Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-10 / 33. szám
4 I KÜLFÖLD 2020. február 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Nyomulnak a szír kormányerők Damaszkusz. A szíriai kormányerők több mint 600 négyzetkilométer területet foglaltak vissza a felkelők utolsó fellegvárainak számító Idlíb és Aleppó tartományban folytatott offenzívájuk során. Az offenzíva célpontjai azok a terrorista csoportok voltak, amelyek fokozták támadásaikat a civilek lakta területeken. A szíriai kormány és orosz szövetségese két hónapja indított műveletet Idlíbben és Aleppóban. A szíriai kormány offenzívája miatt több mint félmillió ember kényszerült elhagyni otthonát a térségben, a helyzet újabb humanitárius katasztrófával fenyeget. (MTI) Afgánok amerikai katonákat öltek Kabul. Két amerikai katona meghalt és több megsebesült egy afgán katonai egyenruhát viselő férfi géppisztolyos támadásában Afganisztán keleti részén - közölte az amerikai hadsereg. A támadót lelőtték. Sonny Leggett, az Afganisztánban állomásozó amerikai erők egyik szóvivője azt írta, az incidensre Nangarhar tartományban került sor egy művelet során. Egyelőre nem tudni, hogy mi vezetett a lövöldözéshez. Korábban többször előfordult már, hogy afgán katonai egyenruhába bújt szélsőségesek támadtak rá a nemzetközi haderő vagy az afgán hadsereg tagjaira. Tavaly decemberben afgán katonának öltözött tálibok kilenc afgán harcossal végeztek az ország középső részén. (MTI) Maliban harcolnak a francia egységek Párizs/Bamako. Több mint 30 iszlamista fegyveressel végzett Maliban az országban állomásozó francia haderő - jelentette be a francia hadsereg. A Barkhane hadművelet keretében végrehajtott támadások célpontjai az al- Kaida terrorhálózattal és az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatban álló csoportok voltak. Frédéric Barbry, a vezérkar szóvivője közölte, hogy a Mali, Burkina Faso és Niger között fekvő Liptako-Gourma övezetben „mintegy húsz terroristát semlegesítettek, és több járművet megsemmisítettek”. (MTI) Gyurcsány Ferenc évértékelője Budapest. „Vagy együtt győzünk, vagy sehogy”-jelentette ki tegnapi évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc. A politikus úgy fogalmazott: az ellenzéki pártok nagyon sok felől jöttek, más a múltjuk, más a politikai és egyéb ízlésük, de nem egymást kell szeretniük, hanem a hazát. Gyurcsány arra kérte az ellenzéki pártokat, ne hallgassák el választóik elől, hogy ha ők nyernek a 2022-es választáson, akkor csak közösen alakíthatnak kormányt. A politikus szerint pártot nem szabad összekeverni a hazával, ahogy azt a Fidesz tette. (MTI, ú) Hármas befutó Írországban A kínos múltú Sinn Féin előretört az ír választáson, de nem lesz esélye kormányt alakítani MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. A baloldali nacionalista Sinn Féin előretörését hozta a hétvégi írországi előrehozott választás, és bár a párt a szavazatok tekintetében fejfej mellett végzett a Leo Varadkor kormányfő vezette jobbközép Fine Gaellel, jéval kevesebb jelöltje miatt nincs esélye kormányt alakítani. A korábban az IRA terrorszervezethez kötődő nacionalista Sinn Féin várhatóan Varadkar kormányfő pártja és a hasonlóan jobbközép irányultságú, Micheál Martin vezette Fianna Fáil jut majd a legtöbb parlamenti mandátumhoz és kap lehetőséget egy koalíciós kormány alakítására, ami azonban elemzők szerint rendkívül nehéz feladatnak ígérkezik. Az Ipsos MRBI közvéleménykutató umazárás után közzétett országos exit poll-felmérése szerint a Fine Gael a szavazatok 22,4%-át kapta, míg a Sinn Féin 22,3%-os, a választás fő esélyesének várt Fianna Fáil pedig 22,2%-os támogatottságot szerzett. A Sinn Féin azonban a parlamenti mandátumok tekintetében elmarad majd a két másik párt mögött, mivel azoknál jóval kevesebb helyen tudott jelöltet állítani. A Mary Lou McDonald vezette baloldali nacionalistapárt előretörése ezzel együtt is alapvető átalakulást jelent az ír politikában, amelyet az elmúlt száz évben az egymást váltva kormányzó Fine Gael és a Fianna Fáil uralt. „Ez egy nagyon, nagyon jó eredmény a Sinn Féin számára, de a kialakult holtverseny ellenére arra számítunk, hogy a Fine Gael és a Fianna Fáil szerezheti meg a legtöbb képviselői helyet” - mondta Gary Murphy, a Dublin City University politológia professzora. A Fianna Fáil kizárta annak lehetőségét, hogy koalícióra lépjen a rivális Fine Gaellel, s mindkét párt elutasítja a Sinn Féinnel való szövetségkötést is, tekintettel annak kínos múltjára, az észak-írországi brit jelenlétet ellenző félkatonai IRA-val tartott kapcsolataira. Ehelyett a két nagyobb ellenzéki párt valamelyikének támogatását próbálják majd megszerezni egy kisebbségi kormányzáshoz. A csaknem 3 éve hatalmon lévő, 41 éves Varadkar kormányfő olyan képet akart festeni magáról a kampányban, mint aki képes lesz kézben tartani a gyeplőt az Egyesült Királyság európai uniós távozását követő kockázatos időszakban, a választókat azonban az elmúlt hetekben szemmel láthatóan jobban foglalkoztatták a mindennapi gondok, például az országot sújtó lakhatási válság. A Sinn Féin közelmúltbeli megerősödéséig az írországi politikai teret hagyományosan a két nagy jobbközép párt - a Leo Varadkar vezette Fine Gael és a Micheál Martin vezette Fianna Fáil - uralta, amelyek egymást váltották a kormányon az ország függetlenné válása óta eltelt száz év alatt. A széles körben az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egykori politikai szárnyaként számon tartott Sinn Féin végzett viszont az élen a korábbi közvélemény-kutatások során. A 160 tagú ír törvényhozás mandátumainak eloszlását meghatározó végeredmény pedig legkorábban ma várható. Lemondás Türingia miatt Varsó kemény bírálata Berlin. A németországi Türingia tartomány szerdán megválasztott miniszterelnöke, Thomas Kemmerich a hétvégén hivatalosan is bejelentette, hogy azonnali hatállyal távozik tisztségéből. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusát a tartományi törvényhozásban a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatásával választották meg kormányfőnek. Ezzel régi tabu dőlt meg Németországban, ahol a jobboldal mindeddig hagyományosan elzárkózott az együttműködéstől a tőle jobbra álló AfD-vel, amelyet a többi párt mindeddig maximálisan igyekezett elszigetelni. Kemmerich szombati közleményével egy időben került nyilvánosságra a berlini kormánykoalíció határozata is, amelyben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői „megbocsáthatatlannak” nevezték Kemmerich megválasztását az AfD támogatásával, és jelezték: elvárják, hogy a türingiai tartományi törvényhozás „azonnal válasszon új kormányfőt”. Továbbá közölték azt is, hogy az új miniszterelnök megválasztásától függetlenül hamarosan új választás kiírására lesz szükség Türingiában. Angela Merkel kancellár nyomására lemondott szombaton a német kormánynak a keleti tartományok integrálásáért felelős biztosa a szerdai türingiai miniszterelnökválasztás után. „Merkel kancellár közölte velem, hogy a továbbiakban nem tölthetem be az új tartományokért felelős biztos tisztségét. Ezért javaslata alapján kérem felmentésemet” - írta Christian Hirte a Twitteren. (MTI) Berlin/Varsó. Véra Jourová, az európai értékekért és átláthatóságért felelős európai uniós biztos bírálta a lengyel bíróságokat érintő törvénymódosításokat, és az unió támogatásának csökkentésével fenyegette meg Varsót. Andrzej Duda lengyel elnök múlt kedden írta alá a jogszabály módosítását. „Ez nem reform, hanem rombolás. A bírókinevezéseket kritizáló bírák megbüntetése a most végrehajtott módosítások alapján nem pusztán célzott beavatkozás néhány feketebáránnyal szemben, hanem egyenesen bombázás” - jelentette ki Jourová a Der Spiegel német magazinban megjelent interjúban. A biztos olyan veszélyről beszélt, amely szerinte visszafordíthatatlan kárt okozhat Lengyelországban. Hozzátette: támogatja azokat a javaslatokat, miszerint az uniós támogatásokat szorosabban kössék a jogállamisági értékek betartásához. „Az uniós költségvetésből csak olyan ország számára juthat támogatás, amelyben független bíróságok elé lehet vinni, ha felmerül a gyanúja annak, hogy a támogatást nem szabályosan használták fel jelentette ki. A törvénymódosításokat mindvégig bírálta a lengyel ellenzék, az európai szervek pedig szorgalmazták, hogy a lengyel parlament ne fogadja el azokat. Szombaton több ezren vonultak az utcákra Varsóban a lengyel kormány igazságügyi reformjának támogatására. Adam Borowski, a megmozdulás szervezője azt hangoztatta, az EU-nak nincs joga beavatkozni abba, hogyan működjön a lengyel igazságszolgáltatás, a módosítások megvalósítása nemzeti szuverenitási kérdés. (MTI) Trump máris elbocsátotta az ellene valló tanúkat Az ellene lefolytatott alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) kát kulcsfontosságú tanúját is elbocsátotta állásából Donald Trump amerikai elnök, nyilvánvaló bosszúhadjáratot indítva, két nappal azután, hogy a szenátus rövid úton felmentette őt a vádak alól. Washington. Gordon Sondland, az Egyesült Államok EU-hoz akkreditált nagykövete nyilatkozatban adta hírül menesztését, rövid nyilatkozatát számos amerikai médium ismertette. „Az elnök azonnali hatállyal haza szándékozik rendelni engem a nagyköveti posztról” - írta a politikai kinevezettnek számító Sondland, aki annak idején egymillió dollárt adományozott Trump 2016-os elnökválasztási kampányához. Menesztéséit/! á ris ki rú gtá k a na gy követet (TASR/ap) nek oka nyilvánvalóan az, hogy a demokrata többségű képviselőház által Trump ellen kezdeményezett impeachment bizottsági meghallgatásain nyilvánosság előtt azt vallotta, meggyőződése szerint egyfajta zsarolás volt, amikor Trump azt követelte Kijevtől és személyesen VolodimirZelenszkij ukrán elnöktől, hogy indítsanak nyomozást Joe Biden voít alelnök és demokrata elnökjelölt, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzletei ügyében. Ezt megelőzően a Nemzetbiztonsági Tanácstól bocsátották el azt az Alexander Vindman nevű alkalmazottat, aki a hadsereg alezredeseként a testület Ukrajna-szakértője volt, és szintén tanúskodott az elnök ellen indított eljárás képviselőházi meghallgatásain. Őt és ikertestvérét, a jogászként ugyancsak a Nemzetbiztonsági Tanácsnál dolgozó Yevgeny Vindman alezredest fegyveres kísérettel vezették ki a Fehér Ház épületéből. Alexander Vindman, aki a demokrata párti törvényhozók egyik legfőbb tanúja volt, a bizottsági meghallgatásokon elmondta, Trump és Zelenszkij tavaly júliusi telefonbeszélgetését a Fehér Ház úgynevezett szituációs szobájában hallgatta, s ennek alapján elég részletes információkkal szolgált a beszélgetés tartalmáról. Mint a törvényhozóknak decemberben elmondta: nem sokkal ezután értesítette hivatali feletteseit a beszélgetés miatti aggodalmairól. Sajtóinformációk szerint Vindman várhatóan visszatér a védelmi minisztériumba. A republikánus többségű szenátus a múlt héten felmentette Trumpot az alkotmányos felelősségre vonás minden vádja alól. „Szokás szerint a Fehér Ház menekül az igazság elől. Vindman alezredes az alkotmányunk védelmére tett esküjét tartotta be. Ez a lépés (elbocsátása) nem az erő jele” - mondta Chuck Schumer, a demokraták szenátusi ffakcióvezetőj e. (MTI)
