Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-03 / 27. szám
www.ujszo.com Egészség ■ 2020. február 3. GYÓGYHÍREK 11 Koronavírus Csak az erős immunrendszer védhet meg a fertőzéstől Q A kórokozó hat törzse fertőzheti meg az embert. A betegség általában gyakori, és az egyszerű megfázáshoz hasonló, felső és alsó légúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi. Nincs ellene gyógyszer, nem alkalmazható ellene antibiotikum, a szakemberek jelenleg az oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak. A legnagyobb veszélyben az idősek és a gyengébb immunrendszerű emberek vannak. Ahhoz, hogy szervezetünk le tudja győzni a vírust, arra van szükség, hogy biztonságos, tökéletesen és harmonikusan működő, jól összehangolt immunválaszt adjon a vírus A WHO ajánlásai • Gyakori kézmosás, lehetőleg alkohol alapú, fertőtlenítő hatású szappannal. • Tüsszentés és köhögés esetén zsebkendőhasználat, ami után ismét alapos kézmosás szükséges. • Lázas betegekkel való kontaktus kerülése. • Lázas megbetegedés esetén orvos felkeresése, a korábbi külföldi utazásokról információadás. • Élő vagy levágott állatokat forgalmazó piacok elkerülése olyan területen, ahol az új koronavírus már megjelent. • Nyers vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű élelmiszer fogyasztásának kerülése. támadására. Ezt a harmóniát pedig az alábbiakban felsorolt lépésekkel lehet megteremteni: • Fogyasszunk rendszeresen zöldséget és gyümölcsöt! Rengeteg vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, flavonoidokat és antioxidánsokat tartalmaz. Részesítsük előnyben a saját égövben termett almát, sütőtököt, céklát, diót, káposztát (savanyított változata immunerősítő Lactobacillust tartalmaz) stb. • Ne feledkezzünk meg a folyadékpódásról! A víz univerzális oldószer. Segítsük szervezetünk méregtelenítését, szövetnedveink keringését. Ezzel nemcsak a sejtek és szövetek anyagcseréjét, hanem immunrendszerünk működését is serkentjük. • Aludjunk naponta legalább 7-8 órát! Adjunk lehetőséget szervezetünknek a regenerálódásra, a belső rendcsinálásra, hiszen míg alszunk, Dr. Balázs Tibor rostot, Az átlagember számára nem túl hatékony a szájmaszk Nemcsak Kínában, hanem világszerte megugrott az arcmaszk iránti kereslet, mihelyst kitört a koronavírus. Cao Jun, a kínai Lanhine-ben található maszkgyártó igazgatója nyilatkozta a Reutersnek, hogy óriási a kereslet a maszkok iránt: míg azelőtt 400 ezret tudnak gyártani egy nap, addig az elmúlt időszakban már napi 200 millióra volt igény. Az egészségügyi szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy egy átlagember számára nem túl hatékony a maszk - írja a Business Insider. A szakértők azon az állásponton vannak, hogy sokkal hatásosabb, ha alaposan kezet mosunk, nem érünk az arcunkhoz, és elkerüljük a közvetlen kapcsolatot olyannal, aki lehet, hogy fertőzött. Az arcmaszkokat inkább az egészségügyi dolgozóknak javasolják, és olyan pácienseknek adják, akiknek influenzaszerű tüneteik vannak - így elkerülhető, hogy nyállal és váladékkal terjedjen a vírus. Alapvetően két arcmaszk van: a műtéteknél használt és az úgynevezett N95 maszk. Míg az utóbbi szorosabban, az arcra simul, azonban nem véd az olyan apró átmérőjű szálló részecskéktől, mint amilyen a koronavírusé, a műtéteknél használatosak viszont hagynak rést az arc és maga a maszk között - ezt tetézi az is, hogy az emberek többsége elmozdítja az arcán a maszkot napközben, amivel máris gyengül a védelem. (é-d) sokkal több energiát tud szervezetünk az immunrendszer erősítésére fordítani. • Kezeljük okosan a stresszt! A fokozott feszültség olyan hormonok termelődését indítja el, amelyek megzavarják, gyöngítik az immunsejtek működését. • A gyógynövények is segíthetnek! Ezekből finom teát, párlatot készíthetünk, amelyek hatékonyan erősítik védekező rendszerünket, sőt bizonyos hatóanyagok a már kialakult fertőzés esetén is alkalmazhatók (zöld tea, zsensen, fokhagyma, vöröshagyma, csipkebogyó, aloe vera, homoktövis, bíborvörös kasvirág, propolisz). • Mozogjunk rendszeresen, másnaponként legalább 30-40 percig! Ezzel segítjük az anyagcserét, az izmok vérellátását, a salakanyagok kiürülését, sőt eközben boldogsághormonok is termelődnek • Öltözködjünk rétegesen! Csökkentsük minimálisra energiaveszteséget. • Fordítsunk fokozott figyelmet a rendszeres kézmosásra! Nemcsak evés előtt és után, hanem akkor is, amikor hazaérünk! A kórokozók ott vannak a kilincseken, a busz tartótámaszain, a pénzérmén stb. Csak akkor támadnak, ha lehetőséget adunk nekik Már szinte mindenütt vásárolhatunk csíraölő készítményt. • Nagyon fontos a kiegyensúlyozott, az örömteli élet, a vidámság, a boldogság, mert oldja a stresszt. • Jó hatással van immunrendszerünkre a napfény. Ráadásul segíti a D-vitamin termelődését • Próbáljuk csökkenteni a környezeti ártalmak hatását, használjunk minél kevesebb gyógyszert! • Ha köhögünk, tüsszentünk, használjunk zsebkendőt, hogy védjük környezetünket a cseppfertőzéstől! • A passzív immunizálás, azaz az influenza elleni oltóanyag csak betegségmentes időszakban alkalmazható. 14 napra van szükség ahhoz, hogy szervezetünk felismerje az antigéneket. • Immunerősítő például szauna, a hideg-meleg váltózuhany. • Vannak immunerősítő gyógyszerek is, de ezeket meg kell beszélni a kezelőorvossal. A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa Szilveszter óta a világ a kínai Vuhanra figyel. A milliós nagyvárosban hirtelen sok tüdőgyulladásos pácienst láttak el, akiket akkor még ismeretlen betegségben szenvedőkként kezeltek. Azóta kiderült: a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) vírussal azonos családba tartozó koronavírus (nCoV-2019) okozta a bajt. » Amit még megtehetünk... • Ne érintkezzünk beteg emberekkel! • Ne látogassuk a beteg kollégákat, fekvő betegeket! • Hazaérve első dolgunk a kézmosás legyen. • Ne érintsük meg a szemünket, orrunkat, szánkat olyan kézzel, melyek kézmosás előtt még hordozhatják a vírust. k — __.__.__.___j »A4 legpusztítóbb láthatatlan tömeggyilkos PESTIS Hívják dögvésznek, fekete halálnak, nagy halálnak is: az ókor és a középkor legrettegettebb betegségében legalább 100 millióan vesztették életüket az elmúlt évszázadokban. A világszerte mindenhol előforduló, Yersinia pestis baktérium okozta a megbetegedést, ami általában egy fertőzött állatról kerül át az emberre, azonban a fertőzött állat érintése, esetleg harapása is okozhat betegséget Több forrásból is arra lehet következtetni, hogy a pestis európai elterjedése az időszámításunk szerint 535 körül bekövetkezett globális klímaváltozás következménye. A pestisbaktériumokkal fertőzött rágcsálók ekkor kezdtek el eredeti élőhelyükről, Kelet-Affikából északra vándorolni. FEKETE HIMLŐ A több mint 60 millió ember haláláért felelős fekete himlő Európában csak a 6. században jelent meg, a 13-16. században aionban már visszatérő, gyilkos járványokat okozott. A legnagyobb pusztításért azonban az Újvilágban felelős, hiszen az európai hódítók megjelenése után - az amerikai kontinensen mindaddig ismeretlen betegség - olyannyira gyorsan terjedt, hogy alapjaiban roppantotta meg az akkor már ezeréves Azték Birodalom katonai és gazdasági erejét. Az elkövetkező időszakban a himlő kiirtotta a Karib-szigetek teljes őslakosságát, Mexikóban pedig milliókat ölt meg néhány évtized alatt. Az Inka Birodalomban is több százezer volt a járvány halottainak száma. A betegség cseppfertőzéssel terjed, s éppen ezen tulajdonsága tette alkalmassá arra, hogy már a 18. században biológiai fegyverként alkalmazzák. Érdemes megemlíteni, hogy a himlő volt az első - és a mai napig az egyetlen - olyan betegség, amit sikerült világszerte felszámolni. SPANYOLNÁTHA A pontos adatok a mai napig nem ismertek. Vannak, akik azt mondják, hogy 20 millió áldozatot követelt, mások szerint azonban 100 milliónál is több ember vesztette életét a 20. század legelső influenza-pandémiájában. A spanyolnáthának is nevezett világjárvány 1918 és 1920 között söpört végig a Föld országain. Szakértők szerint az áldozatok magas száma legalább két okra vezethető vissza. Egyrészt az ekkor már négy éve tartó, kegyetlen első világháború lövészárkaiban harcoló, legyengült egészségi állapotú és immunrendszerű, a legalapvetőbb higiénés követelményeket is nélkülöző, alultáplált, 20- 40 év közötti férfiakat nagyon könnyen meg tudta betegíteni az akkor újonnan felbukkant influenzatörzs. Természetesen nem a spanyolnátha volt a Földön az első komoly influenza-világjárvány. A négy évszázadra visszamenő feljegyzésekből tudni lehet, hogy többször is pusztított az influenzavírus, csak a 19. században négy pandémiát írtak le. Ezek közül is ki lehet emelni az 1889-ben kezdődött orosz influenzát, vagy az 1900-ban világjárvánnyá szélesedett úgynevezett old Hongkonginfluenzát. A spanyolnátha után a sor 1957-ben az,ázsiai influenzával", 1968-ban a hongkongi influenzával folytatódott. KOLERA Az 1853-56 közti krími háborúban 30 ezer halottat követelt, az 1866-os porosz-osztrák háborúból hazatérő katonák közül pedig több mint 70 ezer áldozatot szedett a kolera, amely elsősorban széklettel, hányadékkal és vizelettel terjedő betegség. Jelenlegi ismereteink szerint Ázsiában - Indiában és a mai Pakisztán területén - már az időszámításunk előtti 5. században ismert volt, és évszázadokon keresztül csak azon a területen fertőzött. A közlekedési útvonalak fejlődésével azonban 1817-ben „kitört" az „őshazából", s megjelent Európában is. Az „öreg kontinensen" robbanásszerűen terjedt el, 1826, valamint 1971 között 7 nagy járványt okozott, amelyekben egymilliónál is több ember vesztette életét. (msz)
