Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-15 / 38. szám
2020. FEBRUÁR 15.PRESSZÓ 14 OTTHON www.ujszo.com erelem volt az első látásra. Amikor Charlie Chaplin megpillantotta a Manoir de Ban majorságot, a hatalmas kastélyszerű házat, a parkot a százéves fákkal, a kilátást, és érzékelte a békét, a fenséges csendet, tudta, itt fog letelepedni. 1952-t írtak. Chaplin a Rivaldafény című filmjének londoni bemutatójára érkezett Európába, de már nem tudott viszszautazni az Egyesült Államokba, mert kommunista szimpatizánsnak bélyegezték, és ezért, valamint erkölcstelen magatartására hivatkozva érvénytelenítették a beutazási engedélyét. A Queen Elizabeth fedélzetén tudta meg, hogy nem kapta meg az amerikai vízumot. Ekkor döntötte el a liberális nézeteket valló brit színész, aki egyébként sosem kért amerikai állampolgárságot, hogy végleg szakít a maccarthysta Amerikával, és Európában marad. Negyedik feleségével, Oonával, Eugene O’Neill lányával a svájci Montreux Palace Szállodában telepedett le, de mindketten tudták, hogy ez nem lehet tartós megoldás egy nagy család számára, ráadásul Oona épp ötödik gyermekükkel volt terhes. Charlie sofőrje ekkor beszélte rá a színészt, hogy nézze meg a Genfi-tótól és a Corsier-sur- Vevey településtől nem messze levő majort. 1953 januárjában a Chaplin család már be is költözött az 1840-ben Philippe Franel építész által megálmodott klasszicista stílusú kastélyba, amelyet 100 ezer dollárért vásároltak meg. Bár az épületet bútorozva vették át az előző tulajdonostól, egy kicsit átalakították a helyiségeket, kibővítették a konyhát, és hazahozattak néhány bútort Beverly Hills-i otthonukból, hogy a család szükségleteinek, igényeinek megfelelően rendezhessék be a három emeleten levő 19 szobát, beleértve a tágas étkezőt, lakószobát, hallt. Utóbbiban - állítja a ház múltját őtző múzeumi dokumentum — Chaplin egy verklit állíttatott fel, melynek kurbliját, mintegy üdvözlésképp, néhanapján megtekerte. A lépcsőházban maga aggatta föl a falra az árveréseken szerzett festményeket, amelyek kizárólag teheneket és marhacsordákat ábrázoltak. Fokozatosan alakították ki a tetőtérben a nyolc gyerekszobát a nyolc gyerek számára, a pincében pedig, ahol korábban finom borokat tároltak, Chaplin egy légkondicionált termet alakított ki, itt raktározta aztán értékes filmtekercseit. Nemcsak a háziak, hanem a gyakori vendégek is nagyon szerettek sétálni, üldögélni a hangos partik után a kastély teljes hátsó részén fiitó teraszos oszlopsor alatt, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a parkra, a tóra és a hegyekre. Békés napo-Ki lak« Békés napol kát töltött itt a nyugalmat idősebb korában különösen becsülő Charlie Chaplin. 1964-ben megjelent életrajzi könyvében is megemlíti a galériát, ahol naplementekor szeretett pihenni, „nézni a hatalmas kiterjedésű gyepet, a tavat a távolban, és azon túl a hegyek megnyugtató jelenlétét”. Talán kevéssé ismeretes, hogy a némafilmek sztárja nagy kedvvel művelte a család zöldségeskertjét. Gyümölcsöskert, udvar, szökőkút, medence és teniszpálya is tartozott a majorhoz, ahol tizenhárom alkalmazott dolgozott: titkárnő, ápoló, házvezetőnő, szakács, kertész és sofőr, így a háziaknak tulajdonképpen csak hobbijuk volt a kertészkedés, rendezkedés. A család élete a majorban egy megszokott ritmusban telt, s a bevett szokások, hagyományok, találkozók határozták meg mindennapjaikat. Chaplin sokat dolgozott. Amikor elvonult dolgozószobájába, mindig csend telepedett a házra, de nem volt nyomasztó, kínos a gyerekek számára sem, s a színész nagyon szerette ezt a légkört. Dolgozószobájában írta meg az Egy király New Yorkban forgatókönyvét, később A hongkongi grófnőt. Az útóbbiból készült, nem túl sikeres filmben Sophia Loren és Marion Brando játszotta a főszerepet, de egy hajós steward szerepében feltűnt benne Chaplin is. Utoljára, mert ez volt utolsó és egyben első színes filmje. Ott, a major csendjében, a dolgozószoba asztalánál született meg Életem című életrajzi könyve, itt komponálta korábbi némafilmjeinek zenéjét. Szombatonként sütögettek a parkban, vendégeket fogadtak, sétáltak a négyhektáros parkban a cédrusok és bükkfák árnyékában. Vidám volt az élet a majorban, Charlie sokat játszott és bolondozott a gyereke-
