Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-08 / 32. szám
4 RÉGIÓ 2020. február 8.1 www.ujszo.com Lég: együtt kertészkedik a falu SOMOGYI KATALIN A dunaszerdahelyi járásbeli község őrzi a múltját, ás gondoskodik a jövőről, hogy a fiatal nemzedék is otthon érezze magát a faluban. DÖ3 Tóth Terézia, tősgyökeres légiként évek hosszú sora óta lelkesen gyűjti a hazai és a magyarországi levéltárakban fellelhető mindennemű adatot Nagylégről, Kislégről; Szászról, valamint Előpatonyról, melyek egyesüléséből jött létre Lég. HAZANÉZŐ LEG A Komensky Egyetem nyugalmazott közgazdászának szívügye felkutatni, rendszerezni, elérhetővé és felhasználhatóvá tenni az összes fellelhető adatot a következő generációk számára, hogy ők is tudják, honnan származnak, és büszkén hirdessék Lég nagyközség dicső múltját, öregbítsék hímevét. Egy magára valamit is adó légi lakos tudja, hogy 1874-ben itt született a néhai madagaszkári fejedelem egyenes leszármazottja, Benyovszky Rudolf gróf, az utolsó Benyovszky ivadék, hátrahagyván a skót mintára épített kastélyát, az ezt övező többhektáros kastélyparkkal. Igazi reneszánsz ember volt, zeneszerző, hegedűkészítő, festő. Festményei Budapesten és Pozsonyban is ki vannak állítva. 1955-ben halt meg, méltatlan körülmények közt, a saját istállójába kitoloncolva. A légi iskolák A nagylégi katolikus alapiskolát 1791-ben alapította az egyház, ezt követték jóval később az 1900-as évek elején a szászi és kislégi iskolák. Mindhárom épület a mai napig áll, bár már nem szolgálnak eredeti céljuknak, hiszen a huszadik század hatvanas éveiben felépült az új, soktantermes iskola, amely megfelel a modem kor követelményeinek. A kislégi iskola annak idején az egyetlen nagyobb fűtött helyiségben, a helyi kocsmában működött, ám Beszik Lajos és Godavszky János tanítók és későbbi igazgatók ezt annyira nem tartották helyénvalónak a gyerekek számára, hogy a saját pénzükön építettek egy szerény, de önálló iskolát. A Kiskertészek Klub tagjai gondozzák a község növényzetét (Képarchívum) A kegyetlen rendelkezések és törvények elől azonban ők sem menekültek, mindkettejük, többedmagukkal az 1947-ben kitelepítettek között voltak. Leszármazottaik a mai napig a Mohács melletti Dunaszegcsőn és Kaposszegcsőn élnek. Mindketten Magyarországon is folytatták tanítói munkájukat, számos kitüntetést kaptak, Beszik Lajos egyebek mellett a New York-i székhelyű Világbéke Mozgalom emlékplakettjét is átvehette. Beszik Lajos iskolaigazgató „Ne feledjük Mihály Sándor légi tanítót sem, aki kitartó utánjárásával az 1956-os forradalomban részt vevő tanártársa életét mentette meg, ezért 1993-ban in memóriám kitüntették. Sajnos őt is utolérte a kitelepítettek sorsa, Martonvásárra került, ahol éveken át tanító és iskolaigazgató volt. Muzslán született, híres volt arról, hogy minden osztályát, amelyben tanított, legalább egyszer elvitte Esztergomba kirándulni. Felmentek a várdombra, és ott megmutatta szülőföldjét: »ott valahol a messzeségben van Muzsla, én ott születtem«” - ecseteli a község múltját a lelkes krónikás, Tóth Terézia. Légi hősök A 20. század első felében a tanárok és iskolaigazgatók nagyon sokat tettek azért, hogy Légen fellendüljön a kultúra. Televízió nem volt, rádió is csak elvétve akadt egy-egy házban, de Beszik Lajos és Godavszky János összefogta a falut, színdarabokat írtak az iskola diákjainak, előadásokat szerveztek. Színdarabjaik, énekeskönyveik, amelyek kiadását Benyovszky gróf finanszírozta a mai napig a falu legféltettebb kincsei közé tatoznak. Lelkes légi kiskertészek Légen most sincs hiány „mozgatórugókból”, lelkes közösségszervezőkből. „Sok évvel ezelőtt a féijemtől kaptam ajándékba egy bonszai fákról szóló könyvet, azonnal megragadott, ahogy átlapoztam. Olyannyira, hogy az azóta eltelt huszonöt év alatt már több mint hatvan bonszait alakítottam ki” - büszkélkedik Stergerits Erzsébet. A bonszai iránti szeretete most már csak mellékes időtöltés, ma szíwel-lélekkel a Kiskertészek Klubjának él, amelynek megalakulása óta az elnöke. „2013-ban a helyi Szitási Mária azzal az ötlettel szólított meg, hogy alapítsunk kertészkedő közösséget a faluban. 34 taggal indultunk, mára 118 tagunkvan” - mondja a klubelnök. A klubtagság az évi hateurós tagdíj mellett azzal a kötelezettséggel jár, hogy a tagok évente legalább egyszer részt vesznek a faluszépítési munkában. A tagok ennél jóval aktívabbak, hiszen szeretik a természetet, a növényeket, az élővilágot. A Kiskertészek Klubja a szárnyai alá vette a légi közterüle-A Fehérvári huszárok című színdarab szereplői (Tóth Terézia képarchívuma) teket. Ők ültetik ki, gondozzák, öntözik a Lég-szerte kiültetett rózsa- és levendulatöveket és nyírják a pázsitot. A megalakulás évében, 2013 őszén rendezték meg az első zöldség- és gyümölcskiállítást a helyi termésből, amelynek nagy sikere volt. Azóta minden évben újra megrendezik a kiállítást, melyen a klubtagok saját termésükkel kötelezően részt vesznek. A legszebb almáért vívott küzdelemben olyan sikeresek voltak, hogy részt vehettek a trencséni országos seregszemlén is. Nem csak a falut, egymást is segítik a klubtagok. Például úgy, hogy tavaszonként egyegy tag gyümölcsösének a fáit vágják vissza. A lelkes csapat mentora nem kisebb szakember, mint Ivan Hricovsky professzor, a Szlovákiai Kiskertészek Klubjának elnöke, tőle tanulnak, és az ő tanácsait, útmutatásait követik a klubtagok. 2016-ban országos szinten a légi Kiskertészek Klubja volt az első, amely úgy döntött, őshonos gyümölcsfákat telepít a községbe, nemcsak magánkertek gyümölcsöseibe, hanem a helyi óvoda kertjébe is. A Petöfi-cseresznye, a nagyhegyi körte, a Gizi néni körtéje, a búzában érő duránci szilva mind a régen elfeledett és újonnan felfedezett őshonos gyühallgatnak gyerekeikre, mint egy intenzív propaganda-hadjáratra” - véli Szitási Ferenc polgármester. A bemutatón a tűzoltóság a legmodernebb technikával volt jelen, amit tanár, gyerek megcsodált, és szűnni nem akaró kérdésekkel ostromolták a hivatásos és önkéntes tűzoltókat. A légi laska története A sikertörténet a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött egy vegyész és egy jogász barátságával, majd húsz év intenzív kutatómunka eredményeként 2001-ben Dr. Ján Gábriz bemutatta az imunoglukán P4H® nevű, gyógyszernek nem minősülő táplálékkiegészítő terméket, amelynek sikere már régen túllépte az ország határait. 2001-ben 200 négyzetméteren még Pozsonyban, eleinte öt, később tíz emberre gyarapodva indult el a termelés, a cég adminisztratív részlegével együtt. Amikor 2016-ban kinőtték ezt a teret, új székhely után néztek, és a legalkalmasabbnak a légi ipari park tűnt, ide költözött az egész gyártási részleg. Az eredeti 1400 négyzetméteres teret a közeljövőben további 1400 méterrel bővítené a Pleuran cég, amely most már csaknem nyolcvan embert foglalkoztat. A cég a helyieket foglalkozatatja (Képarchívum) mölcsfák közé tartoznak, melyek együttes tulajdonsága az állhatatosság. Ezeket az őshonos fákat nem kell permetezni, igaz, hogy termése nem gazdag, nem is mutatós, de igazi. Mai nyelven: bio. A mostanság elterjedt, kisebb kertekben ezek a magas törzsű, nagy koronájú fák nem igazán népszerűek. Légen mégis úgy döntöttek, visszahozzák őket, új esélyt adnak az őshonos fáknak. Környezetvédelem A helyiek nemcsak a környezet szépítését és óvását tartják fontosnak, hanem a környezet védelmét is. Tíz éve átfogó környezetvédelmi program kezdődött, minden háztartás három gyűjtőedényt kapott ingyen, hogy szelektálni tudják az otthon keletkezett hulladékot. Tavaly faaprító gépet vásároltak, mellyel egyebek mellett a karácsonyfákat is komposztálják, beszereztek egy betondaráló gépezetet, mellyel az építkezési törmeléket dolgozzák fel. A befektetés gyorsan megtérül, hiszen eddig évente átlag tízezer eurót fizetett a község ezekért a szolgáltatásokért. A már meglevő gépekkel, felszereléssel, például hótolóval, kistraktorral együtt ezek is - kivéve a betondarálót - ott voltak a múlt pénteki kisudvarnoki bemutatón. „Rendszeresen szervezünk ilyen bemutatókat a gyerekeknek, hogy mielőbb tudatosítsák a természet fontosságát, és vigyázzanak rá. Nem titkolt szándékunk, hogy a gyerekeken keresztül a szülőket is megszólítsuk, akik biztosan inkább Mi is az imunoglukán Az imunoglukán laskagombából nyert kivonat, amely a nevéhez híven az immunrendszert erősíti. Többféle formában gyártják, kapszulákban és főleg a gyerekek számára szirup formájában is. Az utóbbi években elindítottak egy kozmetikai sort is, testápolókat és krémeket forgalmaznak itthon, Csehországban és Lengyelországban. Az immunerősítő készítményeket viszont a világ huszonöt országába exportálják, Európába, Dél-Amerikába, Dél-Affikába és Délkelet-Ázsiába, és hamarosan elindul az első szállítmány Kanadába. Egyedül Közép-Európában Sípos Tamás, a gyártási részleg igazgatója szerint ez az immunerősítő készítmény Európa-szerte egyedülálló, saját kutatások és tesztelések alapján egyénileg fejlesztették ki, és kizárólag gyógyszertárak forgalmazzák. A gyártásnál rendkívül ügyelnek a tisztaságra, amit a gyártást gyakorta látogató gyerekorvosok is nyugtáznak. „A laskagombákat kül- és belföldi beszállítóktól vásároljuk, jobban mondva csak a tönköket a kalapok nélkül, a gyártáshoz ezeket használjuk fel. Az előkészítés, tisztítás szakavatott, kézi munkát igényel. A gyártási részleg 38 dolgozójának a zöme helyi lakos. Mi örülünk, hogy megbízható, ügyes munkaerőt alkalmazhatunk, a helyi lakosok is elégedettek, hogy nem kell ingázniuk, itt helyben kapnak munkalehetőséget” - zárta Sipos Tamás.
