Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-18 / 40. szám
2 KOZELET 2020. február 18.1 www.ujszo.com Csökken a hazai autóipar versenyképessége ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák gazdaságot húzza, de egyben veszélyezteti is az autóipar (TASR-feivétei) RÖVIDEN Már Slota is beszállt a kampányba Pozsonyiján Slota, az SNS volt vezetője Stefan Harabinnak és pártjának, a Vlasfnak a támogatására ösztönzi az igazi hazafiakat - tudatta egy videóban, amelyet fia töltött fel a közösségi oldalra. Slota rémületét fejezte ki, milyen irányba mozdult el volt pártja Andrej Danko vezetésével. A párthoz tartozó oktatásügyi minisztérium munkájának egyik eredménye Slota szerint az, hogy a déli járásokban a szlovák gyerekeknek lassan muszáj magyar iskolába járniuk. Azt már nem árulta el, hogy ezt a kijelentését mire alapozza. „Dél-Szlovákia de facto Magyarország közigazgatása alá tartozik” - mondta az SNS volt elnöke. Állítását azzal magyarázza, hogy a magyar miniszterelnök milliókat ad a hazai önkormányzatoknak. Ezt a folyamatot meg akarja állítani, meggyőződése, hogy Harabin az, aki keresztény és hazafias értékeket hordoz. Ezért az SNS helyett a Vlasf választására biztat. (szh) 41 politikus Zsuzsová listáján Pozsony. Két csoportba osztotta a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner és a gyilkosság közvetítésével vádolt Álena Zsuzsová a szlovákiai politikusokat. Az első csoportba a miniszterek és pártelnökök tartoztak, a másodikba a képviselők és az államtitkárok. Zsuzsovának mindenkiről kompromitáló információkat kellett szereznie egy álprofil segítségével. A lista első helyén Daniel Lipsic volt belügyminiszter szerepelt, őt smeres politikusok követték, például Martin Glvác, aki miután nyilvánosságra került kommunikációja a nővel, tavaly távozott a parlament alelnöki posztjáról. Szerepelt a listán néhány SaS-es, SDKÚ-s, KDH-s, Ol’aNO-s és hidas képviselő is, köztük Gál Gábor, Ivan Svejna, Simon Zsolt és Sólymos László. Azonban Zsuzsovának a legtöbbel nem sikerült kapcsolatba lépnie. (DenníkN) Fico diákok előtt Pozsony. Andrej Kiska volt köztársasági elnök a pozsonyi Páneurópai Egyetem hallgatói előtt vitázna Robert Fico volt miniszterelnökkel. Szavai alapján az Expres rádió műsorvezetője, Brano Závodsky kész arra, hogy moderálja a vitát. Ficojanuárvégén hívta ki tévévitára a volt államfőt. A diákok előtti szópárbajt egyelőre elutasítja. (DenníkN) A bérgyilkos levele a kormányfőnek Pozsony. Bocsánatkérést vár Mikulás Cérnák volt alvilági vezető Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnöktől, aki a vasárnapi tévévitában azt állította, Milan Reichal végignézte, hogy Cérnák levágja valakinek a fejét. A volt alvilági vezér cellájából nézte a vitát, majd nyílt levelet intézett a kormányfőnek, amelyben bocsánatkérést vár. „Szeretném hinni, hogy ön nem egy felelőtlen halandzsázó, aki összevissza beszél és az Eperjesi Járásbíróság ítéletének áttanulmányozása után, amelyből kiderül, hogy ki vágta le azt a fejet Reichel hotelében (tehát biztosan nem én), nyilvánosan, férfiasán bocsánatot kér. Ha ezt nem teszi meg, akkor én is hinni fogok az önről köröző pletykáknak, amelyek arról szólnak, hogy ön nem férfi, és az ön bocsánatkérését bíróságon fogom kérvényezni. (szh) Pozsony. Az előző kormányok elhibázott beruházásösztönző politikája miatt Szlovákia mára kórosan függ az autóipartól, az elmúlt négy év szociális intázkedásei ugyanakkor jelentősen rontottak a cágek helyzetén. Az autógyártók szerint a bórköltségek megugrása miatt vészesen romlott a versenyképességük. Szlovákia extrém módon függ az autóipartól: ez az ágazat adja az ipari termelés felét, az ország kivitelének pedig csaknem a 47%-át, miközben az autógyártók közvetlenül 177 ezer, közvetve pedig 275 ezer embernek adnak munkát. Cubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője szerint az elmúlt időszakban a nagy hitelminősítők is folyamatosan figyelmeztettek arra, hogy a szlovák ipar szerkezete túlzottan egyoldalú, amelyben az autóipar dominál, vagyis, ha az autóiparban gondok lesznek, az Szlovákiát is rendkívül súlyosan érintheti. Korsnák szerint a lassuló gazdasági növekedés miatt az autógyártók eleve nehezebb helyzetbe kerültek, amit tovább tetéztek a kormány elmúlt időszakban hozott szociális intézkedései - a minimálbér folyamatos emelése, a bérpótlékok növelése stb. a felsoroltak miatt látványosan megugrottak a cégek bérköltségei, ami drasztikus hatással van a versenyképességükre. Leelőznek a szomszédok „A versenyképességben már nem csupán a nyugat-európai cégektől, hanem a szomszédos országok vállalkozásaitól is lemaradunk” - nyilatkozta Alexander Matusek, a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) elnöke. Állítását a bécsi Ipartudományi Intézet (IWI) legfrissebb felmérése is alátámasztotta. „A bérköltségek esetében figyelembe kell vennünk a közvetlenköltségek, vagyis a fizetések és a közvetett költségek, a jövedelemadó és a járulékok egymáshoz viszonyított arányát. Szlovákiában a munkáltatóknak 100 eurónyi bruttó bér mellett 37 eurós közvetett költséggel kell számolniuk, ami jóval az uniós átlag felett van. A munkáltató által a szociális biztosításra kifizetett összeg a bérköltségek 23,5%-át teszi ki. Lengyelországban és Magyarországon ez például 4—9 százalékponttal alacsonyabb, miközben a szociális járulékok növekedését tekintve az uniós élbolyban vagyunk” - nyilatkozta Mikulás Luptácik, az IWI által közzétett tanulmány szerzője. Szerinte különösen aggasztó, hogy míg a hazai munkatermelékenység a 2010 óta eltelt időszakban alig 29%kal nőtt, addig a bérköltségek a vizsgált időszakban több mint 44%-kal emelkedtek. „Mindez látványosan csökkenti a szlovákiai cégek versenyképességét” - állítja Luptácik. Csak összeszerelünk A nemzetközi összevetést tartalmazó tanulmányból kiderül, a szlovák autóipar vonzereje 2015-től kezdődően tört meg, azóta az ágazat profittermelő képessége mérséklődik. A helyzeten az sem segít, hogy az ágazatban minimális a kutatók, a fejlesztők száma. Németországban ez az arány 10% körül mozog, Magyarországon 2% a mutató, nálunk viszont 1% alatti az arány. Matusek szerint a lassuló gazdaság időszakában mindez jelentős gondot okozhat az országnak, az új beruházásokért ugyanis továbbra is meg kell küzdenie a szomszédos államokkal, miközben a versenyképesség csökkenése miatt Szlovákia egyre kevésbé vonzza a lehetséges beruházókat. (mi, shz) nem vitázna VÁLASZTÁS 2020 Sebők Szilárd nyelvész, tanár Azért kell elmenni szavazni, mert nagyon kevés az olyan lehetőség, amikor közvetlenül beleszólhatunk abba, hogy ki döntsön a bennünket is érintő kérdésekről. A választások erre adnak lehetőséget. Négy év alatt egyszer megkérdezik, hogyan tovább. És ha kérdeznek, illik válaszolni. Persze sokan nem válaszolnak, mert szerintük nincs kire szavazni. Szerintem nem kell túl nagy elvárásokat támasztani, mert az csak arra jó, hogy ne menjünk el szavazni. Ki kell választani egy pártot, amelynek a szellemiségével többékevésbé — de inkább: „többé” - egyetértünk, egyebek mellett azért, hogy ne azok a pártok erősödjenek, amelyeknek a szellemiségével kevésbé értünk egyet. A legtöbben ennyit tehetünk. És hogy kell-e magyar képviselet? A szlovákiai magyarokat érintő kérdésekkel a szlovákiai magyar képviselők tudnak a leghitelesebben foglalkozni. A klímaváltozással a klímaszakértők. És így tovább. El kell dönteni, melyik téma fontos számunkra, és azokra érdemes szavazni, akik az általunk fontosnak tartott témában a legjobban „otthon vannak”. Miért menjünk el minél többen szavazni február 29-én? Fontosnak tartja-e, hogy magyar képviselet legyen a parlamentben? Egyre vonzóbbak a magyar állásajánlatok MOLNÁR IVÁN Szlovákiában törtónelmi mélyponton van a munkanélküliség, így egyre kevesebben kényszerülnek rá arra, hogy külföldön keressenek munkát. Míg azonban a csehországi munkavállalás iránt valóban csökkent az érdeklődés, Magyarországon és Ausztriában még többen szeretnének dolgozni. Pozsony. A szlovákiai álláskeresők számára Csehország mindig is vonzó célpontnak számított: az ottani érvényesüléshez nem kell idegen nyelvet tanulniuk, ráadásul több ágazatban a fizetések is nagyobbak, mint Szlovákiában. A cseh munkaügyi tárca múlt heti jelentése szerint a Csehországban dolgozó szlovákiai munkavállalók száma már meghaladja a 200 ezret. „Csehország vonz-ereje ázonban kezd megkopni” - nyilatkozta Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál elemzője, az általuk elvégzett felmérésre hivatkozva. „Míg Csehország iránt csökkent az érdeklődés, Magyarország és Ausztria a korábbiaknál is jobban vonzza a szlovákiai álláskeresőket. Tavaly a magyarországi ajánlatokra átlagosan 18-an, az „Magyarország és Ausztria a korábbiaknál is jobban vonzza a szlovákiai álláskeresőket." Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál elemzője osztrákokra 17-en jelentkeztek, egy évvel korábban ez még az előbbi esetében 14, az utóbbinál 12 körül mozgott” - mondta Richterová, aki szerint azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar és osztrák ajánlatokból jóval kevesebb -552 és 1979 - van a portáljukon, mintacsehekből. A szlovákiai cégek számára j ó hír, hogy az elmúlt időszakban a hazai állásajánlatokra is egyre többen jelentkeznek, az elmúlt években ugyanis épp a gyér érdeklődés okozta számukra a legtöbb gondot. Az elmúlt évben egy-egy hazai ajánlat iránt is már átlagosan 17-en érdeklődtek. Az álláskeresők az egyes országokban azonban másmás ajánlatokra reagálnak a leggyakrabban. „Ausztria iránt inkább az alacsonyabb szakmai képzettséggel rendelkezők érdeklődnek, a legtöbb visszajelzés a sofőri és segédmunkási állásokra érkezett. Magyarország és Csehország esetében a kereskedelem és a raktározás vezet, de ezekben is sokan érdeklődnek a sofőri állások iránt” - mondta Richterová. A szlovákiai állásajánlatok közül a gyártósori összeszerelőkre, a raktári munkásokra, az autóvezetőkre és az IT- szakemberekre meghirdetettek a legnépszerűbbek.
