Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-11 / 34. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2020. február 11. 7 Kulturális veszteségeink 71. Szereptévesztés a kaptafánál, szuperhősök a gálán különböző közügyekben is megszó-JUHÁSZ KATALIN Hacsak nem alakul úgy, hogy munkaköri köte­lességem egy-egy hollywoodi díjátadó gála megtekintése, általában kerülöm az ilyen műsorokat. A köszönőbe­szédek zöme ugyanis egyszerre ki­ábrándító, klisészerű, groteszk és bosszantó. A díjazottak ugyanis ci­vilben egyáltalán nem releváns sze­mélyiségek, legalábbis nincs miért fontosnak tekintenünk mindazt, amit saját fontosságuk növelése érdeké­ben kinyilatkoztatnak. Ok a filmes szakma képviselői - szülészek, ren­dezők, különböző háttérmunkások, akik persze lehetnek érzékenyek a társadalmi problémák iránt, de ugyanúgy a médiából tájékozódnak, mint a többi polgár. Jól mondta Ri­cky Gervais januárban, a Golden Globe-gálán elhangzott emlékezetes bevezetőjében: a majdani díjazottak köszönjék meg, amit kaptak, aztán húzzanak a színpadról, ne fontos­kodjanak politikai vagy közéleti üzenetekkel, hiszen kevesebbet jár­tak iskolába, mint Greta Thunberg. (Ezt a tanácsot persze nem sokan fo­gadták meg, a vasárnapi Oscar-díj­­átadón pedig még kevesebben). Ha közelebbről megvizsgáljuk, mit is csinálnak a filmsztárok, rájöhetünk, hogy tulajdonképpen a színlelés a hivatásuk. Nem hoznak ki gyereke­ket lángoló épületekből, csak színle­lik. Nem állítják meg a halálos vírus teijedését, csak színlelik. Nem likvi­dálnak egyedül egy szakasz ellensé­ges zsoldost, nem fognak el sorozat­­gyilkosokat, nem mentik meg a vilá­got, csak színlelik. A legújabb kori emberi agy kifejlődésének idején azonban még senki sem kalkulált a mozgókép feltalálásával - őseink azt hitték el, amit a saját szemükkel lát­tak. És ez a reflex megmaradt, nyo­mokban ott lapul tudatunkban: ha felbukkan a képernyőn egy híres filmsztár, aki legutóbb épp szuper­hőst játszott, bizony belelátjuk a szuperképességeket. Az orvost ala­kító színésztől képesek vagyunk egészségügyi tanácsokat kérni (erről George Clooney máig szívesen szto­rizik), a szerelmespárt játszókat mindenáron össze akaijuk boronálni (erről meg Lady Gaga és Bradley Cooper mesélhetne, utóbbinak kis híján ráment a kapcsolata a Csillag születikben nyújtott tökéletes színle­lésre). A sztárimádat huszadik századi jelenség, és sokakat tett dúsgazdag­gá. Azzal kezdődött, hogy ők mond­ták meg, mit együnk, mit igyunk, milyen autót vegyünk, hogyan öl­tözködjünk, hogyan fogyjunk le, ho­vá menjünk nyaralni. Később már laltak, egyre bátrabban, nem (csak) pénzért. Mára pedig csatlakoztak a társadalom krémjéhez, ők az új arisztokrácia. Pedig csupán annyit tesznek, hogy megtanulják a szöve­güket és minél hihetőbben, életszerűbben elmondják a kamera előtt. Begyakorolnak számos moz­dulatot és a rendező jelzésére repro­dukálják. Eközben véleményük a vi­lág dolgairól ugyanolyan uniformi­zált, mint bármelyik átlagemberé, úgyhogy semmiképp sem navigál­hatják az átlagembert az élet útvesz­tőiben. Az emberiség történetének során sokan kihasználták szellemi és retorikai képességeiket, hogy meg­becsülést szerezzenek, illetve eléijék céljaikat. Voltak, akikjobbító szán­dékkal tették ezt, mások épp ellen­kezőleg. Egy kitalált világból érkező megmondóemberre azonban egyszerűen nincs szükség - tisztelet a kivételnek, amikor egy-egy sztár tényleg beleássa magát például vala­milyen környezetvédelemmel, gyer­mekélelmezéssel, emberijogokkal kapcsolatos témába. Félreértés ne essék, eszem ágában sincs degradálni a filmipar jelentőségét, hiszen jobb esetben művészi alkotás születik a sok színlelésből és kreativitásból - olyan mozi, amely építi a lelkünket, vagy színvonalasan szórakoztat. Csak annyit javasolnék, egy másik szakmát szóba hozva, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. ELŐSZÖR PRÓBÁLTA AZ AGYÁVAL IS, DE AZZAL NEM MENT (Lubomlr Kotrha karikatúrája) 145 millió amerikai adatai kínai kézben A kínai hadsereg négy tagja ellen emelt vádat az U SA több mint százmilliá amerikai adatainak ellopásáért. William Barr amerikai igazság­ügyi miniszter különösen komoly­nak nevezte az atlantai Equifax hi­telelbíráló cég számítógépes rend­szerébe történt 2017-es behatoláso­kat, mert a hackerek 145 millió ame­rikai társadalombiztosítási adatait és más, rendkívül érzékeny kereske­delmi információkat loptak el. Kö­zölte, hogy a négy feltételezett hac­ker a kínai haderő tagja. Az Equifax­­botrány 2017 szeptemberében tört ki, egy Apache Struts nevű alkalmazá­son keresztül sikerült a támadóknak bejutniuk a rendszerbe, ahonnan 145 millió ember adatait lopták el. Az amerikai társadalombiztosítási számmal orvosi adatokhoz és bank­számlákhoz is hozzá lehet férni. ,Ezeknek az adatoknak gazdasági értékük van, és a tolvajok jelentősen segítették a mesterséges intelligen­cia fejlesztésével kapcsolatos kínai programot is” - jelentette ki Barr. Christopher Wray, az FBI igazga­tója arról beszélt, hogy Kína élenjár a legújabb innovációk ellopásában, a mezőgazdaságtól az orvostudomá­nyig a legkülönbözőbb ágazatokból gyűjt információkat hírszerzési esz­közökkel és kibertámadásokkal. (MTI) Matoviő, a miniszterelnök HEGEDŰS NORBERT Olyasmi történt az egyik hétvégi politikai vitaműsorban, amire még nem volt példa: Igor Matovictól megkérdezték, vállalná­­e a miniszterelnöki posztot. A választás előtt három héttel ugyanis olyan helyzet kezd kirajzolódni a szlovákiai politikai életben, amely alapján az Igor Matovic által vezetett OEaNO lehet a leg­erősebb ellenzéki erő, akár még a Smert is utolérheti. így pedig ők jelöl­hetnék a miniszterelnököt, amit a koalíciós partnereknek illene elfogadni. így történhetett meg, hogy az az Igor Matovic, aki rendszeren kívüli­ként, „egyszerű emberként”, örök lázadóként került be a köztudatba, hir­telen ilyen kérdések kereszttüzében találta magát. De hogy jutottunk ide? Hiszen az ősz folyamán az OEaNO a felmérések szerint már-már a kiesés határára sodródott, Matovic pedig egyre kétségbeesettebb húzásokat tett, hogy mentse a menthetőt. Hogy végül mégis sikerrel járt, az nagyrészt két dolognak köszönhető. Az első: továbbra is ő a hazai korrupcióellenes háború arca. Hiába tűntek fel új pártok, Matoviő egy-két akcióval mindenkit emlékeztetett: ebben az országban ő az Igazság Harcosa (és a politikai marketing pápája). Leglátványosabb húzása kétségtelenül az volt, amikor a „nép nevében le­foglalta” Ján Pociatek exminiszter cannes-i villáját a francia Riviérán. A másik fontos tényező, hogy a kampány finisében az OEaNO maxi­mumra tekerte a populizmust. Miközben Truban, Kiska és Hlina a szélső­ségesek elleni tüntetésekkel próbálta tematizálni a kampányt, Matovic a béke angyalaként párbeszédet sürgetett Kotlebáékkal. Abszurd ötlet volt - főleg az ő szájából -, de a többségnek bejött. A konfliktus felvállalása he­lyett annak elodázását vetette fel: ismét megnyomhatjuk a „szundi” gom­bot, ahelyett, hogy foglalkoznánk a problémával. Az emberek egy része pedig - úgy tűnik - inkább alszik tovább. A másik zseniális húzás az volt, hogy internetes szavazást, vagy talán inkább webshopot csinált a válasz­tási programból. 11 kérdésben bárki véleményt nyilváníthat az interneten, a leendő kormány pedig majd ehhez tartja magát - szól az ígéret. Az ötlet maga üdvözlendő, a kivitelezés azonban már számos kérdést felvet. Miért csak három héttel a választás előtt, miért csak ebben a 11 kérdésben kér­dezik meg az embereket? Az egész akció inkább tűnik egy jól marketin­géit adatbázis-építésnek (a kérdések megválaszolása előtt mindenkinek meg kell adnia egy e-mail-címet és egy telefonszámot), mint népszava­zásnak. Na de hogy reagált végül is Matovié a miniszterelnökséget firtató kér­désre? Hárított, természetesen: nem mondta, hogy vállalná, de azt sem, hogy nem. Meglebegtette, hogy akár külsős szaktekintélyt is felkérhetné­nek miniszterelnöknek, de ez több szempontból is problémás megoldás. Az bevett dolognak számít Szlovákiában, hogy egyes miniszteri posztokra párton kívüli személyeket kémek fel, a miniszterelnöki poszttal azonban ilyen még nem volt. Kérdéses, hogy mekkora tekintéllyel bírna ebben a pozícióban egy olyan személy, aki mögött nem áll egy győztes párt, és aki nem mérette meg magát a választáson. A mostani kormány működésén látjuk: már az is súrlódásokat okoz, ha nem az adott párt legerősebb embere ül a kormányfői székben. Ezt a ver­ziót tehát inkább hanyagoljuk, ami ismét csak visszavezet minket Matovic miniszterelnökösködéséhez. Nos, egy biztos: szokatlan lenne, mondhatni karakteridegen. Kormányfőként óriási lehetőséget kapna, de többé nem mutogathatna másokra, hiszen az ő kezében összpontosulna a végrehajtó hatalom. Nem véletlen, hogy az OEaNO vezetője kerülgeti a kérdést, mint a forró kását. Mert lehet, hogy Igor Matovic gyűlöli a Smert, bátran fellép a korrupt hatalmasságok ellen és ha úgy tartja kedve, bárkibe belekap, de egyvalamitől tiszta szívből retteg: az pedig a felelősségvállalás. FIGYELŐ Matolcsy növekedési kanyartant hirdetett A kihívásokra a „kanyartan” és az előzés tudományának elsajátítását ajánlja Matolcsy György, a magyar jegybank elnöke. ANövekedés.hu­­n megjelent cikkében azt állítja, mára a magyar gazdaság a régió éllovasa lett. „A következő évek­ben azonban újból szakadékos he­gyi utakon visz az út felfelé, viha­ros időkben. De a sok kanyar elle­nére sokat lehet előre lépni a ver­senyben, ha valaki tisztában van a kanyartan és az előzés tudományá­val” —véli Matolcsy. A szabályok közé sorolja, hogy „időben fel kell készülni az előzésre, a kanyar előtt tisztázni kell, hol vannak az erős pontok és hol a gyengék, és mind­kettőn változtatni kell”. A magyar gazdaság gyenge pontjai közé so­rolja a versenyképességet, a duali­tást, az egészségügyet, a demográ­fiát, a felsőfokú oktatás nagy ré­szét, a lakáspolitikát. (MTI) Ön azt mondta 1974-ben... Amikor a politikában már az sem számít, hogy mit nyilatkozott va­laki a múlt héten, egy 1970-es évekbeli nyilatkozatáról kérdez­tek egy amerikai elnökjelöltet. A CNN vendége volt Bemie Sanders demokrata párti elnökjelölt, és Jake Tapper műsorvezető az idős szenátor 1974-es nyilatkozatát vette elő. „Oknyomozó csapatunk azt találta, hogy 1974-ben azt mondta, illegálissá kellene tenni, hogy valaki több pénzt keressen, mint amennyit el tud költeni az életében. Azt javasolta, hogy le­gyen egy fizetési plafon a legjob­ban keresőknek” - mondta a műsorvezető. „Mikor volt ez? Minden tiszteletemmel együtt, azt is megnézték, mit írtam a harma­dikos dolgozatomban?” - kérdez­te Sanders, és azt javasolta, inkább arról beszéljenek, mit tett megvá­lasztott politikusként. (444 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents