Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-18 / 40. szám

II > / 2020. február 18., kedd Hogyan válasszunk középiskolát? A jövőbeli foglalkozás kiválasztása a legfontosabb mérföldövek közé tartozik egy em­ber életében. Az, hogy az alapiskola befejezése után milyen irányba mozdul el a gyer­mek, milyen középiskolában folytatja tanulmányait, jelentősen befolyásolja a jövőjét, a szakmai és személyes karrierjét. „A munka az alapja akármilyen értékrend kialakításának, és ebből kifolyólag kihat a fiatalok jövő­beli szociális és családi helyzeté­re - mutatott rá Éva Stefanová szociális munkás. - A megfelelő műveltségi szint és szakmai fel­­készültség nagyon fontos, mert a munkaerőpiacon a képzett szak­embereknek sokkal jobbak az esélyeik az érvényesülésre, mint a képesítés nélkülieknek.” Fontos az önismeret Ahhoz, hogy a tinédzserek meg­álmodhassák a jövőjüket, felvá­zolhassanak valamilyen tervet, először is alaposan ismerniük kell önmagukat. Tisztában kell lenni­ük az erős és a gyenge oldalukkal, a képességeikkel, készségeikkel és tudásukkal. Mielőtt bárki is el­dönti, milyen szakmát tanuljon, tanácsos önvizsgálatot tartani, el kell gondolkodni azon, melyek azok a tevékenységek, amelyeket szívesen elvégez, ami érdekli, és ellenkezőleg, mit kerül, mi nem megy egyáltalán. „Ezek az infor­mációk saját magunkról meg­könnyítik a megfelelő középis­kola kiválasztását. Ugyanakkor, most csak az iskola típusáról kell határozni, ahol a gyerekek foly­tatják tanulmányaikat, de nem kell még kizárólagosan eldönteni, hogy mivé szeretnének válni, bár sokan már 14-15 évesen tudják, milyen ágazatban szeretnének érvényesülni. Akinek nincs konk­rét elképzelése a jövőjét illetően, annak tanácsos felmérnie, mivel foglalkozik a szabadidejében, mi­lyen hobbijai vannak, mely tan­tárgyak érdeklik, melyek okoznak nehézséget, milyen szakköröket látogat” - magyarázta Stefanová. Ki mi alapján dönt? Néhányan a „legkisebb ellenál­lás” módszerét választják - ez azt jelenti, hogy oda jelentkeznek, ahová gond nélkül felveszik őket. A szakemberek szerint a fiatalok többsége háromféleképpen vá­laszt magának foglalkozást. Az első csoportba tartoznak azok, akik passzívan alávetik magukat a szüleik vagy más, rájuk nagy ha­tással levő felnőttek akaratának, azaz olyan szakmát és arra felké­szítő iskolát választanak, amilyet azok szeretnének. A második cso­portba tartozóknak ugyan vannak saját vágyaik és halvány elképze­léseik, mit szeretnének a jövőben csinálni, de azok nem annyira kézzel foghatók, hogy pontos fog­lalkozást látnának maguk előtt. A harmadik csoport képviselői­nek pontos tervük, jól átgondolt céljaik vannak, és ezek a fiatalok rendszerint kezdeményezőek, határozottak, magabiztosak, cél­ratörők és erős önmegvalósítási hajlammal rendelkeznek. Gyűjtsünk információkat! Aki egyedül nem képes az önref­lexióra, segítséget kérhet a szü­leitől, a tanáraitól, a barátaitól, vagy fel lehet keresni pszicholó­gust, esetleg egy pályaválasztási tanácsadót. Tanácsos minél több adatot és tényt összegyűjteni az egyes iskolákról. Hasznos infor­mációkhoz lehet jutni közvetle­nül az oktatási intézményekben, amelyek többsége szervez nyílt napot. Ezen a saját szemünkkel győződhetünk meg egy-egy isko­la felszereltségéről, a környékről, elbeszélgethetünk a tanárokkal és az ott tanuló diákokkal, szem­ügyre vehetjük az iskolai étkezdét, rákérdezhetünk a szakkörökre, az esedeges tanulmányi programok­ra, szükség szerint a kollégiumra, lemérhetjük az iskola és a lakhely közötti távolságot stb. Tanulmányi előmenetel Az iskolai osztályzatok ugyancsak formálják az adott gyermekről al­kotott képet, bár a szakemberek szerint sokszor inkább jelentősen deformálják „Nem arról van szó, hogy bizonyítani kell, ki mit nem tud. Arra kell összpontosítani, ki mit tud, és mire képes. Az érdem­jegy nem az egyedüli kritérium. Néha a tanulmányi előmenetel csak azt tükrözi, hogy az adott gyermek mennyire képes elvégez­ni egy konkrét iskolai feladatot, mennyire képes alkalmazkodni az adott körülményekhez. A rossz jegyek nem feltétlenül jelentik, hogy valaki sikertelen lesz a mun­kaerőpiacon is, ugyanakkor a jó jegyek sem garantálják előre a si­kert” - részletezte Éva Stefanová. A jövőbeli foglalkozás a legtöbb­ször kompromisszum az álmok és a reális lehetőségek között. A nyolcadikos, kilencedikes gyere­kekkel a pályaválasztást alaposan meg kell vitatni, és érdemes már most elkezdeni tájékozódni a le­hetőségekről, a középiskolák típu­sairól és főleg arról, mit kínálnak a fiataloknak. A középiskolákba a jelentkezési lapokat április elején kell eljuttatni, az iskolaválasztást azonban nem tanácsos az utolsó pillanatra hagyni. Mivel a dön­tés hosszú időre befolyásolhatja a gyermek és közvetve az egész család életét, nem szabad elha­markodni sem. Mellékletünkben bemutatunk több középfokú intézményt, így próbálunk segít­séget nyújtani a megfelelő iskola kiválasztásához, az egész család számára a lehető legjobb döntés meghozatalához. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents