Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-30 / 24. szám
10| HASZNOS TANÁCS 2020. január 30. | www.ujszo.com Kérjünk éves adóelszámolást! Ha az adóelszámolás bonyolult, bízzuk a bérelszámolóra! (Shutterstock felvétel) Határidők • Január 31. Eddig kell aláírni az adóalap nem adóköteles részéről szóló nyilatkozatot, és kell érvényesíteni az igényt az adóbónuszra. • Február 5. Eddig a dátumig kell kérni, hogy a munkaadó állítson ki igazolást az adóköteles bérről. • Február 10. A volt munkaadó kiállítja az „Igazolás az adó befizetéséről” című nyomtatványt, ha ezt az alkalmazott február 5-éig kéri. • Február 17. A munkaadók eddig fogadják el a 2019. évre vonatkozó éves adóelszámolást igénylő kérvényeket - az alkalmazottaknak a bérelszámolójuknál le kell adniuk a kérvényt a szükséges iratokkal, igazolásokkal együtt. • Március 10. Eddig kiállítják a megadózott bevételről szóló igazolást. • Március 31. A munkaadó eddig elvégzi az adóelőleg-elszámolást. Aki adóbevallást készít, annak is eddig a dátumig kell eljuttatnia az adóhivatalba. • Április 30. A cég az adóhatóságnak jelentést tesz az adóelszámolásról, az adóelőlegekről, az alkalmazottaknak nyújtott prémiumokról és az adóbónuszról. A munkaadó az alkalmazottainak ad valamilyen dokumentumot az adóelszámolás elvégzéséről. • Május 31. A munkaadónak legkésőbb az áprilisi bérelszámolás során a májusi fizetéssel együtt vissza kell adnia az adótúlfizetést, ki kell fizetnie az adóbónuszt és az alkalmazotti prémiumot. • 2020 végéig A munkaadónak legkésőbb az év végéig le kell vonnia az alkalmazott béréből az esetleges adóhátralékot, ha az meghaladja az 5 eurót. ÖSSZEFOGLALÓ A fizetésünkből és egyéb jövedelmünkből akarva-akaratlanul adó formájában az államnak ajándékozunk egy bizonyos tételt. Minden hónapban lecsippentik az adóelőleget, és évente egyszer megvizsgálják, eleget adéztunk-e. Az alkalmazottak helyett a munkaadó is elvégezheti az adóelszámolást, ha azt február közepéig igénylik. A munkaszerződésbe foglalt jutalom bruttó fizetés, melyből levonják az egészségügyi és szociális járulékokat, valamint a jövedelemadóelőleget, majd a maradékot átutalják a számlánkra. Az előleggel évente egyszer el kell számolni. Jó esetben kiderül, hogy az előző évben havonta túl sokat vontak le a fizetésünkből, és a különbözetet visszaadják, rosszabb esetben hátralékot állapítanak meg. Az adóelőlegekkel kétféleképpen lehet elszámolni: éves adóelszámolás vagy adóbevallás formájában. Ugyanakkor ez csak azok számára kötelező, akiknek az előző évi jövedelme meghaladta az adóalap adómentes részének a felét, azaz 1968,68 eurót. Aki tavaly ennél kevesebbet keresett, annak az adóhivatallal szemben nincs semmilyen kötelessége, ugyanakkor önszántából elszámolhat az adóelőlegekkel, ami megérheti, mert feltehetően túlfizetést állapítanak meg. Akinek 2019-ben 1968,68 eurónál több bevétele volt, semmiképpen sem bújhat ki e kötelesség alól, viszont az elszámolást nem kell saját magának elkészítenie. Megbízhat vele például egy adószakértőt, illetve az alkalmazottak számára a legegyszerűbb az, ha megkérik a bérelszámolójukat, hogy végezze el helyettük. Akinek év közben több munkaadója volt, az bármelyiket megkérheti az adóelszámolás elvégzésére. A többitől igazolást kell kérnie az adóköteles bérről - ezt február 5-éig kell intézni, ami február 10-éig átvehető. 2020. február 17. Akinek csak alkalmazottként volt jövedelme, illetve akinek olyan bevétele volt, melyből forrásadót fizetett (például befektetési jegyből származó haszon, és ezekből a bevételekből az alkalmazott a forrásadót nem tekinti adóelőlegnek), legkésőbb február 17-éig az éves adóelszámolás elvégzésére írásban megkérheti a munkaadóját, akinél érvényesítette az adóalap adómentes részét és az adóbónuszt. A cég köteles eleget tenni e kérésnek, csak azokat utasíthatja el, akiknek volt egyéb bevételük is, például bérbeadásból vagy vállalkozásból stb. Ha a munkaadó nem készíti el az adóelszámolást, kiállít egy igazolást az adóköteles bevételekről, és az alkalmazottnak kell adóbevallást kidolgoznia, melyet március végéig el kell juttatni az adóhivatalba. Túlfizetés vagy hátralék? Március végéig a munkaadó kiszámolja, hogy az alkalmazottnak a tavalyi egész évi bruttó béréből mennyi adót kellett volna fizetnie, majd az eredményt összehasonlítja a havonta levont adóelőlegekkel. Ideális esetben a két szám egyezik. Jobb esetben kiderül, év közben túl sokat vontak le a fizetésünkből, és a különbözetet visszaadják. Az már kevésbé kellemes, ha hátralékot állapítanak meg, és utólag próbálják behajtani a hiányzó összeget. Érdemes időt fordítani a bonyolultnak tűnő nyomtatványok áttanulmányozására, nehogy elmulasszunk kérni valamilyen kedvezményt, amire jogosultak vagyunk. Például lehet intézni alkalmazotti prémiumot, adóbónuszt, ezenkívül az adóalap csökkenthető a házastársra vonatkozó adómentes résszel, a nyugdíjrendszer harmadik pillérébe befizetett önkéntes tételekkel, az esetleges gyógyfürdői kezelés költségeivel. A bérelszámoló utasításai szerint le kell adni a kért iratokat - például becsületbeli nyilatkozatot a házastárs bevételéről, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát stb. Ha adótúlfizetést állapítanak meg, azt legkésőbb a májusban folyósított áprilisi fizetéssel vissza kellene kapnunk. Az 5 eurót meghaladó adóhátralékot pedig az év végéig levonják a bérből. Aki adója 2%-át szeretné felajánlani valamilyen nonprofit szervezetnek, annak az esetleges adóhátralékot már az áprilisi fizetéssel ki kell egyenlítenie. A 2%-os felajánláshoz az alkalmazottak kérhetnek a munkaadójuktól az adó befizetéséről szóló igazolást, ezt mellékelni kell a 2%-os adófelajánlásról rendelkező nyilatkozathoz, amit április 30-áig kell eljuttatni az alkalmazott lakhelye szerint illetékes adóhivatalba. (sza) Milyen adómentes tételekkel csökkenthető az adóalap? Módosult a jövedelemadóról szóló törvóny: ezentúl máshogy, óspedig az adófizetők számára előnyösebb módon számolják ki az adómentes részt. Nem kell a teljes bevételünkből adózni: az adóalap a jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott tételekkel csökkenthető. 1. Az adózóra vonatkozó adómentes rész Az adómentes részt a létminimum időszerű összege alapján határozzák meg. Az új adótörvény szerint 2020- tól az adómentes alap a létminimum 21-szeresére, azaz 4414,20 euróra emelkedett (a 2019 végéig hatályos norma szerint ez a létminimum 19,2- szerese volt). A mostani, év eleji adóelszámolás a 2019. évre vonatkozik, ezért ott még a létminimum 19,2- szeresének megfelelő adómentes résszel, azaz 3937,35 euróval számolnak, ugyanakkor az emelést mégiscsak megérezhetj ük már idén is. Az adózóra vonatkozó tétel ugyanis egy dologban különbözik a többi adómentes résztől - éspedig abban, hogy havonta is lehet érvényesíteni. Aki él ezzel a lehetőséggel, az már a februári fizetésénél érezheti, hogy az éves adómentes rész 3937,35 helyett már 4414,20 euró, ami havonta 367,85 eurót jelent. Ez az összeg akkor érvényes, ha az éves adóalap nem lépi túl a létminimum 92,8-szorosát, ami 19 506,56 euró. Tavaly év végéig ez a létminimum 100-szorosa, azaz 20 507 euró volt. Átlagon felüli fizetés esetében az adómentes rész fokozatosan csökken, és a következő képlettel számítják ki: (44,2 x létminimum) - (adóalap / 4). Minél magasabb jövedelme van valakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszámolni. Akinek az adóalapja eléri vagy meghaladja a 37 163,36 eurót, a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanok esetében fordulhat elő, akik havi fizetése túlszárnyalja a 3000 eurót. 2. Házastársra vonatkozó adómentes rész Ha az egyik házastársnak nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme - anyasági szabadságon vagy gyesen volt, egészségkárosult, gondozott valakit, munkanélküli volt stb. -, a másik csökkentheti az adóalapját a házastársra vonatkozó tétellel, de ennek az összege nem azonos az adózóra vonatkozó adómentes résszel. A házastársra vonatkozó adómentes rész kiszámolásának a módja szintén változott az új évtől - a konkrét összeg az adózó adóalapjától és attól függ, hogy a házastársnak mekkora volt a bevétele. Ha az adózó adóalapja alacsonyabb a létminimum 176,8-szorosánál (37 163,36 euró), és a házastársnak nem volt saját bevétele, akkor az adómentes rész a létminimum 19,2-szerese, azaz 4035,84 euró. Ha a házastársnak volt saját bevétele, de az kevesebb 4035,84 eurónál, akkor az adómentes rész ennek az összegnek és a saját bevételnek a különbözete. Ha a házastárs bevétele magasabb a létminimum 19,2-szeresénél, a rá vonatkozó adómentes rész nulla. Ha az adózó adóalapja túllépi a létminimum 176,8-szorosát, és a házastársnak nem volt saját jövedelme, a rá vonatkozó adómentes rész a létminimum 63,4-szeresének és az adóalap negyedének a különbözete. Ha az eredmény kisebb nullánál, az adómentes rész nulla. Ha a házastársnak volt saját bevétele, akkor a létminimum 63,4- szeresének és az adóalap negyedének a különbözetét csökkentik a házastárs bevételével. Ha az eredmény kisebb nullánál, az adómentes rész nulla. Év közben nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, és az élettársak egyáltalán nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. 3. Adóbónusz Egyszerre csak az egyik szülő igényelheti. Az jogosult rá, akinek az éves adóköteles jövedelme eléri legalább a minimálbér 6-szorosát (3120 euró). Egész évben, havonta vagy egy összegben az adóelszámolás, illetve az adóbevallás elkészítése során érvényesíthető. Először abban a hónapban lehet kérni, amikor a gyermek megszületik, és legfeljebb 25 éves koráig jár. Összege jelenleg 22,17 euró havonta, illetve a 2019. április 1-jétől hatályos módosítás értelmében a hatévesnél kisebb gyermekek után az adóbónusz ennek a duplája, vagyis jelenleg 44,34 euró. 4. Önkéntes befizetések a nyugdíjbiztosítási rendszer 3. pillérébe Akinek van kiegészítő nyugdíjbiztosítása, azaz a nyugdíjrendszer 3. pillérébe rendszeresen utal át bizonyos összeget, az ide befizetett tételekkel csökkenthető az adóalap - így összesen 180 eurót lehet leírni. 5. Alkalmazotti prémium Akinek a bevétele tavaly a minimálbér határát súrolta, ún. alkalmazotti prémiumot kaphat. Ezt az állam fizeti, de nem jár automatikusan, hanem kérni kell az éves adóelszámolás, illetve az adóbevallás során. A kedvezményre csak az jogosult, aki az előző évben legalább 6 hónapig dolgozott Szlovákiában, és legalább a minimálbér 6-szorosának (3120 euró) megfelelő összeget keresett. 6. Gyógyfürdői kezelés költségei 2018-tól van lehetőség leírni az adóalapból a gyógyfürdői kezelés költségeit, de csak legfeljebb 50 eurót. Érvényesíthető akkor is, ha a kezelésen az adózó házastársa vagy eltartott gyermeke vett részt. Mindegyikük után 50 eurót írhat le, ha az adózó térítette a költségeket. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: VÉDŐOLTÁSOK ■ 2020-AS OLTÁSI NAPTÁR, KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES OLTÁSOK, A VAKCINÁK MELLÉKHATÁSA
