Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-13 / 36. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2020. február 13. I 3 ízekre szedték a Smer osztogatását ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány által tegnap elfogadott javaslat szerint az egy gyerek után járó családi pótlék a jövő év elejétől 24,90- ről 50 euróra emelkedne, ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok már idén decemberben hozzájutnának a 13. nyugdíjhoz. Ez utóbbinak az összege megegyezne az átlagos havi nyugdíjéval, azaz elérné a 460, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, azoké a 433 eurét. Az árvasági ellátás átlagos összege 138 euró, az özvegyi nyugdíjé 263, illetve 208 euró. A fogyatékossággal élők, ha a rokkantságuk 100 százalékos, 379 euróra, 70 százalékos rokkantságnál 209 euróra számíthatnának, ha a kormányjavaslatára a parlament is rábólint. Bedőlhet a költségvetés „Színtiszta populizmus” - állítja a kormány által elfogadott javaslatokról Peter Golias, az INEKO gazdaságkutató intézet igazgatója. Szerinte az idei állami költségvetés teljesítése már így is erősen kétséges, amire e héten már az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet. „A költségvetési hiány akár a háromszorosa is lehet az eredetileg tervezettnek. A kormány számára rendkivül nehéz lesz megtalálni a most elfogadott intézkedésekhez szükséges forrásokat. Ha nem vezet be megszorító intézkedéseket, megszegheti a nemzeti és uniós szinten érvényes költségvetési szabályokat is” - tette hozzá Golias. Szerinte az említett intézkedéseket a kormány az elmúlt négy évben bármikor benyújthatta volna, hogy ezzel csak most rukkolt elő, az Golias szerint csak azzal magyarázható, hogy a kormánypártok így szeretnék növelni a csökkenő népszerűségüket a közelgő választás előtt. Ivan Sramko, a Költségvetési Tanács elnöke tegnap közölte, a pánikszerűen, tárcaközi egyeztetések nélkül bevezetendő intézkedések csak idén a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 0,5%kal mélyítik el az államháztartás hiányát, és a deficit a következő években 0,8%-ra nőhet. Ebben az esetben az Európai Bizottság eljárást indíthat Szlovákia ellen a költségvetési fegyelem be nem tartása miatt. Bajban a pénzügyi tárca Hogy az intézkedésekkel gond lesz, azt közvetve a pénzügyminisztérium is elismerte. „Tárcánk a költségvetés keretein belül fog forrásokat keresni a költségek fedezésére, Évente több mint hetven millió euró bevétele van az államnak az elektronikus sztrádamatricák eladásából, a pénzt az utak karbantartására, új közlekedési projektekre szokták felhasználni. Egyelőre senki nem tudja, miből fogják pótolni ezt a kiesést, ha hatályba lép a Smer, az SNS és a fasiszták által támogatott tervezet. (Tasr felvétel) de már most elmondható, hogy a nemrég elfogadott költségvetési korlátozások miatt ez nagyon nehéz feladat lesz” - nyilatkozta Alexandra Gogová, a pénzügyminisztérium szóvivője. Ján Richter munkaügyi miniszter szerint a családi pótlék megduplázása évente nagyjából 320 millió euróval terhelné meg a költségvetést, miközben nagyjából 1,09 millió gyermeket érintene. A 13. nyugdíj bevezetése idén 442, jövőre 477, 2022-ben 514, 2023-ban pedig már 553 millió eurós pluszterhet jelentene az államkasszának, miközben az intézkedés nagyjából 1,4 millió nyugdíjast érint. Az autópályamatricák eltörlése évente 70 millió eurós kiesést jelentene az államnak. Pellegrini szerint Szlovákia megengedheti magának a kormánya által szerdán elfogadott intézkedéseket. Szerinte az ehhez szükséges összeget az adóbehajtás hatékonyságának a növelésével, és más kiadások lefaragásával szeretnék előteremteni. Vitatott sztrádadíj Az elemzők kemény kritikának vetették alá az autópálya-matricák eltörlésével kapcsolatos javaslatot is. „Tény, hogy a sztrádák építésében nem állunk a legjobban. Ugyanakkor, csak emiatt megszüntetni a díjfizetést, nem a leglogikusabb lépés. Azon kívül, hogy az állam nagyobb összegtől esik el, senkin sem segítünk” - állítja Eubomír Pálcák, a Közlekedési Kutatóintézet (VŰD) vezérigazgatója. Szerinte az intézkedés ráadásul a külföldi autósokra is érvényes lenne, vagyis csak azt érnénk el, hogy még több autó lenne a szlovákiai utakon anélkül, hogy egy centtel is hozzájárulnának az utak felújításához. „A kormánypártok csak azt folytatják, amit eddig is tettek. Az államkasszát pártcélokra használják fel, csak hogy pár százalékkal növeljék a népszerűségüket” - mondta Frantisek Palkó, a Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) igazgatója. Szerinte különösen felháborító, hogy a kormány azt követően rukkol elő az ily en intézkedésekkel, miután korlátozta a költségvetési kiadásokat, és felelős költségvetési gazdálkodással kecsegtetett. Hasonló véleményen van Ján Kovalcík, az INEKO elemzője is, aki szerint egyszerű szavazatvásárlásról beszélhetünk. „Most, amikor az állam gazdálkodása egyébként is romlik, rendkívül felelőtlen dolog olyan ötletekkel előrukkolni, amelyek a következő kormány életét nehezítik meg” - vallja Kovalcík. Arról nem is szólva, hogy még inkább távolabb kerülünk a 2018 óta tervezett, ám meg nem valósított kiegyenlített költségvetéstől. Gyorsított eljárás A kormánypártok rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolják, hogy a javaslatokat gyorsított eljárásban még a parlamenti választás (február 29.) előtt elfogadhassák. Andrej Danko, az SNS és a parlament elnöke keddre (február 18.), délután 13 órára tervezi összehívni a parlament rendkívüli ülését. „Megfelelő támogatottsággal rendelkezünk az ülés összehívásához, amelyet úgy időzítünk, hogy ha a köztársasági elnök vissza is dobná az elfogadott jogszabályokat, még a választás előtt egy újabb ülést is összehívhassunk” - mondta Robert Fico, a Smer elnöke. Pellegrini ezzel kapcsolatban megjegyezte: kíváncsi lesz arra, hogy „az elnök, Zuzana Caputová hogyan fogja megmagyarázni az esetleges visszautasítást, vagyis azt, hogy a szlovákiai gyerekektől elvesz 25 eurót”. A javasolt intézkedések sorsa azonban egyelőre bizonytalan. A kormánypártok közül ezeket csak a Smer és az SNS támogatja. A Híd már kedden jelezte, hogy nem támogatja a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, a miniszterei pedig a szerdai kormányülésen ott sem voltak. A párt szerint kampány idején ilyesmivel előrukkolni nem számít felelősségteljes hozzáállásnak. Pfundtner Edit, a Híd igazságügyi államtitkára elmondta: a kormányülésen egyedül ő emelte fel a szavát az ellen, hogy az említett intézkedéseket gyorsított eljárásban kívánják elfogadni. Az ellenzéki ESNS támogatja az ülés összehívását, az ellenzék nagy többsége azonban minden bizonnyal ellene lesz. Veronika Remisová független parlamenti képviselő, a Za l’udí jelöltje szerint Robert Fico még tesz egy utolsó kétségbeesett próbálkozást, hogy felhasználja a parlamentet a választási kampányához. „A Smer számára ezen a választáson múlik minden, és tényleg mindent meg fog tenni azért, hogy hatalmon maradhasson. Négy évük volt, hogy a családok érdekében politizáljanak, nem pedig az oligarchák érdekei szerint” - mondta Remisová, aki szerint ez a parttalan populizmus óriási problémákat okoz az országnak, végül pedig a legszegényebbek, a fiatalok és a nyugdíjasok fizethetnek rá a legjobban. A PS/Spolu pártszövetség szerdán a kormány által elfogadottak miatt a Főügyészségen tett feljelentést a miniszterek ellen, Miroslav Beblavy, a Spolu elnöke szerint ugyanis a gyorsított eljárás ez esetben nem jogszerű, ráadásul a kiadási plafonnal kapcsolatos szabályokat is megszegik. (mi, tasr) Idén már lassabban nőnek a bérek RÖVIDEN MOLNÁR IVÁN A gazdasági növekedés fokozatos lassulását a fizetéseinken is megérezziik - derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) legfrissebb előrejelzéséből. Pozsony. Míg 2018-ban 4,1 százalékos növekedést produkált a szlovák gazdaság, tavaly ez 2,3 százalékra esett vissza, az IFP pedig az idei évre - elsősorban a külföldi kereslet további zsugorodása miatt - ez utóbbinál is gyengébb, nagyjából 2,2 százalékos bővülést jósol. „A gazdasági növekedés fokozatos lassulása miatt már a fizetések sem nőnek majd olyan dinamikusan, mint eddig. Míg tavaly a bruttó átlagbér még 7,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, idén a növekedés üteme 4,5 százalékra lassul, miközben ez is elsősorban a közalkalmazottak fizetésemelésének köszönhető” - nyilatkozta Branislav Zúdel, az IFP makrogazdasági elemzésekkel foglalkozó részlegének a vezetője. Szerinte idén még nagyjából 5 ezer új munkahely jöhet létre az országban, a munkanélküliség további látványos csökkenésére azonban már nem számíthatunk, az állástalanok aránya egy időre így 5,8 százalék körüli szinten stabilizálódik. „A jó hír ugyanakkor, hogy az árak idén már lassabban nőnek, mint az elmúlt évben. Az infláció üteme a tavalyi 2,7-ről idén 2,3 százalékra csökken, jövőre pedig ennél is visszafogottabb drágulás várható” - állítja Zúdel, aki szerint az áfacsökkentésnek köszönhetően idén az élelmiszerek ára sem nő majd olyan szédületes ütemben, mint tavaly. Koronafertőzós gyanúja Nyitrán Nyitra. Egy kínai nőt koronavírus gyanújával szállítottak át az Ersekújvári Egyetemi Kórházból Nyitrára - közölte a ny itrai kórház szóvivője. Hozzátette, egyelőre nincsenek koronavírusfertőzésre utaló tünetek, bővebb tájékoztatást a páciens kivizsgálása után ígértek. A nő január 10- én érkezett meg Kínából, és február 6-án fordult orvoshoz, a betegség lappangási ideje két hét. Mindeközben kiderült, hogy a Jokohama mellett kikötött, karantén alá helyezett japán kirándulóhajó fedélzetén egy szlovák állampolgár is tartózkodik. A külügyminisztérium információi szerint a férfi nem beteg. A Diamond Princess egyik utasánál, aki Hongkongban szállt ki, kimutatták a koronavírust, ezért a hajót múlt héten karantén alá kellett helyezni. A fedélzeten jelenleg 3711 utas tartózkodik, előreláthatólag február 19-ig maradnak ott. Őket arra kérték, hogy maradjanak a kabinjaikban, és ne érintkezzenek a többi utassal. (TASR)
