Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-04 / 3. szám
8 I KÜLFÖLD 2020. január 4.1 www.ujszo.com Teherán kemény válaszlépést ígért Szulejmáni halála miatt Teheránban Szulejmánit gyászolják szervezet. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért palesztin szervezet részvétét fejezte ki a tábornok halála miatt, akit a palesztin ellenállás támogatójának nevezett. Haszan Róháni iráni elnök az iráni állami televízió közlése szerint kijelentette, hogy a Szulejmáni elleni támadás után Irán még keményebben fog ellenállni az amerikai teijeszkedésnek, és még erőteljesebben fogja védelmezni az iszlám értékeit. Hozzátette: Irán és a „térségbeli szabad államok” bosszút állnak a tábornok haláláért. Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Kászim Szulejmáni meggyilkolása erősíteni fogja az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellen(TASR/AP-felvétel) állást a térségben és világszerte - jelentette az iráni állami televízió. Irán és az Egyesült Államok között 2018 májusa óta feszült a viszony, amikor Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát a Teherán és a hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött atomalkuból. Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője háromnapos nemzeti gyászt rendelt el tegnap Teheránban Kászim Szulejmáni halála miatt. A tábornok helyére tegnap Eszmáíl Gáánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokhelyettesét nevezte ki Ali Hamenei, aki közleményében hangsúlyozta, hogy a külföldi és titkos műveletekért felelős Kudsz egységprogramja és feladatdöntése veszélyes térség stabilitására nézve RÖVIDEN Holnap bizalmi szavazás Barcelona. A függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal csütörtökön úgy döntött, a madridi parlament bizalmi szavazásán tartózkodásával támogatja kívülről Pedro Sánchez szocialista párti politikus kormányalakítási kísérletét. A bizalmi szavazás holnapra van kitűzve. A tartózkodásról szóló döntést annak nyomán hozta meg a párt országos tanácsa, hogy megállapodott a szocialistákkal (PSOE), az új adminisztráció nyílt párbeszédet kezd a katalán térség jövőjéről. A párbeszéd eredményét „állampolgári” szavazásra fogják bocsátani - közölte Pere Áragonés, a vezetőség tagja. (MTI) 70 kadét kapott életfogytiglani Ankara. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte egy török bíróság a légierő egykori isztambuli tisztképző egyetemének 70 korábbi hallgatóját a 2016-os törökországi puccskísérlettel kapcsolatos perben - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. A Habertürk tekintélyes török hírportál arról is beszámolt, hogy az érintetteket az alkotmány megsértése vádpontban találták vétkesnek. Először súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztéseket kaptak, de a törvényszék a döntés esetleges negatív lelki kihatásait és a vádlottak tárgyalóteremben tanúsított magatartását figyelembe véve hagyományos életfogytiglanra enyhítette az ítéleteket. Az úgynevezett súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetés egy sor korlátozás révén nehezíti a rab sorsát. (MTI) Szkopje: lemondott a kormányfő Szkopje. Lemondott tegnap Zoran Zaev észak-macedón kormányfő, hogy lehetővé váljon a tavaszi előrehozott választások kiírása. A lemondás után megbízott kormány irányítja a nyugatbalkáni országot az áprilisi választásokig. Az előrehozott választást a miniszterelnök javasolta még októberben, miután az Európai Unió ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval. (MTI) Grabar-Kitarovic volt meggyőzőbb Zágráb. A horvát elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt csütörtök este éles személyes támadásokba torkollott Zoran Milanovic horvát exkormányfö, ellenzéki politikus, a Szociáldemokrata Párt jelöltje és Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lévő államfő, ajobbközép Horvát Demokratikus Közösség jelöltje két órán át tartó televíziós vitája. A felmérések szerint a horvát nézők úgy vélték, Grabar-Kitarovic volt a meggyőzőbb. December 22-én, az első fordulóban Milanovic a voksok 29,52, Kitarovic a szavazatok 26,72 százalékát szerezte meg. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Teherán/Washington. Több tucat iraki tüntető énekkel, tánccal ünnepelte tegnap reggel az amerikai ligicsapésban megölt iráni tábornok halálhírét - jelentette az AFP francia hírügynökség fotósa a helyszínről Az amerikai hadsereg tegnap hajnalban légicsapásokat hajtott végre Bagdadban Iránhoz köthető célpontok ellen. A bagdadi nemzetközi repülőtér közelében végrehajtott támadásban életét vesztette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője. „Kászim Szulejmáni, eljött az isteni győzelem” - skandálták a bagdadi kormány és iráni támogatója ellen három hónapja tüntetők az iraki főváros Tahrír terén. A közelmúlt tüntetéseinek során közel 460-an haltak meg és 25 ezren sebesültek meg. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is közzétett a Twitter mikroblog portálon egy videót az ünneplő bagdadi tüntetőkről. „Irakiak, igen, irakiak táncolnak az utcán a szabadságért, hálásak, hogy Szulejmáni tábornok nincs többé” - írta kísérő üzenetében Pompeo. „Szulejmáni tábornokot az amerikai-cionista ellenség ölte meg, amikor nem tartózkodott a harcmezőn” - írta pénteken közleményében a palesztin Iszlám Dzsihád iszlamista Törökország fenyegetés a Athén/Washington/Ankara/ Tripoli. Izrael, Görögország és Ciprus bírálja, hogy Recap Tayyip Erdogan török elnök csapatokat küldene a polgárháború sújtotta Líbiába, és Donald Trump amerikai elnök is figyelmeztette a török államfőt „a külföldi beavatkozás" veszélyeire. „Törökország döntése veszélyes fenyegetés a térség stabilitására nézve” — írta közös közleményében Benjámin Netanjahu izraeli és Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő, valamint Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök csütörtök este Athénban. A vezetők szerint Ankara lépése az erőszak továbbgyűrűzéséhez vezethet az észak-afrikai országban. Donald Trump amerikai elnök is figyelmeztette Recep Tayyip Erdogan török államfőt a beavatkozás veszélyeire Líbiában. A két elnök telefonon egyeztetett egymással a líbiai helyzetről. Á török parlament csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az ankarai kormányt, hogy katonákat vezényeljen Líbiába Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök nemzetközileg elismert kabinetének támogatására. A tripoli székhelyű kormány erőit a Líbia déli és keleti Erdogan már decemberben bejelentette: a török parlament januárban napirendre tűzi török csapatok Líbiába küldésének engedélyezését a nemzetközileg elfogadott kormány támogatására. A képviselőház csütörtökön elfogadta a törvényjavaslatot (TASR/AP-felvétel) részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok csapatai ostromolják. Ezek az erők azt ál lítj ák, hogy már tíz kilométerre megközelítették a főváros központját. A kelet-líbiai, tobruki ellenkormányt támogató Haftar azzal érvel, hogy meg kell tisztítani az országot a terroristáktól és zsoldosoktól, akik Szarrádzs kormánya mögött állnak, ellenfelei szerint azonban a tábornok valódi célja az egész országra kiterjedő katonai diktatúra bevezetése. Líbia Moammer Kadhafi néhai vezető 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után teljes káoszba süllyedt, és az ország területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. Elemzők szerint Líbia az elmúlt hónapokban a térség befolyásos hatalmainak küzdőterévé vált, és a harc feltételezhetően a líbiai olajvagyon ellenőrzéséért folyik. Az egyik oldalon Törökország és Katar áll, amely támogatja a nemzetközileg elismert líbiai nemzeti egységkormányt, a másik oldalon Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom az egységkormány ellen harcot indított Halifa Haftár tábornok erőit pártfogolja. A helyzetet bonyolítja, hogy Haftár mellett áll ki Oroszország is. Az Egyesült Államoknak a konfliktus mindkét oldalán álló szereplők között van szövetségese. Tegnap újabb rendelkezésig felfüggesztették a járatokat az egyetlen működő líbiai repülőtéren, a tripoli Mitigán, mert rakéták csapódtak be a közelben - közölte egy repülőtéri vezető. Egyelőre nem tudni, ki lőtte ki a rakétákat. (MTI) köre nem változik. Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvezető kormányfő közleménye szerint ami történt, az Irak elleni agresszió, az ország szuverenitásának megsértése, amely háborúhoz fog vezetni Irakban, a térségben és a világban. A támadás megsértette az iraki amerikai jelenlét feltételeit is - tette hozzá -, és emiatt egyeztetnie kell a törvényhozással, hogy megvédje Irak biztonságát és szuverenitását. A kormányfő sürgette a parlament rendkívüli ülésének összehívását is. Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok bejelentette, hogy reaktiválja Amerika-ellenes milíciáját. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti házelnöke arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni amerikai csapás „az erőszak veszélyes kiszélesedését” jelenti. „Amerika - és a világ - nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés”. Pelosi bírálta Donald Trump amerikai elnököt, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról. A bagdadi amerikai nagykövetség felszólított minden amerikai állampolgárt, hogy haladéktalanul hagyja el Irakot. Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az iráni tábornok megölése kockázatos akció, növeli a feszültséget a Közép- Keleten. A 2015-ben Iránnal kötött atomalkut szintén aláíró Kína aggodalmának adott hangot. Keng Suang külügyi szóvivő nyugalomra és önmérsékletre szólította fel az érintetteket a feszültség újabb kiszélesedésének elkerülése érdekében. Cselekvőképes kormánya lesz Ausztriának Bécs. „Néhány nap múlva stabil és cselekvőképes kormánya lesz Ausztriának” - jelentette ki Sebastian Kurz, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, miután Wemer Koglerrel, a Zöldek listavezetőjével közösen csütörtök délután bemutatták a 300 oldalas kormányprogramot. Az első, az ÖVP és a Zöldek alkotta kormánynak tíz néppárti és három, a Zöldek által delegált minisztere lesz. „Olyan kormányra van szükség, amely képes arra, hogy erősítse az ország pozícióját”- mondta Kurz. Arról is beszélt: fontos, hogy mindenkinek legyen munkahelye, csökkenjenek az adóterhek, az emberek, akik egy életen át keményen dolgoztak, megéljenek. Fontos feladatnak nevezte bevezetőjében az illegális bevándorlás és a klímaváltozás elleni harcot. Kiemelt szerepet kap a kormányprogramban a politikai iszlám elleni harc is. A muszlim lányok számára 14 éves korig kiteijesztik majd a fejkendőviselési tilalmat, hogy ezáltal is egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban. Wemer Kogler kiemelte: a Zöldek a kormánykoalícióban való együttműködéssel példát mutatnak Európának. (MTI)
