Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-17 / 39. szám
www.ujszo.com | 2020. február 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Pacal és katica Annegret Kramp-Kannerbauer és Tedros Adhanom Ghebreyesus lomszürke fellegek apasztották a lakosság életkedvét, amikor Bandika és Ervin megtudták, hogy Puskás Peti hamarosan megkéri Dallos Bogi kezét. Ők amúgy kik? - kérdezte Bandika a déli pacalleves közben. Ilyen... énekesek, felelte Ervin, és mondta azt is, hogy a két fiatal, akiről szó van, szerinte összeillenek, mint a zsák a foltját. Vagy mint a pacal és a knédli. Bandika szembesítette Ervint egy felvetéssel: szerinte az egész városban csak Ervin eszi knédlivel a pacalt. Mindenki m'ás inkább kenyérrel vagy krumplival. Ervin csak rágott, majd emlékeztette kollégáját, hogy ő már 2018- ban megmondta: Annegret Kramp- Kannerbauerből sosem lesz német kancellár. Most pedig, hogy a CDU elnöke bejelentette visszavonulási szándékát, igazolva érzi felvetését. Akkor ezt abból szűrte le, hogy szerinte a világegyetem törvényei egyszerűen nem engedik, hogy a fold egyik legbefolyásosabb politikusát, akinek neve milliók száján forog naponta, úgy hívják, hogy Annegret Kramp-Kannerbauer. Bandika közbevágott: szerinte nettó hülyeség, amit Ervin beszél. Mondott is egy ellenpéldát. Tudja-e, kedves kuzin, kicsoda most az Egészségügyi Világszervezet vezetője? Egy etióp úriember, akit úgy hívnak: Tedros Adhanom Ghebreyesus. Ervin erre azt mondta, ez egy fantasztikus lehetőség innentől. Kedves kuzin, ha születésnapomra vesz nekem egy talkshow-t, akkor én, a talkshow-mba elhívom vendégnek beszélgetni Annegret Kramp-Kannerbauert és Tedros Adhanom Ghebreyesust. Bandika szkeptikus szemöldöktartással fogadta az ötletet, de azért megkérdezte Ervintől, vajon miről tudna ez a két vezető beszélgetni. Ervin nem maradt csendben: hát a katicabogarakról! Annegret Kramp- Kannerbauertől megkérdezném, tudja-e, mi a hétpettyes katica latin neve, mire ő azonnal rávágná, hogy Coccinella septempunctata, visszakézből pedig már neki is szegezné a következő kérdést Tedros Adhanom Ghebreyesusnak, mondjuk azt, tudja-e mi a lucemaböde latinul, ő pedig mondaná teljes természetességgel, hogy Subcoccinella vigintiquatuorpunctata. Vajon középtávon milyen hatással lenne mindez a világpolitikára, kérdezte Bandika. Ervin szerint semmilyennel, azon kívül, hogy csökkenne a karvalytőke kizsákmányoló hatása a harmadik világ országaiban, Francis Fukuyama pedig megértené, hogy a katicabogarak civilizációszervező ereje lehet a történelme vége felé araszolgató emberiség utáni következő világrend egyik fő viszonyítási pontja. Már ha megéljük. Vagy ők. A szerző a Vasárnap munkatársa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Behálózva SZABÓ LACI S áska Arcú Cigány és Köcsög Patrik. Ez a két felhasználó volt az, akik jogsértést jelentettek, hogy szerintük a Demokratikus Koalíció videóján lopott anyagok szerepelnek. Sőt, Sáska Arcú Cigány egyenesen azzal próbálta letiltatni Gyurcsányék videóját, hogy azt állította: ő a Monty Python híres filmje, a Brian élete jogtulajdonosa. A YouTube pedig lépett, a világ legnagyobb videómegosztó oldaláról eltűnt a DK csatornája. A YouTube később aztán visszaállította a fiókot, hiszen kiderítette azt, ami már a két felhasználónévből is mindenki számára világos: trollkodnak a kamuprofilok. E történet is rávilágít arra, mekkora hatalommal rendelkeznek az olyan monopóliumok, mint a YouTube, a Google, a Facebook. Gyakorlatilag ma már elképzelhetetlen az életünk nélkülük, behálóztak bennünket. Ha videót akarunk nézni, az első, amit bepötyögünk, a YouTube. Ha a klasszikus közösségi médiát használnánk, akkor szinte kihagyhatatlan a Facebook, ha pedig a neten keresünk, automatikusan a Google-t használjuk. Szinte mindent megosztunk ezeken a platformokon, ide töltjük a képeinket, videóinkat, itt intézzük a levelezésünket, ide mentjük a dokumentumainkat. A teljes (magán)életünket rábízzuk ezen cégekre, amelyek egy rossz megjegyzés, fotó miatt azonnal tilthatnak, törölhetnek. Cégek, újságok, pártok, magánemberek teljes felöltött anyaga veszhet oda egyik pillanatról a másikra. Es ehhez még csak vétkezünk se kell, elég, ha az algoritmus/moderátor rosszul értelmez egy képet (pl. az apa kezében lévő ruhátlan kisbaba szexuális tartalom - erre is volt példa, nem is egy). Nemcsak a magánemberek, a cégek is kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen már nincs marketingstratégia e platformok nélkül, a vállalkozások, pártok is ezeken próbálják minél nagyobb embertömeghez eljuttatni üzeneteiket. A Facebook is tudja ezt, és folyamatosan módosítgatja az algoritmusokat, így mind kevesebb embert érnek el a posztok - nem nehéz kitalálni, mi a cél. Aki több embert akar megcélozni, fizessen. Ne keveset, sokat. A választás közeledtével látható, hogy egyre több az olyan poszt a hírfolyamban, amely valamelyik politikai párt üzenetét közvetíti. A Facebook és a többi online monopólium gyakorlatilag úgy manipulál, ahogy csak akar, eladja az adatainkat, direkt hirdetésekkel bombáz, megszűri, mit láthatunk, véleménybuborékba zár bennünket, és ha úgy gondolja, akkor büntet, tilt. Az aktuális (anyagi) érdekek szerint terelnek bennünket, és sok-sok választás, politikai esemény visszaigazolta: nem is sikertelenül. Ingyenes szolgáltatást ígérve eladják a (magánéletünket. A Facebook 2,5 milliárdnyi, a Google, a YouTube többmilliárdnyi felhasználójának száma mutatja a probléma súlyosságát: túl nagyra nőttek ezek a monopóliumok, és azt kezdenek a magánemberek, ügyfelek feltöltött (személyes) anyagaival, amit csak akarnak. Elég egy rosszindulatú szomszéd, esetleg Köcsög Patrik, máris tiltózónába kerülünk. Már Brüsszelben is felmerült, hogy kezdeni kellene valamit a problémával, az Európai Unió vezetése egy olyan egységes „adatpiacot” hozna létre, mely képes versenyezni a területet uraló tech óriásokkal. Talán még nem késő... FIGYELŐ A koronavírus elleni háború hosszú lesz - ezt már észrevették Hongkongban is, ahol egyre nagyobb hiány alakul ki szükségleti cikkekből. Míg Kínában ez nem újdonság, Hongkongban, a volt brit gyarmaton megdöbbenti a társadalmat, valóságos beszerzési pánik uralkodik - írta a brit Guardian című lap helyi tudósítója. Olyan a helyzet, mint a Szovjetunióban a bukás előtt: hosszú sorok kígyóznak a boltok előtt. A rizs Hongkongban is mindennapos fogyasztási cikk, de egyre inkább hiányzik. Sok szu-A vírus miatt nil rizs és wc-papír permarketben már jegyrendszer működik, a többi a bevezetését tervezi. A kommunista Kínában ez évtizedekig létezett, de Hongkongban újdonság. Nem működik a piac? De, csak minden lassabban, mert a kormány ellenőriz mindent. Hús és zöldség bőven van, de a rizs elfogyott. Mindenféle papíráru is van, csak vécépapír nincs, az emberek ugyanis készleteket halmoznak fel, elfogytak a fertőtlenítő vegyszerek is. A kormány igyekszik nyugtatni az ideges polgárokat: 13 ezer tonna rizs van a raktárakban. A baj az, hogy kevesen hiszik el, és már már egy órával a nyitás előtt beállnak sorakozni. (guardian, hvg) Háromból egy állatfaj és növényfaj is kihalhat 50 éven belül Az állat- ás növényfajok harmada eltűnhet 50 éven belül - áll az Arizonai Egyetem tanulmányában a klímaváltozás 2070-re eljövő hatásairól. A fajok klímaváltozás miatti kihalási arányainak felbecsüléséhez Cristian Román-Palacios és John J. Wiens, az Arizonai Egyetem ökológiai részlegének kutatójaa már bekövetkezett lokális fajkihalásokat vizsgálta. 538 fajt és 581 helyszínt, és arra jutottak, hogy az 538 faj 44 százaléka már kihalt egy vagy több helyszínen. „Minden helyszínen elemeztük 19 fő klímatényező változását, és azt, hogy mennyi változást képes egy populáció tolerálni anélkül, hogy kihalna” - mondta Román-Palacios. „Felbecsültük, milyen gyorsan képes egy populáció elvándorolni, hogy így próbáljon elmenekülni a növekvő hőmérsékletek elől. Ha a részinformációkat összerakjuk, minden fajnál megállapítható a globális kihalási aránybecslés” - tette hozzá. A kulcsfaktor az éves maximum hőmérséklet, a nyári napok legforróbb hőmérséklete, amely meghatározhatja, hogy egy populáció kihal-e vagy sem. Meglepő módon az éves átlaghőmérséklet kisebb változásokat mutat azokon a helyeken, ahol tapasztaltak helyi fajkihalást, holott az átlaghőmérséklet emelkedését széles körben használják a klímaváltozás jelzőértékeként. „Ez azt jelenti, hogy félrevezető csak az éves átlaghőmérsékletek változásai alapján következtetéseket levonni afajkihalásról” - mondta Wiens. Az elvándorlási megfigyelések alapján a legtöbb faj nem tud elég gyorsan új élőhelyet találni a kihalás elkerülése érdekében. Viszont sok faj képes tolerálni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos pontig. A fajok mintegy 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk. „Még ha be is tartanánk a párizsi klímaegyezményt, 2070-re akkor is a Föld minden tíz állat- és növényfajából kettőt veszítünk el. Ha az emberiség még nagyobb hőmérséklet-emelkedést idéz elő, a fajok több mint egyharmadát, akár felét is elveszíthetjük” - figyelmeztetett Wiens. A fajkihalás 2-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt égövben, és az állat- és növényfajok többsége éppen a trópusokon él. (MTI)
