Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-31 / 25. szám

6 RÉGIÓ 2020. január 31.1 www.ujszo.com A faluturizmusban látják a jövőt NÉMETI RÓBERT A Bodrogköz legkeletibb csücskében, a hármas határ közvetlen közelében élő, a helyiek ás a régió jövőjéért tenni akaró lakosok a falutu­rizmusban látják a jövőt. A kistelepülés szorgalmas aktivistája. Kondás Aranka ebből a célból kezdeményezte azt a rendezvénysorozatot, mellyel a régió kiaknázatlan lehetőségeire mutatnak rá. Az első találkozón közel száz érdeklő vett részt. rrei7.r;7?r.m A rendezvénysorozat legelső fel­vonásának a közel 1200 lakosú kelet­szlovákiai kistelepülés kultúrháza adott helyet. A indítványozók hi­szik, hogy összefogással és kellő el­szántsággal továbbadható őseik ha­gyatéka az idelátogató turisták szá­mára. Abban is bíznak, hogy a falusi turizmus fejlesztése egyik kulcsa le­het a keleti régió gazdasági fellen­dülésének, mely elősegítheti a kö­vetkező generációk szülőföldön maradását, boldogulását. A rendez­vényen többek között olyan helyi és környékbeli vállalkozók, közsze­replők tartottak beszámolót, akik eddigi tevékenységükkel nem kis mértékben járultak hozzá a régió ne­vének öregbítéséhez. Erőből lendület Köteles László, a magyarországi Komlóska kistelepülés egykori pol­gármestere szerint a rendszerváltás előtt felszámolásra ítélték a faluju­kat, ezzel szemben 25 év alatt Euró­pa egyik legsikeresebb településévé tették a községet. „Nagyon sok he­lyen megfordulok a Kárpát-me-Rengetegen érdeklődtek a térség fellendítését szorgalmazó rendezvény iránt (Németi Róbert felvételei) dencében, belföldön és külföldön is. Célom az, hogy reményt és hitet vi­gyek az embereknek, hogy higgyék, rengeteg lehetőségük van. Persze, ez nem jön magától, minden eredmé­nyért tenni kell. Mindig az ott élők­nek kell megtenni a lépéseket, tehát a közösség fellendüléséhez az ottani „Mindig az ott élőknek kell megtenni a lépéseket, a közösség fellendüléséhez az ottani emberek cseleke­deteire van szükség." Köteles László emberek cselekedeteire van szük­ség” - magyarázta lapunknak Köte­les László egykori polgármester, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlésének képviselője. Köteles László hosszú éveken át tartó igye­kezetével olyan önfenntartó ökofa­lut hozott létre, mely igazolta, hogy a helyiek felkarolásával helyi tejter­mékeket, pékárut lehet készíteni, de helyi vendégházakat, első osztályú szálláshelyeket is működtetni lehet. A siker kulcsa „Én úgy gondolom, azért kell jó példákat felsorakoztatni mások szá­mára, mert csak mi, helyiek tudjuk és ismerjük igazán azt a helyet, ahol élünk, azokat a tárgyakat, amelyeket az őseinktől örököltünk. Ez persze nem elég, éppen ezért meg kell őket másoknak is mutatni. Ezért is tartom jó ötletnek, hogy azok a települések, ahol a faluturizmus már jó úton ha­lad, eljöjjenek és beszámoljanak ta­pasztalataikról, mit hogyan csinál­nak” - mondta az Új Szónak Kondás Aranka, aki Kistárkány első hivata­los szálláshelyét tíz évvel ezelőtt nyitotta meg. Elmondta, soha nem bízott abban, hogy a Bodrogköz ke­leti csücskében egyszer valaki szál­lást fog keresni, de ahogy teltek az évek, vállalkozása egyre nagyobb Kondás Aranka lendületre kapott.,,Most már tudom, hogy a falusi turizmusnak jelentő­sége van. Azzal persze tisztában va­gyok, hogy egy szállás önmagában nagyon kevés, ezért hívtam össze erre az eseményre a környékbelie­ket, hogy tegyenek valamit a régi­ónk fellendítéséért” - tette hozzá Kondás Aranka. Kistárkány a nagyvilágba Mivel a keleti kistelepülés hírne­vét a helyiek egyik legnagyobb büszkesége, atárkányi szilvapálinka mellett a még felfedezetlen, de ter­mészeti szépségekben valóban gaz­dag térség is öregbíti. Hiszen szinte a világ minden kontinenséről jártak már a községben. Az ágcsemyői származású Nagy Béla fejében már a kilencvenes évek elején megfogal­mazódott egy vendégház kialakításá­nak az ötlete, de a kellő elszántság hi­ányában mindössze néhány évvel ez­előtt döntött úgy, hogy ő is belekóstol a falusi vendéglátóipar rejtelmeibe. „A kezdet kezdetén a ház inkább csak családi összejövetelekre szolgált, és saját időtöltésünk egyik helyszíne volt. Nekem már Aranka kezdemé­nyezése előtt ilyen vendégház kiala­kítása járt a fejemben, mégsem vág­tam bele. Az évek múltával azonban észrevettük, hogy nálunk is szükség van színvonalas szálláshelyre, a ven­dégek előtt is megnyitottuk a ház ka­puját. A szállásunkat elsősorban a közeli átrakóállomáson dolgozó munkások veszik igénybe, de meg­fordultak már nálunk magyar, fran­cia, cseh, ausztrál és amerikai ven­dégek is. A legelső vendégünk egy rakétamémök volt, aki Svédország­ból repült, és kerékpáron indult útnak Azerbajdzsánba. Mindössze egy éj­szakát töltött nálunk, annyira meg­nyerte az emberek közvetlensége, hogy pozitív élményekkel állt tovább” - zárta Nagy Béla. A látoga­tókat talán az lepi meg a legjobban, hogy nem vendégként, hanem egy­fajta családtagként kezelik. „Úgy mutatjuk be nekik a környéket, mintha régi családtagok lennének, akik évek óta nem jártak nálunk.” Drogokról gyerekeknek, csalókról időseknek Balogh Sabina rendszeresen tart előadásokat a gyerekeknek (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Korosztályra szabott felvilá­gosító előadást tart a duna­­szerdahelyi rendőrség munka társa a járás településein. A gyerekeket a biztonságos közlekedésre, az időseket a csatákra figyelmezteti. NAGYSZARVA Elsősorban a biztonságos közle­kedésről, a drogproblémákról és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdé­sekről szervez iskolai előadásokat Nagyszombat megye és a Csallókö­zi Népművelési Központ a duna­­szerdahelyi járási rendőrséggel kar­öltve. Balogh Sabina, a Dunaszerdahe­­lyi Járási Rendőrkapitányság őrna­gya már tíz éve járja a járás óvodáit, iskolái, hogy felvilágosító előadá­sokat tartson a gyerekeknek. A na­pokban Erika Sinovával, a nép­művelési központ munkatársával a hodosi és a nagyszarvai magyar tannyelvű alapiskolába látogattak el és tartottak előadást. Biztonságos közlekedés Első körben a közlekedés bizton­sága volt terítéken, a rendhagyó órán az óvodások és az alsó tagozatos di­ákok vettek részt. „Főleg a gyalo­gosok és a biciklisek szempontjából próbáljuk bemutatni a közlekedést, hiszen ők a legsérülékenyebbek” - magyarázta Balogh Sabina őrnagy. A gyerekek rendkívül élvezik a va­lódi rendőr interaktív beszámolóját, egymást túlkiabálva harsogják a vá­laszokat az őrnagy kérdéseire. A leg­kisebbek egy élénk színű sálat kap­nak „Policia” felirattal, a harmadi­kosok és negyedikesek, pedig egy pexeso kirakójátékot. Meg is indul azonnal a reklamáció, hogy miért ki­vételeznek a kicsikkel. „A kicsik jobbak voltak, nektek pedig meg kell tanulnotok az útjelző táblák jelenté­sét a kirakóból” — zárta le a vitát Ba­log Sabina. Drogprobléma Az előadás-sorozatot a 7., a 8., és a 9. osztályosok zárták. Velük a drog­­problémát veszi át az őrnagy, a le­gális és illegális drogok mellett a drogfogyasztással kapcsolatos ta­pasztalatait, elrettentő történeteket oszt meg a diákokkal. „A nagyobbak eleinte visszahúzódóbbak, főleg az első találkozás alkalmával, de minél gyakrabban térünk vissza újabb elő­adásra, egyre nyitottabbak, és el­mondják a tapasztalataikat, gondja­ikat. Több olyan is van, aki nyilvá­nosan nem, de az előadás befejezté­vel utánam jön, hogy négyszemközt mondja el a gondját, kérjen taná­csot” - mesél tapasztalatairól a rend­őrnő. A drogtéma mellett gyakran szólnak az előadások a zaklatásról, ezen belül is az iskolai zaklatásról. A fiatalok sokszor nem érzik, milyen traumákat tudnak az ilyen viselke­déssel okozni, amely érdekes módon sokkal elterjedtebb a lányoknál, mint a fiúknál. A középiskolákban pedig a büntetőjogról, a nők elleni erő­szakról és az emberkereskedelemről tájékoztatják a fiatalokat. Csalók, tolvajok A diákok mellett az idősebbeknek is, főleg a nyugdíjasoknak tartanak megelőző előadásokat. Egyre sza­porodnak és egyre körmönfontabb trükköket vernek be a csalók és a tol­vajok. „Az idősebbek alapmentali­tásának része a jóhiszeműség, ráadá­sul más korban nőttek fel, ami nem hasonlítható a mostanihoz. Ezért próbáljuk rendszeresen figyelmez­tetni őket a csalók leggyakoribb és legjellegzetesebb trükkjeire” - ma­gyarázta Balogh őrnagy. Egyebek mellett arra hívják fel a figyelmüket, hogy a gáz- és a villanyóra-leolvasó soha nem kérhet készpénzt. Még mindig elterjedt az „unokázós” csa­lás, amikor idegen telefonálók pénzt kémek a bajbajutott unoka számára. Ilyenkor azonnal kapcsolatba kell lépni az unokával vagy a legköze­lebbi családtagokkal. A lakásba, házba nem szabad idegent beenged­ni, ha már bent van, egy pillanatra se tévesszék szem elől. A bejárati ajtó kulcsát nem szabad a virágcserép vagy a lábtörlő alá rejteni, ha elmen­nek otthonról. A kapukulcsot soha nem szabad zsinóron lógatva belül­ről a kapun hagyni. A betörők, tol­vajok nagyon jó helyzet- és ember­ismerők, tudják, ha az idős néni hát­ramegy a kertbe leveszöldséget szedni, nem zárja be az ajtót, és ne­kik ennyi elég is ahhoz, hogy átku­tassák és rendszerint meg is találják a pénzt. Az utóbbi években szerencsére ritkábban bukkannak fel csalók a Dunaszerdahelyi járásban, tavaly két ilyen esetet regisztráltak a járási rendőrségen. „Ez a szám valószí­nűleg valamivel magasabb a való­ságban, mert az emberek nem szí­vesen jelentik be, ha becsapták őket, vagy szégyellik, hogy hiszékenyek voltak. De a tájékoztatás pozitív hatását már többször megtapasz­taltuk, amikor akár a médiában, akár az említett előadásokon elhangzott információ hatására körültekintőb­ben reagáltak az idősebbek, és si­került ismegelőzni, akár le is lep­lezni egy-egy csalót” - jegyezte meg az előadások margójára Ba­logh őrnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents