Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-31 / 25. szám

10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. január 31. | www.ujszo.com A kelta kultúra ma is érdekli az embereket Kelták bűvkörében (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Móg napjaink világháló bűvkörében élő fiataljainak soraiban sem ment ki a divatból a kelták máig titokzatosnak haté világa iránti érdeklődés. Tudományos kutatók is szüntelenül foglalkoznak a kelták világával. Az egyik legrégebbi európai civi­lizáció az övék. Papi kasztjuk tagjai, a druidák nem csak vallási rítusokat tartottak. Az igazságszolgáltatásban is döntnökök voltak. Tekintélyük igazi nagyságát pedig az mutatja, hogy a saját törzsfőik mellett Bri­tannia, Írország és Franciaország uralkodóinak hivatali intézkedéseire is befolyásoló hatással voltak. A druida szó kelta nyelven a tölgyfa is­merője jelentéssel bír - a megneve­zés nem véletlen, arra utal, hogy szertartásaikat gyakran sűrű erdők­ben végezték. Az i. e. 50-es években Julius Caesar beszámolót írt a drui­dákról és félelmetes áldozati rituá­léikról. Néhány szó hitükről és díszítő művészetükről a 100 szimbólum az univerzum titkairól című, Sarah Bartlett írta könyv alapján (Bioener­­getic Kiadó Kft., Budapest, 2016). Ügy hitték: a pillangók az anyjukat kereső lelkek; a kutak a szellemvilág kapui; a nyúlláb kiváló amulett le­het, ha az állatot egy meghatározott helyen öli meg egy egyedi tulajdon­ságú, például kancsal ember. Meg­jelenített szimbólumaik között ott a szvasztika, különféle csomók és a három egymásba fonódó spirál, a triszkelion is. Utóbbit egy napjaink­ban működő mozgalom, a kelta re­­konstrukcionisták is használják fő szimbólumukként - törekvéseik lé­nyege, hogy rekonstruálják és a mo­dem kelta kulturális környezetben újjáélesszék a kereszténység előtti kelta vallásvilágot. Sheila Paine Amulettek - A mágikus, bajűző és szerencsét hozó erők világa című könyve (Budapest, CSER Kiadó, 2005) szerint „számtalan pogány kelta kultikus épület bejárata fölött fogadja a látogatót a kőből kifara­gott Sheela-na-gig széttárt vaginája. Arthur király létezett egyáltalán? Erre nézve eléggé kétségesek az ál­lítólagos bizonyítékok. Ami tudha­tó, a legelső említés Arthur királyról egy 9. századi walesi költeményben olvasható. Későbbi, legnagyobb népszerűsítője a 12. századi Geoff­rey of Monmouth kelta történetíró volt. Feltételezett vára, Camelot helyszíneként sok lehetséges hely­szín felmerül. Ilyen például az imént említett történetíró írásaiban sze­replő, a Cornwall megyében épült tintageli vár. De felmerült helyszín­ként Colchester és Winchester vá­rosa is, a skóciai Stirling vára vagy éppen Camboglanna, amely egy, a Hadrianus fala mentén épült római erődítmény. Ám azt is feltétlenül el kell mondani, hogy a történészek többsége Camelot várát egyszerűen egy képzeletbeli helyszínnek véli. Eredmények az utóbbi két évből. Az ókori Diodórosz és Sztrabón által írt forrásokból ismert az a kelta szo­kás, amelynek során harcosaik eltá­volították ellenségeik fejeit, ame­lyeket utána cédrusolajjal tartósítot­tak. Egy online 2018-ban közzétett francia-ír tanulmányban olvashat­juk, hogy sikerült bizonyítani a Franciaország déli részén található Le Cailar településen lelt csonttöre­dékek (amelyek mellett egyébiránt fegyvereket is találtak) vizsgálatai révén a koponyatartósítást: kémiai elemzéssel gyanta- és növényi olaj nyomait azonosították a Kr. e. 3. szá­zadból való koponyacsont­­darabkákon. Továbbá olyan fúrás­nyomokat találtak, amelyek az agy eltávolítására utalnak. A szerzők szerint a balzsamkeverék egyfelől szagtalanító tulajdonságokkal bír, másfelől lelassította a szöveteknek a baktériumok általi lebomlását (Journal of Archeological Science). Egy 2019-es német-francia-svájci tanulmány szerzői a Kr. e. 1. száza­di, korai kelták ivási szokásai kap­csán bővítették ismereteinket (a Mont Lassois-i ásatáson lelt 99 ivó-, tároló- és szállításra használt edény vizsgálata révén). Az már a vizsgá­latok előtt ismeretes volt, hogy több néppel is kereskedtek, de különösen a görögökkel, akiknek az életmódja annyira megtetszett nekik, hogy megpróbálták azt utánozni. Kide­rült, készítettek és ittak például olyan sört, amely valószínűleg árpából ké­szült. No meg bort is ittak - és mivel a borivás alapvetően nem volt kelta szokás akkoriban, amikor a Földközi-tenger mellékén már igen, ez a tanulmány szerint megerősíti, hogy igyekeztek átvenni a görögök életmódját. Az egyik szerző, Cynthianne Spiteri azt mondja, „Örülünk, hogy véglegesen megol­dottuk azt a régi fejtörőt, hogy az Al­poktól északra élő korai kelták átvették-e a mediterrán ivási szoká­sokat. Valóban átvették, de kreatív módon tették.” Ezzel arra utal, hogy nemcsak a bort, a helyi sört is a gö­rög ivóedényekből itták. Bort a leg­nagyobb rangúakon kívül a közép­­osztálybeliek is ittak. Kézművesek is hozzájutottak borhoz, és a bizonyí­tékok azt sugallják, hogy főzéshez használták. Más típusú italok nyo­mait is meglelték. E felismerés an­nak bizonyítéka, hogy a kelta társa­dalom rétegeinek többsége többféle italt ivott, alkoholosat és alkohol­­menteset is. A kémiai elemzéseket Tübingenben elvégző Maxime Ra­­geot azt mondja: „Az olívaolaj és a tej, az importált bor és a helyi alko­holos italok jellegzetes alkotóele­meit, valamint köles és méhviasz nyomait azonosítottuk.” A kölesből készített sört inkább az alacsonyabb rangúak, például kézművesek ittak, különösen Champ Főssé és Les Re­­nards területén. Már tudja az EU, mit kezdjen az 5G-s hálózatok biztonságával MTI-HlR Az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok biztonsága árdekáben az Európai Bizottság intózkedós­­csomagot hagyott jóvá, ebben kitárnék a magas kockázatúnak tekintett beszállítókra vonatkozó korlátozások feltételeire is. Margrethe Vestager uniós biztos elmondta, az intézkedéscsomag az EU koordinált értékelésében azono­sított valamennyi kockázattal fog­lalkozik, beleértve a nem technikai tényezőket is, például a nem uniós államok által vagy államilag támo­gatott szereplők által az 5G ellátási láncon keresztül történő beavatko­zás kockázatát. Az eszköztár straté­giai és technikai intézkedéseket, va­lamint az ezek hatékonyságának megerősítését célzó kapcsolódó in­tézkedéseket tartalmaz. Rendelkezik a biztonsági köve­telmények megerősítéséről, a be­szállítók kockázati profiljának érté­keléséről, az értékesítők diverzifi­kációját biztosító stratégiák beveze­téséről, valamint a magas kockáza­túnak tekintett beszállítókra vonat­kozó korlátozások alkalmazásáról. Megengedi az ilyen beszállítók ki­zárását is, ha az a kritikusnak és ér­zékenynek tekintett kulcsfontosságú eszközök - például a gerinchálózati funkciók - szempontjából szüksé­gesnek bizonyul. Noha a hálózat biztonságos beve­zetéséért nagyrészt a piaci szereplők, a nemzeti szintű biztonságosságért pedig a tagállamok felelősek, az 5G- hálózatbiztonság az egész egységes piac és az EU technológiai szuvere­nitása szempontjából is stratégiai jelentőségű kérdés. Az uniós biztos azt közölte, hogy az Európai Bizott­ság a tagállamok kérésére adott eset­ben minden rendelkezésére álló esz­közt fel fog használni az 5G-s infra­struktúra és ellátási lánc biztonságá­nak garantálása érdekében. Ezek kö­zé tartozik, hogy érvényesíti a táv­közlési és kiberbiztonsági szabályo­kat, koordinálja a szabványosítással és az egész EU-ra kiterjedő tanúsí­tással kapcsolatos feladatokat, köz­vetlen külföldi beruházások átvilá­gításának kereteit hozza létre az eu­rópai 5G ellátási lánc védelme érde­kében, közbeszerzések terén bizto­sítja a biztonsági szempontok kellő figyelembevételét, valamint az uniós finanszírozási programok esetében biztosítja, hogy a kedvezményezet­tek megfeleljenek a vonatkozó biz­tonsági követelményeknek. Thierry Breton uniós belső piaci biztos arról nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak nem áll szándéká­ban eleve kizárni egyetlen vállalatot sem az ötödik generációs mobil táv­közlési infrastruktúra fejlesztések­ből, még a kínai Huawei kitiltását szorgalmazó washingtoni nyomás ellenére sem. Tájékoztatása szerint az uniós bizottság a szigorú felügye­letet minden esetben előnyben ré­szesíti bármilyen átfogó tilalom el­rendelésével szemben. Az MTI-hez eljuttatott közle­ményben a Huawei Technologies azt írta, üdvözli az Európai Bizottság bejelentését, amelynek következté­ben a vállalat továbbra is részt vehet a következő generációs mobilháló­zatok, az 5G európai telepítésében. Az 5G kiberbiztonsága előítéletektől mentes, objektív és tényeken alapuló megközelítése lehetővé teszi Euró­pában a biztonságosabb és gyors 5G- hálózatok kiépítését - írták. Megjegyezték, hogy a cég csak­nem 20 éve van jelen Európában, és leszögezi, hogy ez idő alatt bizo­nyította elkötelezettségét a kiber­­biztonság iránt. „Továbbra is azon dolgozunk majd, hogy az európai kormányzatokkal és ipari szerep­lőkkel közösen egységes szabvá­nyokat, protokollokat hozzunk lét­re, melyek megerősítik a hálózatok biztonságosságát és megbízható­ságát” - írták. Az Európai Uniónak nem áll szándékában eleve kizárni egyetlen vállalatot sem az ötödik generációs mobil távközlési inf­rastruktúra fejlesztésekből, még a kínai Huawei kitiltását szorgalmazó washingtoni nyomás ellenére sem (Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents