Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-31 / 25. szám
www.ujszo.com | 2020. január 31. KÖZÉLET I 3 Brexit: indul az egyéves átmeneti időszak KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK CZÍMER GÁBOR Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) szardán 621 szavazattal, 49 ellenszavazat ás 13 tartózkodás mellett jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) közötti kilópési megállapodást. A brexit közben zajlanak a Szlovákia számára kulcsfontosságú, a következő 7 éves uniós költségvetésről szóló tárgyalások. A brexitmegállapodás életbe lépéséhez az Európai Tanács minősített többséggel történő jóváhagyása is megtörtént tegnap. Angol helyett francia? Radovan Geist, az euractiv.sk szakportál elemzője elmondta, a britek kilépése ellenére az angol az unió egyik hivatalos nyelve marad. „De biztos nagyobb nyomás lesz majd a német és a francia nyelv szélesebb körű használatára” - mondta a szakember. Hozzátette azonban, hogy az angol világnyelvi státusza miatt az unió nem fog lemondani ennek a nyelvnek a használatáról. „Illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy Írországban, amely továbbra is az unió tagja, az ír mellett az angol is hivatalos nyelv” - magyarázta Geist. Indulnak a tárgyalások Az Egyesült Királyságnak az unióból való távozása, a friss fejlemények ellenére, hosszadalmas folyamat lesz. A február elsején kezdődő átmeneti időszak 2020. december 31 -én ér véget. Az Egyesült Királyság és az unió közötti bármely a kilépés utáni viszonyokat szabályzó szabadkereskedelmi megállapodást A sorsdöntő szavazás; az európai parlamenti képviselők többsége rábólintotta Nagy-Britannia unióból való kilépéséről szóló megállapodásra (Felvétel: tasr/ap) fvvwMőrsuin Mówywwoi \jtmmn*4 iJ !/•» (thtof klod-Ert Sí föjtf «od Sh*nt tivn Om | Vfcft *v.( jlh» r«r<f>Mn At»'*- < '•'■■nt»**' content addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen. Geist szerint nem várható, hogy ez egy komplex dokumentum legyen, ugyanis egy összetett megállapodás-rendszer kidolgozására nincs elég idő. Az átmeneti időszak egyszer ugyan meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának. Az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szükség van az EP jóváhagyására is. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érinti, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges. Kérdéses költségvetés A szakember szerint a következő, 2021 és 2027 között érvényes, uniós költségvetésben már érezhető lesz, hogy a Nagy-Britannia nem része az uniónak. Arról azonban még nem született megállapodás, pontosan hogyan nézzen ki az új költségvetés. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel februárra hívta össze a testületet, ahol erről is döntés születhet. Geist szerint itt az uniós országok vezetőinek el kell döntenie, hogy a közös költségvetés az összesített uniós GDP 1,1 %-a vagy 1%-a legyen. „Ha az utóbbi mellett döntenek, akkor az komolyan veszélyeztetné a létező uniós programok finanszírozását” - tette hozzá. A szakember szerint valószínű, hogy a Szlovákia számára fontos mezőgazdasági dotációkra és a kohéziós politikára az új költségvetésben kevesebb pénz jut majd. Geist szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy az említett területekre jutó pénzből végül Szlovákia milyen mértékben részesül. „Most úgy látszik, hogy Szlovákia elégedett lesz majd a mezőgazdasági támogatottságokkal” -mondta a szakember. A kohéziós alapokból az országba érkező forrásokról Geist elmondta, a lehívható pénznek felhasználási területei változhatnak meg, így például nagyobb szerepet kaphat a környezetvédelem. „A források lehívását a jogállamiság feltételeihez is köthetik, amire a régióból az egyetlenként Szlovákia gyakorlatilag már az áldását adta” - emlékeztetett Geist az unióhoz akkreditált szlovák nagykövetnek, Peter Javorcíknak az erről szóló nyilatkozatára. Az elemzők szerint az uniós költségvetés részleteit idén júniusban ismerhetjük meg. Szlovákia különösebben nem vonzza a szakképzett vendégmunkásokat ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában egyre több a külföldi vendégmunkás, a magasabb képzettséggel rendelkező munkaerő, a szlovák munkapiacrél hiányzó számítógépes szakemberek és orvosok azonban nagy ívben elkerülik az országot, amiért részben a kormány is felelős. Pozsony. A szlovák kormány már 2011-ben elfogadott egy határozatot, amelyben olyan intézkedések meghozatalával kecsegtetett, amelyeknek köszönhetően nem csupán a képzetlen munkaerő számára lettünk volna vonzó ország. A „Migrációs politika a 2020-ig terjedő időszakban” nevet viselő dokumentum szerint az országnak úgy kellene átalakítania a munkapiaci szabályokat, hogy a nem uniós tagországok jól képzett szakemberei számára is vonzó célponttá váljon Szlovákia. „Hogy ez a terv nem vált valóra, azt a legfrissebb statisztikai adatok is alátámasztják” - nyilatkozta Milan Kurota, a vendégmunkásokat segítő Slovakialnvest Group Kft. vezetője. A nem uniós országokból érkező munkaerővel kapcsolatos szabályokon a kormány már tavaly A Szlovákiában dolgozó 46 ezer, nem uniós vendégmunkás csupán ötödének van főiskolai végzettsége (TASR) lazított, aminek köszönhetően az elmúlt évben 70 százalékkal több ilyen vendégmunkás érkezett az országba, mint egy évvel korábban. Míg 2018 végén nem egész 33 ezer nem uniós állampolgár vállalt munkát Szlovákiában, az elmúlt év végén a számuk meghaladta a 46 ezret. Közülük azonban csak az ötödüknek volt főiskolai végzettsége. És ez csak az átlag, hiszen például a szerb vendégmunkások esetében a főiskolát végzettek aránya 3 százalék körül mozog. Az ilyen vendégmunkások döntő többségének a legjobb esetben is szakközépiskolai végzettsége van, és ennek megfelelő a munkahelyi beosztásuk is. „Annak ellenére, hogy jelenleg is a tudásalapú gazdaság létrehozása lebeg a szemünk előtt, nem teremtjük meg a feltételeit annak, hogy Szlovákiában a nagyobb hozzáadott értéket biztosító, jól képzett külföldi munkaerő is megjelenjen” - mondta Kurota. Szerinte ehhez, paradox módon a kormány is hozzájárult, hiszen szigorítottak az ezzel kapcsolatos szabályokon. Példaként azt a jogszabályt említette, amely alapján 2018 elejétől a cégek nem uniós tagországokból származó ügyvezetői és a gyerekeik sem jelentkezhetnek be az állami egészségbiztosítási rendszerbe. „Ahhoz azonban, hogy ügyvezető legyen, ideiglenes tartózkodási engedélyt kell szereznie, és legalább fél évig megszakítás nélkül Szlovákiában kell élnie. Vásárolhat ugyan magánbiztosítást, ez azonban gyakran csak a legalapvetőbb ellátást biztosítja, és a kínálat is rendkívül korlátozott” - tette hozzá Kurota. (mi, TASR) «Kasa: jönnek a bírságok MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az adóhivatal januártól szigorúan ellenőrzi az elektronikus pénztárgépek használatát, s nem fogja kerülni a szigorú büntetéseket sem. „Könyörtelenek leszünk velük szemben” - állította Ladislav Hanniker, a központi adó- és vámhivatal csalás elleni részlegének a vezetője, és az ígéretét be is váltotta. „Csak eddig nagyjából 840 ellenőrzést hajtottunk végre, amelyek során 89 ezer euró büntetést osztottunk ki” - nyilatkozta Lenka Wittenbergerová, a központi adó- és vámhivatal elnöke, aki szerint jelenleg 192 ezer pénztárgép van rákötve az adóhivatal számítógépes rendszerére. Az adóhatóság eredetileg azzal számolt, hogy nagyjából 230 ezer pénztárgépet kötnek majd rá a rendszerre, Wittenbergerová szerint azonban időközben sokan feladták a vállalkozásukat, és sokan csak szezonjellegüen vállalkoznak, vagyis csak nyáron csatlakoznak majd a rendszerhez. Hanniker szerint az ellenőrzések során több kirívó esettel is találkoztak. „Egy besztercebányai vállalkozó például többször nem használta az eKasa rendszert, amiért 1500 eurós büntetést kapott, és valószínűleg búcsút inthet a vállalkozásának. Egy aranyosmaróti vállalkozó pedig két nyomtatót használt, és az eKasa rendszerben csak a kisebb bevételeket tüntette fel. Jelenleg is további 15 olyan rizikós céget ellenőrzünk, amelyeknek a bevételeik az ellenőrzések bejelentése óta hirtelen a felével nőttek” - tette hozzá Hanniker. „Az elmúlt időszakban bevált az Over dokiad (Ellenőrizd a bizonylatot) néven futó ingyenes alkalmazásunk is” - mondta Wittenbergerová, aki szerint ezt eddig 25 ezren töltötték le. Az okostelefonos alkalmazásnak köszönhetően bárki gyorsan és egyszerűen megbizonyosodhat a vállalkozók által kiadott nyugták valódiságáról. Az eKasa rendszerben működő pénztárgépek által kiállított nyugták ugyanis egyedi QR-kódot tartalmaznak, amelyeknek köszönhetően könnyen visszakövethetők. Ehhez elegendő az említett applikáción keresztül leolvasni a nyugtán szereplő QR-kódot, és a nyugta elektronikus formában megjelenik az okostelefon kijelzőjén. Ézt követően bárki összehasonlíthatja, hogy a vállalkozótól azonos nyugtát kapott-e, mint ami a kasszán keresztül megjelent az adóhivatal rendszerében. Aki feltár valamilyen hiányosságot, ezt az alkalmazáson keresztül közvetlenül jelezheti az adóhivatalnak. Az alkalmazás egyébként az Android és az iOS operációs rendszerekkel működő okostelefonokra ingyenesen letölthető a Google Play és az iOS App store online boltokból.