Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-10 / 33. szám

Amit az országos szűrőprogramokról tudni kell 2020. február 10., hétfő, 26. évfolyam, 5. szám Azt mindenképpen szem előtt kell tar­tani, hogy délután­ra az emberek többsége elfárad, s ilyenkor történik a legtöbb bal­eset. A fokozott óvatosság tehát ilyenkor helyénvaló. A gyerekek­nél főleg az idősebb testvérektől örökölt, nem megfelelő felszere­lés szokott galibát okozni. Nem jó, ha egy vastag ruhát veszünk fel, inkább a több vékony réte­get helyezzük előtérbe, amit szükség esetén levethetünk. A balesetet gyakran a test lehűlése okozza, ezért főleg a gyerekeket mozgás után minél előbb öltöz­tessük száraz ruhába. Mikor kötelező a fejvédő? Fontos tudni, hogy ha fejvédőt viselünk, a fejsérülések 85 száza­léka megelőzhető. Bár a törvény szerint sízéskor mindenkinek, » Leggyakrabban az alsó és felső végtagok sérülnek meg. Az esetek többségét azonban meg lehet előzni szánkózáskor 15 éves korig köte­lező a bukósisak, de jobb lenne, ha a téli sportok kedvelői min­dig védenék a fejüket. Sajnos még mindig sokan vannak, akik ezt nem nem veszik komolyan. Ha valaki inkább szánkózni sze­retne, csak fékkel és irányítóval ellátottat használjon. Ne feküd­jön a szánkóra fejjel előre, mert ilyenkor nagy a fejsérülés veszé­lye. Ha háton fekve siklik le, a hátgerinc sérülésének veszélye Nagyszerű kikapcsolódást, de veszélyt is jelent a téli sport Néhány nap és itt a tavaszi szünet, amit bizonyára olvasóink közül is sokan a hegyek­ben töltenek. Aki kedveli a téli sportokat, annak maga a paradicsom a havas táj, a jól karbantartott sípálya, a friss levegő, ám a jó hangulatot nemritkán baleset rontja. Dr. Viliam Dobiás, a nagy tapasztalatokkal rendelkező ismert mentőorvos tanácsai alapján készült az alábbi összeállítás. » Segítségnyújtási kötelezettség A balesethez elsőként érkezőnek kötelessége elsősegélyt nyújtani. A sérült állapotát az ijedtség okozta sokk to­vább súlyosbíthatja, ezért fontos, hogy a se­gítséget nyújtó határozottan és nyugodtan vi­selkedjen. Szintén biztonságérzetet és meg­könnyebbülést jelenthet a sérült számára, ha elmondjuk, hogyan szándékozunk segíteni, és óvatos testi kontaktust teremtünk (pl. meg­fogjuk a kezét). Megkönnyíti a helyes fektetés megválasztá­sát, ha a sérült tud beszélni és tájékoztatni sérülésének jellegéről. A „helyes" fektetésen szinte mindig azt a pózt értjük, amely a leg­kevesebb fájdalommal jár. Az eszméletlen sérültet a lehető legóvato­­sabban stabil oldalfekvő helyzetbe kell he­lyeznünk. Minden esetben bizonyosodjunk meg afelől, hogy a sérült légútjai szabadok-e! Viszonylag csekély fájdalmat okozunk a sé­rült mozgatásánál, ha a segítők például a tö­rött lábat a sérülés alatt és felett szilárdan megfogják, hogy a sérült részek ne mozdul­hassanak el. A balesetek következménye nemritkán rán­dulás vagy ficam. Az efféle sérülés heves fájdalmakkal jár. A sérült ízületet rögzítsük, és semmi esetre se próbáljuk meg helyre­rakni. (síelők) fenyeget. Ügyeljen arra, hogy ne legyen az útban veszélyes tárgy: szikla, jeges felület, fadarab, s ne út, vasút, folyó, tó közelében szánkózzon, és kerülje az éjsza­kai szánkózást is. Felnőtt fel­ügyelete nélkül kisgyerek ne szánkózzon. Olyan öltözéket vá­lasszon, ami ellenáll a hidegnek, a nedvességnek és a szélnek. A cipő ne legyen túl szoros, s ne fe­ledkezzen meg a napszemüveg­ről sem. Ha hegyi túrára készül, korán in­duljon el, s vigye magával a mo­biltelefont. Ha hirtelen megvál-A hegyi mentőszolgálat adatai szerint évről évre nő a hegyi balesetek száma. Leggyakrabban az alsó és felső végta­gok sérülnek meg. Az esetek többségét azon­ban meg lehet akadá­lyozni. A téli sport első­sorban szórakozás, ami- ha a szabályokat be­tartjuk -, biztonságos is lehet. Ha úgy érezzük, hogy erre képtelenek vagyunk, akkor olyan emberek közelében síz­zünk, szánkózzunk, akik- eszméletvesztés, csonttörés, belső sérülés és vérzés esetén első­segélyt tudnak nyújtani. Bárhol is tartózkodik a hegyekben, baleset vagy vészhelyzet ese­tén a nap 24 étájá­ban hívja a 18 300 telefonszámot. tozik az időjárás, szakítsa meg az utat, térjen vissza. Ne becsülje túl az erejét. A hegyekben nagy se­gítséget jelenthet a hegyi mentő­­szolgálat applikációja, aminek se­gítségével hívható a sürgősségi vonal, és SMS is küldhető, továb­bá friss információ is szerezhető a lavinaveszélyről, a figyelmezteté­sekről. Ha kell, tanácsokat is ad elsősegélynyújtásra. A bemelegítés fontossága Sokan elhanyagolják a bemelegí­tést, pedig rendkívül fontos. A baleset megelőzésének speciális, elsődleges módja az izmok beme­legítése, s ezzel az ízületek és az inak lazítása. Az utazás előtt szak­emberrel ellenőriztesse a sífelszere­lést, a magasságnak és testsúlynak megfelelően módosítsa. Sízés előtt melegítsen be, és tartsa be a szabá­lyokat. Olyan pályát válasszon, ami megfelel képességeinek. Jellemző sérülések Korábban a bokaízület sérülései és a lábszárcsonttörés számítottak a leggyakoribb sérülésnek. A kli­nikák ma - a még mindig gyako­ri lábszárcsonttörésen kívül - a síelésre korábban nem jellemző sérülésekkel is találkoznak: a mo­dern sílécek éles széle által oko­zott vérző sebekkel, a karok, a vállöv és a hüvelykujj töréseivel, rándulásaival, valamint a túl ma­gas szárú sícipő okozta térdsérü­lésekkel. Belső sérüléseket és sú­lyos fejsérüléseket is egyre gyak­rabban látnak el. (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents