Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-12 / 35. szám
121 KULTÚRA 2020. február 12.1 www.ujszo.com Elment egy európai formátumú író Pavel' Vilikovsky gyakran ironikus hangon ostorozta saját nemzetét, és realista hozzáállásé írónak tartotta magát JUHÁSZ KATALIN Február 10-én ,78 éves korában elhunyt Pavel Vilikovsky, a legjelentősebb és legelismertebb szlovák prózaírók egyike. Mintegy húsz műve jelent meg, ebből hót magyar fordításban is olvasható. Kétszer kapta meg a legnagyobb presztízsű szlovák irodalmi díjat, az Anasoft Literát, amelyet az előző év legjobb prózai munkájáért ítél oda a szakma. O volt a szlovákok Esterházyja, a posztmodem irodalom vezéralakja. Folyamatosan jelen volt a magyar irodalomban: könyveivel, a róluk szóló elemzésekkel, folyóiratokban megjelenő írásaival, irodalmi rendezvényeken való személyes jelenlétével. Több évtizedes baráti viszonyt ápolt a 2018 decemberében elhunyt Grendel Lajos íróval. Az Egy igazi ember története című, napló formában írt regénye, amely a szocializmus nyomasztó légkörét ábrázolja a kisember szemszögéből, 2014-ben ugyanazon a napon egyszerre négy nyelven látott napvilágot a Visegrádi Négyek országaiban. Magyarra Garajszki Margit fordította. Vilikovsky maga is rendkívül jelentős műfordító volt, neki köszönhetik a szlovák olvasók a modem amerikai és brit irodalom nagyjainak meghatározó köteteit (James Aldridge, William Faulkner, Joseph Conrad, Virginia Woolf, Kurt Vonnegut, T. S. Eliot és mások), amelyeket addig csak csehül vehettek kézbe. Regényeiben és elbeszéléseiben szemléletes példákkal illusztrálta a társadalom működésének emberekre gyakorolt hatásait - legyen az a mai kor vagy a szocializmus évtize-Pavel Vilikovsky (1941-2020) dei. Gyakran vezette le azt a folyamatot, ahogyan eltévedünk saját életünkben, nem tudjuk felmérni cselekedeteink súlyát, és a néhány évtizeddel ezelőtt történtekre már egész másként tekintünk. „Az erkölcsi dilemmákkal foglalkozó szépirodalmi müvek közül az olvasók inkább azokat szeretik, amelyek a múltban játszódnak, mert a történelem távlatából világosabbnak tűnnek a viszonyok, könnyebb megkülönböztetni a jót a rossztól. Az írók is mintha demonstrálni akarnák, hogy ők tisztában vannak vele, mi a jó és mi a rossz, ezáltal az olvasó is biztos benne, hogy ő ezt nem így csinálná, ő jól döntene. Manapság viszont kaotikusabb a világ, minden nézőpont kérdése, nehezebb döntéseket hozni. Én ezt akartam bemutatni” - mondta lapunknak A gonosz önéletrajza című regénye kapcsán, amely Hizsnyai Tóth Ildikó fordításában jelent meg magyarul. Ugyanebben az interjúban a szlovák-magyar viszonyról is beszélt. „Mi, szlovákok lélekben, mentalitásban sokkal közelebb (A szerző felvétele) állunk a magyarokhoz, mint mondjuk, a csehekhez. Ez a közös történelem miatt alakult így. Hasonló a természetünk. És mindkét nép szívesen éli bele magát az áldozat szerepébe. Csak miközben a magyaroknak, a gazdagabb múltjuk miatt nagyobb az önbizalmuk, a szlovákok, mint minden fiatal állam polgárai, kisebbségi komplexussal küzdenek. Ezt igyekeznek egyfajta hetykeséggel kompenzálni. A szlovákok sok mindent tanultak az itteni magyaroktól. Stílust, viselkedést... ” A szlovákság mibenlétének és attribútumainak feltérképezése szintén foglalkoztatta, publicisztikai írásaiban gyakran ironikus hangon ostorozta saját nemzetét. „Ha egy szlovák egyedül találja magát egy olyan országban, ahol szabályok vannak érvényben, könnyen alkalmazkodik, és nem egyszer ki is tűnik az adott körülmények között, de otthon, a nemzet tagjaként a szabályok csak arra valók a számára, hogy megszegje őket. Minél többet sikerül büntetlenül megszegnie, annál inkább megnő az önbizalma és értéke is a társadalom szemében. A szlovákok bármilyen társadalmi rendbe képesek lyukat rágni, mint egér a sajtba, úgyhogy a gouda, az eidam és a parmezán is ementáliként végzi. [...] A demokrácia annyira hasznos a szlovákoknak, mint fogatlannak a fogpiszkáló. Szabadon választják meg feletteseiket, és még mielőtt lenne idejük beiktatni az első szabályokat, már ki is babrálnak velük. Mindezt nem is titkolják annyira, nem egyszer nyilvánosság előtt eldicsekszenek az ügyességükkel - hisz szabadok vagyunk és a szabályok kikezdése alapvető emberi jog, nem igaz? És ami még rosszabb, hogy jól teszik, mert a feletteseik is szlovákok, akik a törvénybe foglalt szabályokkal csak ki akarnak tolni a többi állampolgárral, hogy bármikor büszkén kijelenthessék, lehet, hogy tetteik nem egészen morálisak, de törvényszegés nem történt.” Arra a kérdésre, hogyan viszonyul a „posztmodem író” bélyegéhez, a következőt válaszolta: „Nem tartom sértőnek, de nem is igyekszem megfelelni ennek a besorolásnak. Sőt, épp azt tartom realista hozzáállásnak, amikor kész vendégszövegekkel dolgozom. Mert azok a szövegek ugyanolyan valóságosak, mint mondjuk, egy szoba, amelyet leírok.” FÜLVIDÉK Magyar muzsika amerikai hátszéllel Folynak A Dal 2020 válogatói, ideje, hogy újunk a dalverseny tavalyi sorozatának egyik üde színfoltja, a Ruby Harlem első, Legyen úgy ahogy nem volt még című nagylemezéről. Az együttes Forró című slágerének, a válogatóból továbbjutva, az elődöntő jelentette a végállomást. A Legyen úgy ahogy nem volt még című korong alaposan kilóg vagy inkább kitűnik a mai magyar kínálatból, úgy ahogy a zenekar kilógott vagy inkább kitűnt a tévéműsor mezőnyéből. Nehéz eldönteni, melyik a helyénvalóbb kifejezés. Kilóg, mert olyan stílusokat, stílusjegyeket kíván megszerettetni velünk, amelyek esetenként idegenek a magyar fülnek. Kitűnik, mert a végeredmény minden tekintetben világszínvonalú. A szakma gyorsan reagált a 2017 márciusában alakult együttes felbukkanására. Egyrészt, ahogy írtuk, beválogatták a tavalyi A Dal harmincas mezőnyébe, másrészt ugyancsak tavaly, áprilisban Fonogram díjat kapott Az év hazai kortárs szórakoztatózenei albuma vagy hangfelvétele kategóriában a Forró, az Aludj... aludj, a Legyen úgy ahogy nem volt még és a Meg-Rekordot döntött a Disznó bocsájtanék című dalainak köszönhetően. A nagylemez szövegvilágát leginkább az FMaN rapperrel készült Szíved is benne van című szerzemény refrénje foglalja keretbe. „Olyan nincs, hogy úgysem sikerül, ha a szíved, a szíved is benne van. Minden óra, nap és hónap semmiség, ha a szived is benne van” - hallható a zeneszámban. Iván Szandra együttesvezető, énekes, billentyűs a szövegeivel nem akar világot megváltani, célja a szórakoztatás, a jókedvre derítés, s ez sikerül is neki, a dalokból sugárzik a pozitív életérzés. A Ruby Harlem nem követi a magyarországi trendeket. Újat szeretne alkotni, olyat, ami mifelénk még nem volt. Igyekszik felvenni a versenyt a nemzetközi színvonallal, az amerikai hangzással, ami a tagok szerint irányadó. Nem véletlen, hogy az albumot részben Los Angelesben keverték. Energikus zenéjükkel jókedvet, nyugalmat, szeretetet akarnak vinni a hallgató életébe. Az afroamerikai alapokon nyugvó korongot nehéz behatárolni, a soul, az r&b, a funk, a hiphop és a gospel stílusjegyeinek kiváló egyvelege. A húzós ritmusszekció és a fúvósok dögös hangzásvilága remek alapot ad a vokálközpontú éneknek. A ritmusszekciót Végh Benedek gitáros, Siklai István basszusgitáros és Oláh Gábor dobos, a fúvósszekciót Varga Nóri pozanista és Bille Gergő trombitás, számykürtös alkotja. A két vokalista Hildebrand Dorothea és Eőry Ati. Iván Szandrának a zeneszerzésben a Punnany Massifból is ismert Heilig Tomi segít, aki a fö hangzásért is felel, ő a nagylemez producere. A Legyen úgy ahogy nem volt még című CD magyar szövegekkel megszólaló, amerikai hangzású szerzemények - szám szerint tíz - gyűjteménye. Szokni kell, de aki többször is meghallgatja, azt nagy valószínűséggel rabul ejti. Puha József Ruby Harlem: Legyen úgy ahogy nem volt még Tom-Tom Records, 2019 Értékelés: 9/10 Rekordnézettséget ért el a bemutató első hétvégéjén Mariana Cengel Solcanská új filmje, a Disznó (Svina), mely Soltész Árpád azonos című regénye nyomán készült. Solcanská politikai thrillerére a bemutatót követően, csütörtöktől vasárnapig, vagyis az első négy nap 98 056 néző volt kíváncsi. A Disznó ezzel lelökte a trónról az eddigi legsikeresebb szlovák nyitófilmet, Peter Bebjak A hasadék (Trhlina) című thrillerét, melyre annak idején 83 266-an váltottak jegyet a nyitóhétvégén. A Disznót - az előbemutatók és az egyéb vetítések nézőit is beleszámítva - 103 660-an látták már, ez a szám azonban folyamatosan és rekord ütemben növekszik. A forgalmazó sajtóhíre szerint a Disznó című szlovák thriller ezzel a hazai mozikban az utóbbi húsz év negyedik legjobban nyitó filmje, megelőzve olyan szuperprodukciókat, mint a Csillagok háborúja vagy a Bosszúállók: Végtelen háború. (tébé) A Disznó című politikai thriller egyik jelenete (Fotó: CinemArt)
