Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-07 / 31. szám
4 RÉGIÓ 2020. február 7.1 www.ujszo.com Dedikált történelem Wick Béla kidobott könyvében (A szerző felvételei) ezért megkegyelmeztek neki. Wick Béla 1941 -ben kiadott kötete egyben az utolsó volt, igaz, vannak benne eltérések, de voltaképpen a mohácsi vészig minden, Kassa szempontjából fontos eseményről beszámol benne. Egyébként mind a mai napig nincs egy újabb olyan használható és korrekt monográfia, mint az övé” - magyarázta Balassa. Ködbe veszett fotósok A talált könyvben szereplő fotók szerzői, Győri Dezső és Boros László pályafutását és munkásságát Dusán Béres, a Kelet-szlovákiai Múzeum művészettörténeti részlegének munkatársa évek óta aktívan kutatja. „Győri és Boros Malom utcai fotóstúdiója Kassa egyik legfontosabb és régóta fennálló háborúközi stúdiója volt. 1941 óta Győri Dénes, eredeti nevén Gerstl és Boros László tulajdonában volt. 1944-ig közösen, ezt követően pedig 1950-ig már csak Győri vezette a műtermet. A Malom utcai stúdió épületén felfüggesztett reklámtáblát már a városi parkból látni lehetett. Győri, a szakértői csoport elnökeként, más fotósokkal konzultálva, stilizált véleményeket fogalmazott meg a jogalkotási kérdésekről, az utcai fényképezés tilalmáról, panaszokról. Folyamatosan fellebbezést nyújtott be az önkormányzati közjegyzői hivatalhoz és a Rendőrségi Igazgatósághoz amatőrök elleni hivatalos beavatkozással és a fényképészeti vállalkozás jogellenes magatartásával kapcsolatban. A szociális területen azokat a fotósokat javasolta, akik életkoruk vagy munkanélküliségük miatt pénzügyi segítségre szorultak. Számos, a város és az ország számára fontos eseményt örökített meg, de rengeteg hírességet is lencsevégre kapott. A stúdió által dokumentált legjelentősebb esemény egyértelműen T. G. Masaryk elnök egyetlen kassai látogatása volt, de a riportfotózás bizonyítékaként tekinthetünk a mai tőketerebesi járásbeli 1924-es nagy áradások képeinek közzétételére is. A stúdió 30 éves munkássága lehetőéve teszi számunkra, hogy felfedezzük és nyomon kövessük a porték, a stúdióban használt elemek, a világítás, a retusálás és a divat fejlődésének trendjeit. Rendkívüli munkásságuk ellenére arcuk máig ismeretlen, mindössze az egyik lexikonban található Győriről egy festett portré” - zárta Béres. „Wick Béla 1941-ben megjelent kötete a mohácsi vészig minden, Kassa szempontjából fontos eseményről beszámol." Balassa Zoltán Balassa Zoltán helytörténész, újságíró DuSan Béréé monográfia miatt azonban 1945 után meghurcolták, népbírósági tárgyaláson többek között a Visszatért észak című szobor leleplezésénél (mely egykor a Városligetben állt, ma már nincs meg) való részvételt vetették a szemére. Mivel Csárszky József, a csehszlovákiai latin rítusú katolikus egyház püspöke kiállt mellette, visszakapta a nyugdíját, de soha többé nem tarthatott misét. 1955-ben hunyt el Kassán” - magyarázta lapunknak Balassa Zoltán. Könyvekkel tüzeltek Balassa Zoltán elmondta, a Thália Színház előtt hagyott könyv nem kuriózum, sokat nyomtattak belőle, azonban egy dedikált, névre szóló darab mindenképp érdekes, pláne hogy valaki csak úgy otthagyta a színház előtt. „Élt Kassán egy miskolcijogász, aki még negyvenöt után is itt lakott. Ő több száz példányt szerzett a könyvből, köztük több csonka példányt is talált. O ezekkel a hiányos darabokkal tüzelt. Egyszer házkutatást tartottak nála, mely során Wick magyar könyveit is megtalálták. Ezért bíróság elé akarták állítani, de az volt a szerencséje, hogy ő valóban azokkal a könyvekkel tüzelt, NÉMETI RÓBERT Néhány nappal ezelőtt valaki a kassai Thália Színház postaládája tetején hagyta Wick Bála kassai pap, tanítá, történész 1941-ben kiadott könyvét, melyben különös mádon kézirata ás aláírása is megtalálható. A Kassa történetét és műemlékeit bemutató kötetben két olyan magyar fotós neve is szerepel, akikről az 1940-es évek végétől a kutatók szinte semmit sem tudnak. „A Kassa történelme és műemlékei című könyvet a színház épülete előtt találta az egyik kollégám. Tudja, hogy imádom a könyveket, meg a régi dolgokat, ezért behozta és letette az asztalomra. Akkor vettem észre, hogy milyen könyvről van szó, amikor fellapoztam benne az ajánlást, amit a szerző írt. Igazából mindig foglalkoztatott Kassa történelme, és lehet, nem is véletlen, hogy hozzám került a könyv” - mondta lapunknak Németh Péter Krisztina, a színház munkatársa, aki úgy véli, az egyébként kevésbé ismert Wick Béla és a kötetben szereplő képek készítői, a két kassai magyar fotós, Győri Dezső és Boros László sokkal több figyelmet érdemelne. „Érdemes lenne róluk többet megtudni, mert az 1940-es években nagyon hirtelen eltűntek. Én annak örülnék a legjobban, ha egy kiállítással tudnánk tisztelegni emlékük előtt az itteni magyar közegben. Rengeteg régi dolgot gyűjtöttem már össze, de igazából könyvekből van a legtöbb, valahogy vonz a múltjuk, és az, hogy egy ilyen jelentős személyiség saját kézírásával dedikált könyve került hozzám, számomra ez felbecsülhetetlen érték. De nemcsak Wick aláírása érdekes, hanem a két fotósé is, ugyanis hajói tudom, a fotós keresztneve a képeinek többségéről hiányzik, itt viszont oda van kézzel írva” - magyarázta Németh Péter Krisztina. Márai-kötődésak Balassa Zoltán kassai helytörténésztől megtudtuk, Wick Béla szóban forgó kötete évtizedekkel ezelőtt még nem számított ritkaságnak, de manapság, pláne saját aláírásával már annál inkább. Máig ez az utolsó olyan monográfia, mely részletesen mutatja be Kassa történelmét. A könyvet a kassal Thália Színház bejárata előtt hagyták Németh Péter Krisztina „Wick Béla Kisszebenben született, felnőtt korában kezdetben Eperjesen működött, ott is helytörténeti munkákkal foglalkozott. Ő volt Eperjesen Márai Sándor görögtanára, így később árulták is Wick korábbi műveit, melyeket Márainak dedikált a közös epeijesi évek emlékére. Ezt követően Kassára került, és a város helytörténetével foglalkozott, igazából ő volt a legjelentősebb az itteni helytörténészek közül. Mind a mai napig rá hivatkoznak a legtöbbször, hiszen kötete megjelenése óta rengeteg adat és feljegyzés eltűnt. A
