Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-15 / 38. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Csúcspolitikusok vitafóruma világunk biztonságáról Szerbia és Koszovó megállapodása München. Megállapodást írt alá Szerbia és Koszovó a vasúti és közúti közlekedés helyreállítá­sáról a Müncheni Biztonságpoli­tikai Konferencián - jelentette be az USA képviselője. Richard Grenell szerint az amerikai köz­vetítéssel megkötött egyezmény történelmi jelentőségű. A vasúti és autópálya-összeköttetés Belgrad és Pristina között elő fogja segíteni az emberek és áruk áramlását Szerbia és Koszovó között - mondta. Hasim Thaci koszovói elnök szerint ez „újabb mérföldkő” a végleges békeme­gállapodás felé vezető úton. (MTI) Izrael lógicsapása szír fegyverbázisra Jeruzsálem. Izrael légicsapást mért szíriai fegyverraktárakra, a Támadás következtében hét fegyveres életét vesztette Szíri­ában. Az angliai székhelyű Szí­riai Emberi Jogok Megfigyelő­központja szerint a légitámadás hét áldozata közül hárman a szíriai hadsereg katonái, négyen pedig az iráni Forradalmi Gárda harcosai voltak. A csütörtök éj­jel végrehajtott támadás cél­pontja a damaszkuszi repülőtér szomszédságában található öt iráni fegyverraktár volt. (MTI) 3,8 milliárd a mexikói határfalra Washington. Az amerikai vé­delmi minisztérium 3,8 milliárd dollárt csoportosít át fegyverke­zési programokból a mexikói határon épülő fal költségvetésé­be -jelentette be a Pentagon. A szóban forgó összeg 285 km fal felhúzásához elég. A pénzt va­dászrepülőgépek és helikopterek beszerzésére irányuló progra­moktól, valamint a hajóépítéstől vonják el. A döntést republiká­nus és demokrata képviselők egyaránt bírálták. Donald Trump 2016-os elnökké választása előtt tett ígéretet a mexikói határfal felépítésére. Azonban 3 évvel hivatalba lépése után - idén ja­nuár közepén - még csak 160 kilométer készült el a falból. Ez a 3200 kilométer hosszú amerikai­mexikói határ mindössze 5%­­ának felel meg. (MTI) Áder meghívta Ferenc pápát Vatikán. Magyarországi láto­gatásra hívta Ferenc pápát a Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus alkalmából Ader János köztársasági elnök. Az ál­lamfőt négyszemközti audienci­án fogadta a Szentatya a Vati­kánban. Ader János elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eukarisztikus világkongresszu­son. Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon. (MTI) A világ legfontosabb biztonságpolitikai konferenciájának rendre a müncheni Bayerischer Hof ad otthont. A résztvevőkre 3900 rendőr ügyel. (TASR/AP) Tegnap kezdődött az 56. Mün­cheni Biztonságpolitikai Kon­ferencia (MSC), a biztonság­­politika első számú nemzet­közi fóruma. A holnap záruló tanácskozás központi tárná­jának az ún. Westlessness (Nyugat nólküliság) jelensé­gét választották a szervezők. München. A Westlessness műszóval azt a helyzetet írják le, hogy a Nyugat országai - az Egye­sült Államok, a NATO és az Európai Unió tagországai - egy sor nemzet­közi ügy és válság esetében nem tudnak közös stratégiát kialakítani, és így átengedik a terepet más ha­talmaknak, szereplőknek. A konfe­rencia Frank-Walter Steinmeier né­met államfő, korábbi külügyminisz­ter előadásával kezdődött délután. Egyre pusztítóbb a nemzetközi po­litika dinamikája, a békésebb világ felépítését célzó együttműködés he­lyett egyre inkább jellemző a ver­sengés, a konfliktus, a bizonytalan­ság, a kiszámíthatatlanság, a biza­lomhiány és a nemzeti bezárkózás -hangsúlyozta a német államfő meg­nyitó beszédében. Szerinte terjed az a felfogás, hogy mindenki csak a többiek rovására tudja megteremte­ni saját biztonságát, ami a bizalmat­lanság és a fegyverkezés spiráljába taszítja a világot. Első alkalommal vesz részt a ran­gos tanácskozáson Emmanuel Macron francia államfő és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, és ismét az amerikai küldöttség a leg­népesebb. Lesz köztük három mi­niszter is, Mike Pompeo, az ameri­kai diplomácia vezetője, Mark Es­­per védelmi miniszter és Dán Bro­­uillette energiaügyi miniszter. A törvényhozás tagjainak csoportját Nancy Pelosi házelnök, demokrata párti politikus vezeti. Az idei MSC- re mintegy 500 politikai, katonai, gazdasági vezetőt, szakértőt és civil aktivistát várnak. A meghívottak között van Sebastian Kurz osztrák kancellár, Mark Rutte holland mi­niszterelnök, Asraf Gáni afgán és Ilham Aliyev azeri elnök és további bő 30 állam-, illetve kormányfő, köztük Zuzana Caputová szlovák államfő. A konferencián hagyomá­nyosan több tucat külügyminiszter vesz részt. Visszatérő vendég pél­dául Szergej Lavrov orosz és Dzsa­vád Zaríf iráni külügyminiszter, új vendég Vang Ji kínai és Szubrah­­manjam Dzsaisankar indiai kül­ügyminiszter. (MTI) Trump ne indíthasson háborút Az amerikai igazságügyi miniszter azt javasolja az elnöknek, hogy végre álljon le a Twitterrel MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai szená­tus is megszavazta azt a tör­vénymódosítást, amely eleját vonná, hogy Trump kongresz­­szusi felhatalmazás nélkül in­dítson hadműveleteket. A ja­vaslat a felhatalmazás nélküli hadműveletek megakadályo­zásáról szól, de a szenátorok valójában egy Irán ellen indí­tandó esetleges akció meg­akadályozásáról döntöttek. A szenátorok 55:45 arányban fo­gadták el a javaslatot, amelyet a kép­viselőház már január végén, 233:166 arányban megszavazott. A szenátus­ban 8 republikánus politikus is a de­mokratákkal együtt voksolt. Dönté­sük azonban valószínűleg csupán jel­képes értékű, hiszen Donald Trump elnök azt ígérte, vétót emel. ,Tízzel nem a gyöngeség üzenetét küldjük, hiszen ajogállamiság mellett állunk ki egy olyan világban, amely egyre in­kább szomjazza a jogállamiság tisz­teletben tartását” - fogalmazott a voksolás után Tim Káiné demokrata párti szenátor, a törvényjavaslat egyik előteijesztője. A szenátusi javaslatot kétpárti egyetértéssel nyújtották be, és ennek értelmében visszavonják a 2002-ben elfogadott felhatalmazást a katonai erő alkalmazására Irak ellen. Neheztelő törvényhozók A javaslat kidolgozása január ele­jén, az Iránnal kiéleződött feszültség idején kezdődött meg, miután az amerikai kormányzat Donald Trump döntésére dróntámadással likvidálta Bagdad mellett Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének pa­rancsnokát. Több amerikai törvény­hozót mindkét pártban felbosszan­tott, hogy a kormányzat előzetesen nemcsak hogy nem konzultált a vár­ható csapásmérésről, de még tájé­koztatást sem adott róla. Donald Trump a Twitteren a javaslat elve­tésére szólította fel a szenátorokat. Úgy értékelte, hogy ennek elfoga­dása „a gyöngeség jele” lenne. „Ha a kezemet megkötnék, Iráné lenne a pálya. Ez nagyon rossz üzenet” - ír­ta a mikroblogon. Az elnök úgy vé­lekedett, hogy Amerika biztonsága kívánja meg a határozat elutasítását. William Barr amerikai igazság­ügyi miniszter azt javasolta Trump­­nak, álljon le a Twitter-bejegy­­zésekkel. Szerinte az elnök gyakori megnyilvánulásai a közösségi médi­ában „ellehetetlenítik” a minisztéri­umi munkáját. Barr úgy fogalmazott: „itt az ideje, hogy (az elnök) abba­hagyja a Twitterezést az igazságügyi minisztérium büntetőpereiről”. A Fehér Ház szóvivője, Stephanie Grisham azt hangoztatta: Donald Trump „nagyon hatékonyan hasz­nálja a közösségi médiát az amerikai népért folytatott küzdelme, az orszá­got ért igazságtalanságok, köztük a hamis hírek elleni harca érdekében”. 1 milliárd Trumpnak A Trump újjáválasztását támogató csoportok januárban több mint 60 millió dollárt gyűjtöttek az elnök kampányára, és 1 milliárd dollár összegyűjtése a céljuk. Az elnököt támogató csoportoknak jelenleg bő 200 millió dollár áll a rendelkezésük­re a kampányhoz, még a nyárig 800 millió dollárnyi adomány gyűjtését tervezik. A Republikánus Országos Bizottság (a párt vezető szerve) több mint 525 millió dollárt gyűjtött ed­dig, így T rump kampányára már most minden korábbinál nagyobb summa áll a rendelkezésre. (MTI) Újabb katonai támaszpontot vont tegnap ellenőrzése alá a szíriai hadsereg Aleppó tartomány nyugati részén, a stratégiai fontosságú M5-ös autópályához közel. Az Aleppó városától 12 km-re lévő, Umm esz-Szugra melletti bázist a kor­mányerők hét év után foglalták vissza a lázadóktól. A hadsereg - az orosz légi­erő segítségével - a bázis mellett eddig 74 települést szerzett vissza a térsé­get nagyrészt ellenőrzése alatt tartó dzsihádistáktól és törökbarát ellenzéki fegyveresektől. A hadsereg legújabb hadművelete a kedden visszafoglalt, Aleppót - Damaszkuszon keresztül - a jordán határ mellett fekvő Deraával összekötő, stratégiai fontosságú M5-ös autópálya védelmét szolgálja. (Tasr/ap) Kevesebb EU-pénz jöhet Strasbourg. Az Európai Parla­ment (EP) négy frakciója, köztük a néppárt is követeli, hogy jogálla­misági feltételekhez kössék az uni­ós pénzek kifizetését. Ez főleg Lengyelország és Magyarország számára volna fájdalmas lépés. „Ez alkalommal is szeretnénk megerő­síteni, hogy szükségét látjuk egy új mechanizmus létrehozásának az EU-s költségvetés védelmében ott, ahol a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, vagy rendszerszinten fenyegetik az európai értékeket” - többek között ez is olvasható ab­ban a levélben, amit az EP négy frakciójának vezetője küldött Charles Michel tanácsi elnöknek, a 2021-28-as EU-s költségvetés ügyében. A bekezdés megfogal­mazása -„rendszerszintű fenye­getés” - egyértelműen Magyaror­szágra és Lengyelországra utal, mert e két tagállammal szemben folyik eljárás a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettsége miatt, az EU alapszerződésének 7. cikkelye alapján.A költségvetésről február 20-án tárgyalnak a tagál­lamok vezetői Brüsszelben. Az aláírók között van Manfred We­ber, az Európai Néppárt frakcióve­zetője - az EP-ben ebben a cso­portban ülnek a fideszes képvise­lők is, bár a párt tagságát tavaly márciusban felfüggesztették. A le­velet az európai szocialisták, a li­berálisok (Európa Megújítása frakció) és a zöldek parlamenti csoportjának vezetői írták még alá. Mivel a levelet elküldő négy frakciónak együtt stabil többsége van az EP-ben, ezért szempontja­ikat mindenképpen figyelembe kell vennie a tanácsnak. Valami­féle jogállamisági feltételrend­szert így várhatóan be kell építeni az új költségvetésbe, a kérdés leg­inkább az lesz, hogy ezt ki és ho­gyan ellenőrzi majd, és a kohéziós pénzek mekkora részét érintheti egy esetleges büntetés. (444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents