Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-12 / 35. szám
4 RÉGIÓ 2020. február 12. | www.ujszo.com Dél-Szlovákia jövőjéről az Új Szóval VATAŐClN PÉTER Az Új Szó és a Trend hetilap gazdasági konferenciáján a déli régié lakosságának csökkenése, a mezőgazdaság torán tapasztalt támogatási hiány és az úthálózat fejlesztése is terítékre került. Az első blokk a szlovákiai magyarság és a déli országrészek helyzetének széles körű bemutatásáról szólt. Gyurgyík László szociológus, a Selye János Egyetem (SJE) oktatója a Szlovákiai Statisztikai Hivatal adatait felhasználva vázolta a déli régiók problémáit, amelyek egyes esetekben kirívóak, ilyen a természetes népszaporulat 2040-ig való csökkenése a Komáromi és az Ersekújvári járásban. Más esetekben azonban, mint amilyen a népességszám prognosztizált csökkenése, több közép-szlovákiai járással hasonló cipőben járnak a déli országrészek. Antalík Imrich, az SJE dékánhelyettese elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire komplex módon kell gondolkodni ahhoz, hogy egy adott régió életét megértsük, s az erre szolgáló elemzési modellt mutatta be. Kovács György egészségügyi szakértő fő megállapítása pedig az volt, hogy a déli régiókban a legrosszabbak az egészségügyi mutatók. Égető problémát jelent például a háziorvos- és nővérhiány, egyúttal szerinte történelmi kihívás vár az országos egészségügyre a következő években. Globális gondolkodás A második blokkot, amely az életkörnyezetről, annak védelméről és a fenntarthatóságról szólt, Hanula Barna, az Audi Hungária Járműmérnöki Kar dékánjának (Széchenyi István Egyetem, Győr) rövid előadása vezette be. Az ebben vázolt problémák meghatározták az ezt követő panelbeszélgetést is. Hanula felvetette, hogy számos környezetvédelmi intézkedés nem rendszerbe ágyazódik és hiányzik belőle a globális dimenzió: például hiába tartjuk jó megoldásnak az elektromos autót, amikor a létrejöttének és fenntartásának óriási a közvetett szén-dioxidkibocsátási „nyoma”. A beszélgetésben részt vett Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója és Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter is, akik mind felvetették, hogy Dél-Szlovákia ilyen tekintetben elválaszthatatlan része a globális emberi civilizációnak. Világi szerint a politika például a környezetvédelem terén a legkönnyebb megoldást választja a társadalmi nyomás hatására — miközben úgy látja, elkerülhetetlen lenne a termelés és a fogyasztás visszafogása ezen a téren, de az emberek kényelemérzete ezt nehezen engedi. Sólymos ennél pragmatikusabb volt, szerinte van köztes megoldás, lehet valamit környezetbarát módon csinálni úgy, hogy közben a fogyasztó se érezze megrövidítve magát. Elfeledett agrórium A déli régiók történelmi húzóágazata hagyományosan a mezőgazdaság volt, így nem csoda, hogy teljes szekciót kapott ez a szektor. Bindics Zsolt, a Green Coop elnöke moderátorként vázolta a szlovákiai agrárium elmúlt 15 évét, amely során mintegy 3 milliárd eurós támogatási űr jött létre a területen. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Világi Réka, a Kukkónia projekt vezetője és Csicsai Gábor, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára gyakorlatilag mind egyetértettek abban, hogy sürgős szemléletváltásra van szükség a mezőgazdaságban, amelyet egyértelműen háttérbe szorítottak eddig - összességében meglehetősen sötét képet festettek a szektor állapotáról. Konszenzus volt abban is, hogy a következő hétéves uniós költségvetésnél lobbizni kell Brüsszelben a szlovákiai mezőgazdaságnak juttatandó bővebb forrásokért. Merre vezet az út? A harmadik nagy témát nem más, mint a déli vidékek közlekedési adottságai jelentették. Ebben a szekcióban hangzott el talán a legtöbb pozitívum, amikor legalább már megkezdett építkezésekről vagy előrehaladott fázisban levő tervezésekről is beszámoltak a súlyos hiányosságok és gondok mellett. Érsek Árpád közlekedési és építésügyi miniszter az elmúlt időszak déli vízi, közúti és vasúti közlekedési fejlesztéseit sorolta fel. Farkas Iván, Muzsla polgármestere az eredmények elismerése mellett több hiányosságot is említett, kifogásolva a Duna menti kerékpárút nehézkes kiépülésének turisztikai következményeit, valamint azt, hogy az R7-es gyorsforgalmi út nem délről fogja megkerülni Érsekújvárt. Tuba Lajos, a Regionális Fejlesztési Ügynökség részéről ugyancsak a kerékpáros közlekedés fejlesztésének egy helyben való topogását hangsúlyozta, míg Pető Péter, a magyarországi Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna két oldalán a szerves egység felé kéne szervezni a fejlesztéseket, s ehhez kéne igazítani a térségek turizmusának fejlesztését is. Csicsai Gábor, Világi Réka, Patasi Ilona, Bindics Zsolt r Kerékpárút Érsekújvár központjától a vasútállomásig SZÁZ ILDIKÓ A kerékpárosok városaként is emlegetett járási székhely önkormányzata hamarosan megkezdheti a kerékpárút megépítését a város központjától a vasútállomásig. A közlekedési tárca pályázata jóvoltából Érsekújvárban 141 867,17 eurót fordítanak erre a célra, a város önrésze 7093 euró. A kerékpárút kiépítésével összekötnék a város központi részét a vasútállomással, valamint a közelben lévő autóbuszmegállóval, hogy ezek biztonságosabbá, elérhetővé váljanak a kerékpárral közlekedők számára. Érsekújvárban a kerékpárút megépítését követően többen dönthetnének úgy, hogy a munkahelyükre, iskolába, vagy bevásárolni kerékpáron induljanak. A járási székhelyen az utóbbi években komoly problémát okoz a sűrű gépkocsiforgalom, ha többen választanák a kerékpározást, valamelyest tehermentesítenék az utakat. A kerékpárút első szakasza a vasútállomástól a Váralja utcáig vezetne. A második szakaszban a Nyárhíd utcánál folytatódna a kerékpárút építése, ahonnan a szlovák gimnáziumhoz közeli parkig jutnának el a kerékpározók. Az egyik közösségi oldalon létrehozták az Érsekújvári BringaTárs csoportot, amelynek tagjai már múlt évben is számos alkalommal pattantak nyeregbe. Az évkezdő kerékpárút után hamarosan farsangi kerékpárutat terveznek a városban, ezzel is népszerűsítve a bringázást. Várhatóan az érsekújvári régióból, a közeli községekből is többen érkeznek majd a városba kerékpáron. Biztonságosabbá válik a kerékpáros közlekedés (A szerző felvétele) Visszaeső tolvajt fogtak a rendőrök ÖSSZEFOGLALÓ SOMORJA Rablásokból tartotta fenn magát az a légi férfi, akit a héten elfogott a rendőrség. Tavaly áprilisban Légen, novemberben pedig Somoiján garázdálkodott, 2100 eurós kárt okozva. Martina Kredatusová, a Nagyszombati Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője közölte, hogy a 36 éves férfi Légen különböző szerszámokat, és egy több mint 700 euró értékű fürdőszobaberendezést lopott egy épülő családi házból még tavaly áprilisban. Novemberben pedig egy somoijai vállalat telephelyére bejutva 380 liter gázolajat, használt autóakkumulátorokat, elektromos rollert, notebookot, navigációs rendszert és DVD-lejátszót vitt el, több mint 1400 euró értékben. „A bűnügyi technikus alapos munkájának és a helyszínen talál nyomoknak köszönhetően sikerült DNS- vizsgálatot végezni. A nemzeti Illusztrációs felvétel (Képarchívum) adatbázisban szereplő profilok összehasonlítása alapján jelölték meg gyanúsítottként a férfit” - beszélt a folyamatról a szóvivő. A rendőrség ezután további bizonyítékokat sorakoztatott fel ellene, az is kiderült, hogy a visszaeső tolvajnak nincs egyéb bevétele, csak lopásokból tartotta fenn magát. Lopás miatt 3 éves börtönbüntetést kaphat. (béva)
