Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-06 / 30. szám

Ne féljünk az aranyér kivizsgálásától! A hemoroidokról, népiesen aranyérről ritkán esik szó annak ellenére, hogy sokan panaszkodnak végbélviszketésre, vérzésre, néha pedig fájdalomra is. A statisztikai adatok szerint 50 év felett a lakosság több mint fele érintett. Miért lett civilizációs betegség? - kérdeztük Dr. Wurster Kinga proktológustól, aki a végbél betegségeit kezeli. E lsősorban az egészségtelen, ülő életmód és a kró­nikus székrekedés az oka. Az utóbbi időben a betegek korhatára kitolódott, már a 20-30 éveseknek is problémájuk van az arany­érrel, ami valójában visszér a végbél környékén. Kiala­kulásában gyakran a geneti­ka is szerepet játszik. Abból kell kiindulni, hogy minden embernek három hemoro­­idja van. Állapotukat tekintve négy stádiumot különbözte­tünk meg: 1. - a vénás fonat ugyan kitágult, de a betegnek nincsenek panaszai, 2. - a tá­gult vénás fonat kitüremkedik a végbélből, de spontán mó­don vissza is húzódik, 3. - a hemoroidok kitüremkednek a végbélből, de kézzel még vissza lehet nyomni őket, 4. - állandóan kint vannak, nem lehet őket visszanyomni, s mindig valamilyen szövőd­ményt okoznak. A negyedik stádiumú hemoroidot már csak műteni lehet. Nem ritka tünet a vé gb él­viszketés. Mikor merül fel az aranyér gyanúja? Akkor, ha kezdetben csak ritkán, de később már rend­szeresen vérzés társul a szék­letürítéshez, vagy ha székelés után az érfonat kidudorodik a végbélből. Ilyen esetben már ajánlott felkeresni a szak­orvost. Az egyszerű viszketés más betegségek kísérője is lehet, nem feltétlenül mindig aranyérről van szó. A vérzés az aranyér legárulkodóbb tünete. Megkülönböztetünk külső és belső aranyeret, a határ a végbél záróizma. Ami az izom előtt van, az a kül­ső, ami mögötte, az a belső aranyér. A külső lencse vagy borsó nagyságú csomóval hívja fel magára a figyelmet, a belső főleg vérzéssel. Né­hány beteg arra panaszko­dik, hogy ürítési problémája van, az az érzése, hogy nem ürült ki rendesen. Mi a teendő, hogy a hemoroidok nyugalom­ban maradjanak, hogy ne rontsák életminősé­günket? Elsősorban a stresszhelyze­teket kell oldani és több nö­vényi rostot kell fogyasztani. Én rendszerint a zabpelyhet és a psylliumot ajánlom. Rendkívül fontos az életmód, a megfelelő folyadékpótlás, hogy a széklet soha ne le­gyen kemény. Az aranyér akkor okoz gondot, ha meg­nő a hasi nyomás, ilyenkor az erek megtelnek. A nőknél nagyon gyakran jelentkezik az aranyér terhes­ség alatt, mert a hasi nyomás ilyenkor nagy. Ajánlana betegeinek gyógynövényt, „biz­tos” házi receptet vagy gyógyszert a tünetek enyhítésére? Ha igen, mi lenne az? Egyedül a növényi rostot ajánlom. Az a jó, ha a táplál­kozás részévé válik s hozzáse­gít ahhoz, hogy a széklet ne legyen kemény. Mindenkép­pen el kell kerülni a székre­kedést. Vannak gyógyszerek, amelyeket azért fejlesztet­tek ki, hogy ne romoljon a hemoroidok állapota, de ki­alakulásuk meg­akadályozására nincs gyógyszer. Amikor megje­lenik a vérzés, minél előbb or­voshoz kell men­ni. Találkoztam olyan esettel, amikor a hosszú ideig tartó vérzésből dagana­tos betegség alakult ki. Mi a helyes eljárás: elő­ször az általános orvost vagy egyenesen a szakor­vost kell felkeresni? Ha a beteg magánklinikára megy, ott nem kell semmi. Időpontot kér, beutaló nem szükséges. Ha specializált rendelőbe megy, amelynek szerződése van a biztosító­val, jó, ha van beutaló. Szlo­vákiában 34 klinika van, ahol proktológiával foglalkoznak, de proktológusból nincs sok. Néhány kórházban a sebé­szeti rendelő részeként bi­zonyos időben proktológiai rendelés is működik. Mivel a hemoroid való­jában visszér, törvény­­szerű, hogy akinek a lábán visszértágulat van, annak az aranyérrel is gondja lesz? Előfordulhat, ugyanis van összefüggés a kettő között. Észrevettem hogy akik ki­vizsgálásra jönnek 2., 3. és 4. stádiumú aranyérrel, többsé­güknek visszerük is van. Melyek a kezelés ha­gyományos és modem módszerei? Inkább invazív és nem inva­zív kezelési módról beszél­nék. A műtét teljes altatásban történik, s természetesen műtét előtti kivizsgálás szük­séges hozzá. így a három hemoroid közül legfeljebb kettőt távolítanak el, a legki­sebbet otthagyják, a sebet bevarrják. Ha megnő a hasi nyomás, a beteg azt gon­dolja, hogy ismét aranyere van, pedig nem, a problé­mát ugyanis az ott hagyott hemoroid okozza. Nem in­vazív módszer például a Bar­ron technika, ami azt jelenti, hogy az érfonatokat latex gu­miszalaggal kötik el, minden alkalommal egyet. A két be­avatkozás között két hétnek kell eltelnie. Amikor a beteg először jön hozzánk, elvé­gezzük a vastag- és a vég­­béltükrözést (rektoszópia és anoszkópia), közben felmér­jük a hemoroidok állapotát. Ezután gumit helyezünk az aranyérre, ezzel elzárjuk a vér- és tápanyagáramlást. Az érfonat elhal és a széklettel távozik. A beavatkozást helyi érzéstelenítés nélkül végez­zük, a beteg csaknem semmi lyen fájdalmat nem érez. A következő módszer a rádió­­frekvenciás abláció, aminek az a lényege, hogy helyi érzéstelenítéssel lézerrel ki­égetik a hemoroidot. Ennél a módszernél a felépülés tovább tart. Szeretném az ol­vasók figyelmét felhívni arra, hogy ne féljenek a kivizsgá­lástól, mert jobb, észszerűbb és olcsóbb is elkerülni a szö­vődményeket. KovAcs Ilona 6 EXTRA 2020. Február GYAKORI ÍMüIÍMMm MI A HELYZET A PIKÁNS ÉTELEKKEL? SZABAD? NEM SZABAD FOGYASZTANI? MI A VÉLEMÉNYE AZ ILLATOSÍTOTT INTIM TISZTÁLKODÓSZEREK HASZNÁLATÁRÓL? AJÁNLJA? OLVASHATUNK A TOALETTEN? MILYEN SZEREPE VAN A MOZ­GÁSNAK A MEGELŐZÉSBEN?

Next

/
Thumbnails
Contents