A búcsúsok hite A Jeles Napok honlap szerint egykor megírták egy okiratot és ez „a XXII. János pápától kiadott bulla sabbatina, amely abban a kiváltságban, illetőleg ígéretben részesíti mindazokat, akik az előírt követelményeket megtartják, hogy megszabadulnak az örök tűztől, kárhozattól. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követőn szombaton maga Mária száll le oda Tájoló Barka községbe a Pozsony- Kassa közti E 571-es főútról Hárskútnál északkeleti irányba letérve a 3015-ös harmadrendű úton juthatunk el, a kegykápolna a 48.633/20.782 GPS- koordinátáknál található. érettük, és a mennyekbe vezeti őket”. Érdekesség, hogy a Habsburg királyok közül is sokan viseltek skapulárét, sőt a haza bölcsének mondott Deák Ferencről is tudni, hogy viselte ezt a vállruhát. Barka búcsújáróhelye páratlanul szép természeti környezetben várja a híveket július 16-án, ha az vasárnapra esik, vagy a 16-a utáni első vasárnapon tartott búcsúra. Van egy olyan mondás helyben, hogy ez az a nap, amikor ebben a völgyben megfordul a nyár, azaz július felezőjén túl már mindig csak hűvösebb idő várható itt. A csodásán szép Csermosnya-patak völgyében, amelynek vízválasztóján áthaladva északkeleti irányba haladva tovább a Szár-patak vájta Szádelői-völgybe jutunk el. Felettünk az a Holló-kő magasodik 770 méterre, amelynek az északi oldalán levő üregekben olykor egész évben megmarad a jég. Hideg vidék ez, ám ha oda a csúcsra feljut az ember, onnan páratlan szép kilátás várja. Jó esetben egészen az Ökör-hegy masszívumáig, a Som-hegyig, vagy a bárkái kápolnáig is ellátni. Érdemes kipróbálni!
