Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-31 / 25. szám

www.ujszo.com | 2020. január 31. KÖZÉLET I 3 Brexit: indul az egyéves átmeneti időszak KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK CZÍMER GÁBOR Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) szardán 621 szavazattal, 49 ellenszavazat ás 13 tar­tózkodás mellett jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) közötti kilópési megállapodást. A brexit közben zajlanak a Szlo­vákia számára kulcsfontos­ságú, a következő 7 éves uniós költségvetésről szóló tárgyalások. A brexitmegállapodás életbe lé­péséhez az Európai Tanács minősí­tett többséggel történő jóváhagyása is megtörtént tegnap. Angol helyett francia? Radovan Geist, az euractiv.sk szakportál elemzője elmondta, a britek kilépése ellenére az angol az unió egyik hivatalos nyelve marad. „De biztos nagyobb nyomás lesz majd a német és a francia nyelv szé­lesebb körű használatára” - mondta a szakember. Hozzátette azonban, hogy az angol világnyelvi státusza miatt az unió nem fog lemondani en­nek a nyelvnek a használatáról. „Il­letve azt sem szabad elfelejteni, hogy Írországban, amely továbbra is az unió tagja, az ír mellett az angol is hi­vatalos nyelv” - magyarázta Geist. Indulnak a tárgyalások Az Egyesült Királyságnak az uni­óból való távozása, a friss fejlemé­nyek ellenére, hosszadalmas folya­mat lesz. A február elsején kezdődő átmeneti időszak 2020. december 31 -én ér véget. Az Egyesült Király­ság és az unió közötti bármely a ki­lépés utáni viszonyokat szabályzó szabadkereskedelmi megállapodást A sorsdöntő szavazás; az európai parlamenti képviselők többsége rábólintotta Nagy-Britannia unióból való kilépéséről szóló megállapodásra (Felvétel: tasr/ap) fvvwMőrsuin Mówywwoi \jtmmn*4 iJ !/•» (thtof klod-Ert Sí föjtf «od Sh*nt tivn Om | Vfcft *v.( jlh» r«r<f>Mn At»'*- < '•'■■nt»**' content addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphes­sen. Geist szerint nem várható, hogy ez egy komplex dokumentum le­gyen, ugyanis egy összetett megállapodás-rendszer kidolgozá­sára nincs elég idő. Az átmeneti idő­szak egyszer ugyan meghosszab­bítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoz­nia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának. Az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megál­lapodáshoz szükség van az EP jó­váhagyására is. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érinti, akkor a nemzeti parlamentek ratifi­kációja is szükséges. Kérdéses költségvetés A szakember szerint a következő, 2021 és 2027 között érvényes, uniós költségvetésben már érezhető lesz, hogy a Nagy-Britannia nem része az uniónak. Arról azonban még nem született megállapodás, pontosan hogyan nézzen ki az új költségvetés. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel februárra hívta össze a tes­tületet, ahol erről is döntés szület­het. Geist szerint itt az uniós orszá­gok vezetőinek el kell döntenie, hogy a közös költségvetés az össze­sített uniós GDP 1,1 %-a vagy 1%-a legyen. „Ha az utóbbi mellett dön­tenek, akkor az komolyan veszé­lyeztetné a létező uniós programok finanszírozását” - tette hozzá. A szakember szerint valószínű, hogy a Szlovákia számára fontos mező­­gazdasági dotációkra és a kohéziós politikára az új költségvetésben ke­vesebb pénz jut majd. Geist szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy az említett területekre jutó pénzből végül Szlovákia milyen mértékben részesül. „Most úgy látszik, hogy Szlovákia elégedett lesz majd a me­zőgazdasági támogatottságokkal” -mondta a szakember. A kohéziós alapokból az országba érkező for­rásokról Geist elmondta, a lehívható pénznek felhasználási területei vál­tozhatnak meg, így például nagyobb szerepet kaphat a környezetvéde­lem. „A források lehívását a jogál­lamiság feltételeihez is köthetik, amire a régióból az egyetlenként Szlovákia gyakorlatilag már az ál­dását adta” - emlékeztetett Geist az unióhoz akkreditált szlovák nagy­követnek, Peter Javorcíknak az er­ről szóló nyilatkozatára. Az elem­zők szerint az uniós költségvetés részleteit idén júniusban ismerhet­jük meg. Szlovákia különösebben nem vonzza a szakképzett vendégmunkásokat ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában egyre több a külföldi vendégmunkás, a magasabb képzettséggel rendelkező munkaerő, a szlovák munkapiacrél hiányzó számítógépes szakemberek és orvosok azonban nagy ívben elkerülik az országot, amiért részben a kormány is felelős. Pozsony. A szlovák kormány már 2011-ben elfogadott egy határoza­tot, amelyben olyan intézkedések meghozatalával kecsegtetett, ame­lyeknek köszönhetően nem csupán a képzetlen munkaerő számára let­tünk volna vonzó ország. A „Mig­rációs politika a 2020-ig terjedő idő­szakban” nevet viselő dokumentum szerint az országnak úgy kellene át­alakítania a munkapiaci szabályo­kat, hogy a nem uniós tagországok jól képzett szakemberei számára is vonzó célponttá váljon Szlovákia. „Hogy ez a terv nem vált valóra, azt a legfrissebb statisztikai adatok is alátámasztják” - nyilatkozta Mi­lan Kurota, a vendégmunkásokat segítő Slovakialnvest Group Kft. vezetője. A nem uniós országokból érkező munkaerővel kapcsolatos szabályokon a kormány már tavaly A Szlovákiában dolgozó 46 ezer, nem uniós vendégmunkás csupán ötödé­nek van főiskolai végzettsége (TASR) lazított, aminek köszönhetően az elmúlt évben 70 százalékkal több ilyen vendégmunkás érkezett az országba, mint egy évvel korábban. Míg 2018 végén nem egész 33 ezer nem uniós állampolgár vállalt munkát Szlovákiában, az elmúlt év végén a számuk meghaladta a 46 ezret. Közülük azonban csak az ötödüknek volt főiskolai végzett­sége. És ez csak az átlag, hiszen például a szerb vendégmunkások esetében a főiskolát végzettek ará­nya 3 százalék körül mozog. Az ilyen vendégmunkások döntő többségének a legjobb esetben is szakközépiskolai végzettsége van, és ennek megfelelő a munkahelyi beosztásuk is. „Annak ellenére, hogy jelenleg is a tudásalapú gazdaság létrehozása lebeg a szemünk előtt, nem teremt­jük meg a feltételeit annak, hogy Szlovákiában a nagyobb hozzáadott értéket biztosító, jól képzett külföldi munkaerő is megjelenjen” - mondta Kurota. Szerinte ehhez, paradox módon a kormány is hozzájárult, hi­szen szigorítottak az ezzel kapcso­latos szabályokon. Példaként azt a jogszabályt említette, amely alapján 2018 elejétől a cégek nem uniós tag­országokból származó ügyvezetői és a gyerekeik sem jelentkezhetnek be az állami egészségbiztosítási rendszerbe. „Ahhoz azonban, hogy ügyvezető legyen, ideiglenes tar­tózkodási engedélyt kell szereznie, és legalább fél évig megszakítás nélkül Szlovákiában kell élnie. Vá­sárolhat ugyan magánbiztosítást, ez azonban gyakran csak a legalapve­tőbb ellátást biztosítja, és a kínálat is rendkívül korlátozott” - tette hozzá Kurota. (mi, TASR) «Kasa: jönnek a bírságok MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az adóhivatal január­tól szigorúan ellenőrzi az elektro­nikus pénztárgépek használatát, s nem fogja kerülni a szigorú bünte­téseket sem. „Könyörtelenek le­szünk velük szemben” - állította Ladislav Hanniker, a központi adó- és vámhivatal csalás elleni részle­gének a vezetője, és az ígéretét be is váltotta. „Csak eddig nagyjából 840 ellenőrzést hajtottunk végre, ame­lyek során 89 ezer euró büntetést osztottunk ki” - nyilatkozta Lenka Wittenbergerová, a központi adó- és vámhivatal elnöke, aki szerint jelenleg 192 ezer pénztárgép van rákötve az adóhivatal számítógépes rendszerére. Az adóhatóság erede­tileg azzal számolt, hogy nagyjából 230 ezer pénztárgépet kötnek majd rá a rendszerre, Wittenbergerová szerint azonban időközben sokan feladták a vállalkozásukat, és so­kan csak szezonjellegüen vállal­koznak, vagyis csak nyáron csatla­koznak majd a rendszerhez. Hanniker szerint az ellenőrzé­sek során több kirívó esettel is ta­lálkoztak. „Egy besztercebányai vállalkozó például többször nem használta az eKasa rendszert, ami­ért 1500 eurós büntetést kapott, és valószínűleg búcsút inthet a vál­lalkozásának. Egy aranyosmaróti vállalkozó pedig két nyomtatót használt, és az eKasa rendszerben csak a kisebb bevételeket tüntette fel. Jelenleg is további 15 olyan ri­zikós céget ellenőrzünk, amelyek­nek a bevételeik az ellenőrzések bejelentése óta hirtelen a felével nőttek” - tette hozzá Hanniker. „Az elmúlt időszakban bevált az Over dokiad (Ellenőrizd a bizony­latot) néven futó ingyenes alkal­mazásunk is” - mondta Witten­bergerová, aki szerint ezt eddig 25 ezren töltötték le. Az okostelefo­nos alkalmazásnak köszönhetően bárki gyorsan és egyszerűen meg­bizonyosodhat a vállalkozók által kiadott nyugták valódiságáról. Az eKasa rendszerben működő pénz­tárgépek által kiállított nyugták ugyanis egyedi QR-kódot tartal­maznak, amelyeknek köszönhe­tően könnyen visszakövethetők. Ehhez elegendő az említett appli­káción keresztül leolvasni a nyug­tán szereplő QR-kódot, és a nyug­ta elektronikus formában megje­lenik az okostelefon kijelzőjén. Ézt követően bárki összehasonlíthatja, hogy a vállalkozótól azonos nyug­tát kapott-e, mint ami a kasszán keresztül megjelent az adóhivatal rendszerében. Aki feltár valami­lyen hiányosságot, ezt az alkalma­záson keresztül közvetlenül jelez­heti az adóhivatalnak. Az alkal­mazás egyébként az Android és az iOS operációs rendszerekkel működő okostelefonokra ingye­nesen letölthető a Google Play és az iOS App store online boltokból.

Next

/
Thumbnails
Contents