Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-07 / 4. szám
www.ujszo.com I 2020. január7. RÉGIÓ I 3 vataSCin Péter A Nyergesújfalun élő, kőszobrászattal is foglalkozó Varga B. Kálmánnak több munkája akadt a Duna szlovákiai oldalán az elmúlt évtizedben. Tevékenysége egy több óvszá zados kapcsolati rendszerbe, „táji munkamegosztásba" ágyazódik. NYERGESUJFALU/EBED/ KÖHÍPGYARMAT A Vág és a Garam köze déli részének települései szerves történeti kapcsolatban álltak a Duna túlpartjával. Ennek egyik legfontosabb eleme a Gerecse-hegység kőfejtői, valamint az itt dolgozó kőfaragók és -szobrászok voltak. A mesteremberek keze alól kikerült, főként mészkőből készült építőkövek, épületelemek, szakrális kisemlékek, sírkövek még ma is megszámlálhatatlan mennyiségben lelhetők fel a Duna menti vagy az ahhoz közel eső településeken. A nyugdíjas éveit töltő Varga B. Kálmán egyike azoknak a köszobrászoknak és -faragóknak, akik manapság is működtetik ezt a kapcsolatot. A Nyergesújfalun élő szakember az elmúlt évtizedben több munkát is elvégzett a szlovákiai oldalon. Restaurálások Kőhídgyarmatról először egy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló, homokkőből készült szobor restaurálásával keresték meg még 2010 környékén. Az 1886-ban állíttatott szakrális kisemlék korábban külterületen, a malom mellett állt, végül a templom mellé helyezték át. Az évtizedek során rossz állapotba került, a második világháborús harcok idején több helyen megsérült. Varga B. Kálmán a szobor hiányzó fejét pótolta, az alakot teljes egészében átfestette. Később Ebeden is akadt munkája, ott 2016-ban szentelték fel újra a község egyik legrégibb épített emlékét, amely szintén homokkőből készült Nepomuki-szobor, amely a 63-as főút mellett áll. Allittatásának dátuma 1767. A húszas években ugyan egyszer már felújították, azonban az ezredfordulót követően kritikus állapotba került, oszlopostul kidőlt. A restaurálást két helyi vállalkozó rendelte meg, s míg a Nepomuki-alakot egy nyitrai szakember tette rendbe, az oszlopot Var-Mély lélegzet a kő megmunkálása előtt (A szerző felvétele) szerint több dolga akad: a kereszt két szára egy évtizede letörött, az egyikkel a naiv hatást keltő Krisztusalak bal keze is leszakadt. Ha nem kerülnek elő az eredeti darabok, újakat kell készítenie. Habár nem hívő emberként határozza meg magát, szívesen és jó érzéssel tesz rendbe egy-egy vallási témájú emléket is. Emlékművek A nyergesújfalui szakember legnagyobb visszhangot kiváltó alkotása az a 2019 májusában leleplezett kőhídgyarmati emlékmű, amely az 1848-49-es szabadságharc helyi ütközetének állít emléket. A félköríves tetejű kőlapon, amelyet egy civil társulás és az önkormányzat rendelt meg, Kossuth-címer, a felkelés évszámai, a „Pro Patria” felirat, ágyúgolyó, huszárkatona és egy lobogóval ötvözött ágyú láthatók. Nem ez volt azonban Varga B. Kálmán első gyarmati, süttői mészkőből készült köztéri alkotása, ugyanis 2010-re a két világháború katonai áldozatainak mementóját is ő készítette el. Az elesett katonák nevét soroló kőlapokat a gyarmati mindennapokat jelképező mezőgazdasági termények szimbólumai szegélyezik, az oszloptömb tetején pedig egy turulmadár található. A teljes történethez hozzátartozik, hogy korábban Kéménden is volt egy munkája, ugyanis a falu címerét készítette el az önkormányzat számára. Mit jelent alkotni? Varga B. Kálmán nem csupán kővel dolgozik, még ha a túlparton erről ismerik őt az emberek. Különféle kerámiákat, festményeket is készít. Úgy érzi, a munka nehézsége, a kő piaci ára és a munkához szükséges nagyobb tér hiánya miatt lassan abbahagyja a kőszobrászatot. Holott ez a műfaj rendkívül fontos a számára. „Valóban csodálatos érzés, amikor csinálod. Amikor nekiállok egy szobornak, nem vagyok vallásos, nem vetek keresztet, de veszek egy mély lélegzetet, kicsit elgondolkodom, úgy állok neki. Volt, aki azt mondta, amikor látta, hogy belevágtam, hogyan van ehhez merszed? Mert ugye el is lehetne szúrni. Mondtam, ez így működik, ha nem mersz nekiállni, akkor nem lesz belőle semmi” — mondja mosolyogva. Amellett, hogy az alkotómunka eszerint valamiféle kockázatvállalás, sokat jelent számára az is, ha az embereknek tetszik a munkája. A mai napig nagy örömmel lapozza fel egy-egy kiállításának vendégkönyveit, s olvassa el a bejegyzéseket. Változatos áletút Varga B. Kálmán erdélyi gyökerű karcagi nagycsaládból származik. Az agyaggal való munka még gyerekként, Karcagon felkeltette az érdeklődését. A korabeli szűkös körülmények elől a tatai ipari iskolába ment tanulni, majd bányamunkásnak állt Tatabányán, de hamar rájött, hogy nem szeretné sokáig űzni ezt a szakmát. Dunaalmási barátja révén került kapcsolatba a kőfaragással a hatvanas években - segédmunkásként kezdett a kőfaragótelepen, majd autodidakta módon kezdett el kőszobrászattal foglalkozni, amit később egy helyi szobrásztelepen mélyített el. Közben süttői származású feleségével családot alapított. Az államszocializmus évei alatt aztán több szakmát kipróbált, dolgozott rendőrként, rendészként, de „mindenes” is volt egy TSZ-telepen - egyszóval nem tudott csak a neki kedves alkotómunkával foglalkozni. A rendszerváltás után először papucsokat és szandálokat készítettek a feleségével, majd egyre többet foglalkozott azzal, ami igazán kedves neki: az agyaggal és a kővel. A lábbelik árusításával párhuzamosan párkányi barátokat is szereztek, majd szépen lassan bővült a baráti és ismeretségi körük a szlovákiai oldalon, s ennek köszönhetően kezdett el olyan munkát végezni, amelyet előtte a Duna jobb partjának kőfaragói és -szobrászai évszázadokon át műveltek. A kőhídgyarmati ütközet emlékműve (Varga B. Kálmán felvétele) Varga B. Kálmán a műhelyében Az ebedi Nepomuki Szent János-szobor (A szerző felvétele) ga B. Kálmán újította fel. A Nepomuki-szobor egyik ebedi újíttatója, Gora Gyula tervbe vette Ebed másik 18. századi kisemléke, a Bánom dűlőnél levő feszület restaurálását is. A nyergesújfalui kőszobrász ezt a munkát is elvállalja, noha itt a jelek Idén két multifiinkciós géppel takarítják a havat Királyhelmecen NÉMETI RÓBERT Balogh Csaba, a városi hivatal vszstője lapunknak elmondta, a műszaki ellátó és szolgáltató osztály munkatársai a település több pontján már kihelyezték azokat a tárolóedényeket, melyekben a járdák szórósához szükséges anyagot tartják. A raktárakban elegendő mennyiségű csúszásmentesítő anyagot halmoztak fel, és ha szükséges, az elhasznált mennyiséget folyamatosan pótolni tudják. Az ipari só és a kavics keverékét már tavaly is traktorra szerelhető szóróberendezéssel szállították ki. A gépparkban levő traktorok, hóekék, munkagépek és rakodók mellé idén két új multifunkciós gépet is beszereztek. Az egyiket a Környezetvédelmi Alap támogatásával, a másik vételárát saját forrásból fedezik. „Ezekre a téli hónapokban hóekét, hóseprőt és kisebb sószórót tudunk felszerelni. Ezek segítségével eltakaríthatjuk a havat az utakról, a járdákról és a parkolókból, nyáron pedig locsolóautóként és seprőautóként használhatjuk őket, valamint kisebb aszfalthibák javítása is megoldható velük” - tolmácsolta lapunknak Balogh Csaba szavait Leczo Zoltán, a város kommunikációért felelős szakembere. A hivatalvezető elmondta, a gépek ezen funkciói később - a megfelelő anyagi körülmények megteremtése után - bővíthetők. Királyhelmecen a közte-Egy éve rengeteg havat kellett eltakarítani (A szerző képarchívuma) rület-fenntartó vállalatnak közel 30 kilométernyi városi utat kell tisztán tartania. A téli hónapokban a vállalatnál rendkívüli ügyeletet tartanak, a várost pedig havazáskor zónákra osztva tisztítják meg. A járdák tisztításában a közmunkások is részt vesznek. „A munkákat a karbantartási ütemterv szerint végezzük, aminek alapján prioritást élveznek azok a helyek, ahol sok ember fordul meg: a buszmegállók, az iskolák és az orvosi rendelők környéke, a lejtős utcaszakaszok és a gyalogosátkelők. Ezt követik az első osztályú utak és a mellettük húzódó járdaszakaszok. Az ütemterv alapján a lakótömbök közötti területek és a kevésbé frekventált járdaszakaszok csak ezután kerülhetnek sorra” - zárta Leczo Zoltán.
