Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-07 / 31. szám

2 I KÖZÉLET 2020. február 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb nem a kisebbségi törvényre A jacht marad, az Aston Martin megy, Pozsony. Az ügyészség lefog­lalta a Ján Kuciak meggyilkolá­sának megrendelésével vádolt Marián Kocner autóját, egy As­ton Martint - táj ékoztatott a DenníkN portál, amely egy ol­vasó által beküldött képet is kö­zöl a vontatón lévő luxusautóról. Az államnak azonban nincs ilyen szerencséje a Kocnerhez köthető jachttal. A Pegas névre keresztelt luxushajó ugyanis 2016-os, Máltán történt beregisztrálása óta Kocner volt feleségének a nevén van. Ezt a Denník N-nek máltai újságírók erősítették meg. Ugyanebben az évben Kocner egy másik, Helénának elnevezett jachtot is vásárolt, amelyről több hangfelvételen is beszélt. Ezt a rendőrségnek egyelőre nem si­került lefoglalnia. (DenníkN) Kalapács alatt Fico volt lakása Pozsony. Elárverezik a Ladislav Bastemák adócsaló, a Bonaparte épületkomplexumban található luxuslakását, amelyben Robert Fico (Smer) háromszoros kor­mányfő hét évig lakott. A több mint 370 négyzetméteres, két, együttesen 110 négyzetméteres erkéllyel rendelkező lakás kiki­áltási ára 1,67 millió euró, az in­gatlant várhatóan március 16-án árverezik el. Fico előre jelezte, hogy a lakás megvásárlását nem tervezi. A Smer elnökének tavaly októberben járt le a bérleti szer­ződése, a lakást nyáron hagyta el. Új lakhelyét titkolja. (DenníkN) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Smer és a párt jelöltje által vezetett külügy­minisztérium szerint a nem­zeti kisebbségekhez tartozó személyek Szlovákiában át­lagon felüli jogokat élveznek. Ezért úgy látják, nincs szük­ség különálló kisebbségi törvényre. A Smer jelöltje, Miroslav Lajéák által vezetett külügyminisztérium a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotá­si szándéknyilatkozatra reagált. A dokumentum előkészítését a ki­sebbségi kormánybiztos hivatala koordinálta. A külügy az állásfog­lalásában azt írja, szerintük az al­kotmány nem írja elő egy kisebb­ségekkel foglalkozó egységes jog­szabály létrehozását. Ha erre mégis sor kerülne, Juraj Tomaga külügyi szóvivő szerint a törvény előkészí­tését széles körű szakmai diskur­zusnak kellene megelőznie. Külügyi jogászkodás A tárca álláspontja szerint a jog­alkotási javaslatban szereplő, „nemzeti kisebbségek jogai” kife­jezés nincs összhangban az Európa Tanács, az Európai Unió és az Eu­rópai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) által hasz­nált terminológiával, ahogy a szlo­vák alkotmánnyal sem, amely csak a „nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogairól” beszél. Minderre hivatkozva a minisztéri­um nem ajánlja a kisebbségi kor­mánybiztos által bemutatott jogal­kotási szándéknyilatkozattal össze­függésben a további eljárást - ol­vasható a TASR hírügynökségnek adott közleményükben. A Smer a megkeresésünkre azo­nos álláspontjának adott hangot. A párt szóvivője, Ján Mazgút úgy nyi­latkozott, szerintük a kisebbségek­hez tartozó személyek jogai már most is átlagon felüliek. A párt ál­láspontja szerint a nemzetiségekre vonatkozó, jelenleg hatályos jog­szabályok megfelelnek Szlovákia nemzetközi kötelezettségeinek. Pe­ter Pellegrini (Smer) kormányfő a napokban azonban úgy nyilatko­zott, a kisebbségeknek nem kell ag­gódniuk akkor sem, ha esetleg nem kerülne be a parlamentbe kisebbsé­gi párt. „Ugyanúgy gondoskodunk róluk, ahogy most is” - mondta a kormányfő. A kormánypárti Híd értetlenül áll a külügyi tárca és Robert Fico párt­jának álláspontja előtt. Magdeme Klára, a Híd szóvivője kérdésünkre arra emlékeztetett, a külügy már ko­rábban is elutasította a kisebbségi törvény gondolatát. „Erről azonban nem Miroslav Lajcák dönt, hanem a következő kormánykoalíció. Ezért jelenleg fölösleges az irányelvben használt terminológiával foglal­kozni”—mondta a szóvivő. Ellenzéki ellenvetések A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) ugyancsak kiállt az egysé­ges kisebbségi törvény szükséges­sége mellett. Ugyanakkor a Hidat hibáztatja, hogy eddig erre nem ke­rült sor. „Ha a kormánybiztos való­ban el akarta volna készíteni a ter­vezetet, már 2018-ban beterjeszt­hette volna, a külügyi tárca pedig már akkor elmondhatta volna kifo­­gásait”-közölte Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke. Az ellenzéki SaS nemzetiségi Zuzana Őaputová köztársasági elnök tegnap a kassai IT Valley technoló­giai központban tett látogatást (TASR-feivétei) Az újságírás Nyilvánosság nélkül a Kuciak-per 9. napja Bazin. A Ján Kuciak és meny­asszonyának meggyilkolása ügyé­ben folytatott bírósági eljárás teg­napi napja is a nyilvánosság kizá­rásával zajlott. Az újságírókat az­után küldték ki a tárgyalóterem­ből, hogy megkezdődött az Euro­­pol szakértőinek meghallgatása. A szenátus elnöke, Ruzena Sabová szerint ez a lépés azért fontos, mert ha a nyilvánosság tudomást sze­rezne az Europol és a rendőrség technológiáiról, az veszélyeztetné az unió biztonságát. A tárgyalás nyilvános részében bemutatták a gyilkosság megren­delésével vádolt Marián Kocner és Alena Zsuzsová lefoglalt mobil­­telefonjait, köztük azt is, amely­ben a Threema-alkalmazáson ke­resztül küldött üzeneteket talál­ták. A bíróság egyelőre nem árulta el, mikor fogják felolvasni az üze­neteket. A Kuciak családjogi kép­viselője, Daniel Lipsic szerint ezekből a kommunikációkból ki fog derülni, hogy a vádlottak áll­nak a gyilkosság mögött. Az alkalmazásból kinyert üze­netekről két szlovák rendőrt is meghallgattak. A tárgyalást minden valószínű­ség szerint csak márciusban foly­tatják. (TASR, sme) SZALAY HAJNALKA Tavaly kevesebb álláshirde­tést tartott nyilván a profe­­sia.sk, mint az azt megelőző években. Meglepetés, hogy főként az újségíréi munka iránt érdeklődtek. Pozsony. Átlagon felül érdeklőd­tek az újságírókat kereső álláshirde­tések iránt 2019-ben a Profesia.sk portál összesítése szerint. Míg tavaly átlagosan 17 felhasználó reagált egy álláshirdetésre, addig az újságírói munkával kapcsolatosakra 36. 2018- hoz képest ez több mint 10 százalék­­pontos növekedést jelent. Ján Hacek, a pozsonyi Comenius Egyetem Böl­csészettudományi Karának újságírói tanszékének vezetője a Hospodárske novinynek elmondta, a náluk végzők nagy arányban tudnak elhelyezkedni a média területén, ezért elmondható, hogy van igény az újságírókra. Akár magyarul is Ugyanezen egyetem magyar tan­székén hét évvel ezelőtt magyar nyel­ven indítottak szerkesztőszakot. Misad Katalin, a tanszék vezetője la­punk megkeresésére elmondta, bár pontos adatai nincsenek, tudomása szerint a szakot elvégzők jelentős ré­sze talál munkát különböző médiu­moknál. Mint mondja, az a legelső évfolyamból, diplomaosztó után, 11- en (a 16-ból a szerk. megjegyzése) helyezkedtek el a médiában, a tavaly A kormányfő szerint a kisebbségek­ről ugyanúgy gondoskodnak majd, mint eddig (TASR-felvétel) programjának kidolgozója, Milan Pilip lapunknak elmondta, pártja egyértelműen támogatja a kisebb­ségi törvény létrejöttét, így ez a programjukban is szerepel. Hozzá­tette, amikor a külügyminisztérium a nemzetiségek átlagon felüli joga­iról beszél, nem tesz említést arról, mi lenne ez a bizonyos átlag. A szakpolitikus szerint egy ilyen tör­vény nemléte egyben azt is jelenti, nem létezik például a kisebbségek jogainak meghatározására szolgáló folyamat definíciója, de még a nem­zetiségi kisebbség fogalmának meghatározása is hiányzik. A PS/Spolu-koalíciónak a ki­sebbségi témákkal is foglalkozó szakembere, Zora Jaurová ugyan­csak pozitívan állt az kisebbségi törvény kérdéséhez. „Kezdemé­nyezni fogjuk a nemzeti kisebbsé­gek jogállásáról szóló törvény lét­rejöttét” - válaszolta kérdésünkre Jaurová. Hozzátette, a jogszabály definiálná a kisebbségi közössége­ket, az alapvető jogaikat, a nemzeti szimbólumaikat, a közéletben való részvételüket, de egyedi hozzáállást is biztosítana a különböző nemze­tiségek számára. Az Ol’aNO szóvi­vője, Matús Bystriansky a kisebb­ségi törvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, szerintük egy ilyen jogszabály megalkotását széles szakmai vitának kell megelőznie. Az első lépés megvolt A kormány Nemzeti Kisebbsége­kért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottságának tagjai január 23-ai ülésükön hagyták jóvá a nemzeti ki­sebbségek jogállásáról szóló tör­vényt megelőző jogalkotási szán­déknyilatkozatot, más szóval jogal­kotási irányelvet. Mindezt annak ellenére, hogy a dokumentum meg­alkotásában részt vevő külügyi tár­ca ellenezte. Az irányelvet kidolgozó testület vezetője, Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos koráb­ban arról beszélt, az új kisebbségi törvény egységesítené a jelenlegi, széttöredezett jogi szabályozást, és a lehető legátfogóbban határozná meg a kisebbségi jogokat az alkot­mánnyal, valamint az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel és ajánlásokkal összhangban. „A jog­alkotási szándéknyilatkozat végső formája a jövőbeni kormány tám­pontja lehet a kormányprogram és a következő időszakra vonatkozó jogalkotási terv kidolgozásakor” - fűzte hozzá a kormánybiztos. lenne az új álomrnunka? végzettek közül pedig 5 -en a 8-ból.,,A mostani végzős szerkesztők csak 5-en vannak, közülük 3-an teljesen bizto­sak benne, hogy lesz helyük valame­lyik lapnál” - tájékoztatott a tanszék­­vezető. Hozzátette, a tanár szakosok közül is többen helyezkedtek el a mé­diában: rádióban, lapoknál, portálok­nál vagy a szlovák hírügynökségnél. Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője az elmúlt egy évben nem érzett nagyobb érdeklődést. „Bár jelenleg nincs szabad pozíció nálunk, a jövő szempontjából mindenképp van igény a fiatal újságírókra” - mondta kérdésünkre a főszerkesztő. Hozzátette, egy-két érdeklődő min­dig is akadt, és ez a tavalyi évben sem változott, de ettől függetlenül nem beszél az újságírói munka iránt ér­deklődök növekedéséről. Kevesebb hirdetés Összességében az utóbbi három év legkevesebb álláshirdetését köny­velte el a portál: 2019-ben a portálra tízezerrel kevesebb hirdetést töltöttek fel, mint 2018-ban. Ezzel egy időben azonban növekedett az érdeklődés az egyes lehetőségek iránt. A munka­ügyi minisztérium szerint mintegy 90 ezer betöltetlen állás van Szlovákiá­ban, ám ez a mutató 2019 ősze óta már érdemben nem emelkedik. Keleten nehezebb A szabad munkahelyek száma to­vábbra is a fővárosban a legtöbb, a Profesia.sk elemzői szerint Pozsony­ban kimagaslóan sok az álláslehető­ség: a fővárosi régió adja az oldal hir­detéseinek 67%-át. Összehasonlítás­képpen: Pozsony megyéből több mint 110 ezer hirdetést töltöttek fel az ol­dalra, ezt 22 500-zal Nagyszombat megye követi. A portál összesítése szerint a legnagyobb mértékben a te­lekommunikáció területén tapasztal­tak növekedést a hirdetések terén. Ezt követi a biztosításokkal kapcsolatos munkalehetőségek, valamint az ügy­félszolgálatok. Dráguló munkaerő Lengyel Diana pénzügyi elemző szerint a gazdaságban uralkodó bo­rús hangulat egyre érezhetőbb. „A növekedés érezhetően lassult, min­denki várja a recessziót, és a cégek ott próbálnak spórolni, ahol csak le­het. Mindehhez hozzájárul a szlo­vákiai vállalkozói környezet romlá­sa is — mondta lapunknak a Pénz­ügy .sk szakértője. - Már tavaly is, de 2020-tól még látványosabban meg­növekedtek a bérköltségek, gondol­junk csak a minimálbér és az ehhez kapcsolódó bérpótlékok emelkedé­sére, vagy az üdülési utalványokra.” A szakember hozzátette, nem gon­dolja, hogy kevesebb munka lenne, inkább azt tapasztalja, hogy a távo­zó kollégák helyére nem vesznek fel új embert, helyette feladatait szét­osztják az ottmaradottak között. „A jövőben még nagyobb hangsúlyt fog kapni egy-egy álláskeresőnél az al­kalmazkodás és a nyitottság az új tudás megszerzése felé” - zárta a szakember.

Next

/
Thumbnails
Contents