Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-30 / 24. szám
8 I KÜLFÖLD 2020. január 30. | www.ujszo.com Trump kétállami megoldása Clszjordániában létesített zsidó telepek felett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megtapsolta Trump tervét (TASR/AP) RÖVIDEN Túlólte a szavazást a bolgár kormány Szófia. A várakozásnak megfelelően leszavazta a bolgár parlament az ellenzéki szocialisták bizalmatlansági indítványát a jobbközép koalíciós kormány leváltására, amely környezetvédelmi politikája miatt került válságba. A 240 fős parlamentben a jelen lévő képviselők közül 124 szavazott a bizalmatlansági indítvány ellen, amely már a negyedik volt a Bojko Boriszov miniszterelnök vezette jelenlegi kormány ellen annak 2017-es hivatalba lépése óta. Az indítvány előzménye, hogy lemondott Neno Dimov környezetvédelmi miniszter a vízkészletekkel való szándékos rossz gazdálkodás miatt. (MTI) Kiköthet az Ocean Viking mentőhajó Róma. A dél-olaszországi Tarantóban kapott kikötési engedélyt az Ocean Viking, az SOS Mediterranée és az Orvosok HatárokNélkül (Msf) közös hajója. Az Ocean Viking 403 emberrel a fedélzetén tegnap érkezett meg a Puglia tartománybeli Tarantóba. A migránscsoportot, amelyben 149 fiatalkorú van, Líbia vizein vették fedélzetre. Egy égési sérült nőt és 3 gyerekét korábban Málta szigetére vitték az Ocean Vikingről. A hajó négy napon át várt a kikötési engedélyre az Olaszország fennhatósága alatt lévő tengeri övezetben. (MTI) Újabb fontos várost foglalt el Szíria Damaszkusz. Újabb fontos várost foglalt el a szíriai hadsereg az ország északnyugati részében. A kormányerők kezére került a stratégiai fontosságú Maarat an-Numan város Idlíb tartományban, amelynek nagy részét felkelők és iszlamisták ellenőrzik. Ez a tartomány második legnagyobb települése, és a Damaszkuszi Aleppóval összekötő főútvonalon található. A hadsereg tisztogatást folytat a városban, illetve igyekszik tovább nyomulni észak felé. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a hadműveletek miatt újabb menekülthullám indult meg Törökország felé. A szíriai polgárháború 2011 -ben tört ki, eddig legalább 380 ezer áldozatot követelt. (MTI) Választást jelentett be a katalán elnök Barcelona. Előrehozott autonóm parlamenti választást jelentett be Quim Torra katalán elnök, amire tavasszal kerülhet sor. A katalán kormányt alkotó pártok, az elnököt adó jobboldali Együtt Katalóniáért, valamint a Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) közötti konfliktus hétfőn tetőzött, amikor a katalán parlament elnöksége megvonta Quim Torra képviselői mandátumát. A politikus képviselői megbízatásának megszűnéséről a spanyol legfelsőbb bíróság döntött még a múlt héten. (MTI) Washington elismerte MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Jeruzsálem/Kairó. Kétállami magoldást javasolt a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére Donald Trump amerikai elnök, amikor a Fehér Házban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel tartott tájékoztatóján felvázolta béketervét a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére. Az Arab Liga szerint több javaslat nem méltányos a palesztinokkal szemben. A Trump által javasolt kétállami megoldás értelmében Washington elismerte Izrael szuverenitását a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepek felett, vagyis e telepek amerikai álláspont szerint Izrael szerves részei, továbbá Washington Jeruzsálemet Izrael Állam egy és oszthatatlan fővárosaként ismerte el. Trump nem pontosította, hogy hol lennének Izrael határai a ciszjordániai területeken, vagyis hogy valamennyi zsidó telep feletti izraeli fennhatóságot elismeri-e. Az amerikai elnök egyben bejelentette, hogy kormányzata elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett is. Jeruzsálem oszthatatlan Közvetlenül azután, hogy közölte: Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa marad, bejelentette azt is, hogy az amerikai kormányzat ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament (EP) tegnap este jóváhagyta a brexitmegállapodást, ennek ellenére az Egyesült Királyságban élő szlovák állampolgároknak egyelőre nem kell drámai változásokra készülniük. A briteknek az unióból való távozásával az EP-képviselők száma is megváltozik. Brüsszel. Az Egyesült Királyság helyi idő szerint holnap 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor kilép az Európai Unióból. Ez történelmi jelentőségű pillanat lesz, mivel eddig nem volt példa teljes jogú tagország távozására. Szombat reggeltől azonban - legalább még 11 hónapig - majdnem minden folytatódik ugyanúgy, mintha mi sem történt Izrael szuverenitását a nagykövetséget tervez nyitni Kelet- Jeruzsálemban, amelyet a palesztinok leendő fővárosának nevezett. Az elnök ígéretet tett arra, hogy egyetlen palesztint sem fosztanak meg otthonától, nem költöztetnek el. Közölte azt is: amennyiben Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a békét választja, az Egyesült Államok és más országok Is minden erejükkel segíteni fognak. Az amerikai elnök arra biztatta a muszlim országokat, hogy támogassák a béketervét. „Itt az ideje, hogy a muszlim világ korrigálja az 1948-ban elkövetett hibát” - mondta, utalva arra, hogy az 1948-ban hozott ENSZ- határozat után a muszlim világ elutasította Izrael Állam elismerését. Izraelnek tetszik a terv Benjámin Netanjahu izraeli kormányé) történelmi napnak nevezte a béketerv bejelentésének napját. Az izraeli kormányfő közölte, hogy Izrael kész a tárgyalásokra egy leendő palesztin államról. Leszögezte: a palesztinoknak el kell ismerniük Izraelt „zsidó államként”, és hangsúlyozta, a palesztin menekültek nem kapnak jogot arra, hogy visszatérnek a mai Izrael területére. Netanjahu hangsúlyozta: a béketervvel Washington elismeri, hogy a palesztin területeken épült zsidó telepek Izrael részei. Netanjahu már vasárnap kormánya elé teijeszti jóváhagyásra azt a tervét, hogy Ciszjordánia (bibliai nevén Júdea és Szamária) egyes részeit annektálják. volna. A kilépés pillanatában ugyanis kezdetét veszi a december 31-ig tervezett átmeneti időszak, amelynek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben. Mindettől függetlenül szombattól legalább az idei év végéig gyakorlatilag semmiféle változás nem lesz Nagy-Britannia és az unió viszonyrendszerében, és ez vonatkozik a kereskedelemre ugyanúgy, mint a beutazási feltételekre. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi EU-állampolgárok az átmeneti időszakban - bármeddig tartson is - pontosan ugyanolyan jogosultságokkal telepedhetnek le és vállalhatnak munkát Nagy- Britanniában, mint most, és azoknak a külföldi uniós állampolgároknak a jogi státusa sem változik holnap 23 órától, akik már az országban élnek. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a Nagy-Britanniába áttelepülni készülő, illetve maradni kívánó kül-A Donald Trump által bemutatott közel-keleti béketerv eltékozolja a palesztinok jogainak nagy részét, emellett a javaslat túl nagy kompromisszumot vár el tőlük - reagált a tervre tegnap Ahmed Abul Geit, az Arab Liga főtitkára. A béketerv értelmében a palesztinoknak le kellene mondaniuk több, jogosan őket illető földterületről, hozzátéve, hogy a béketerv több pontja kivitelezhetetlen. Az egyiptomi politikus leszögezte, hogy nyitottak minden komoly, a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésre, ám hozzátette azt is, hogy az izraeli-palesztin rendezést e két félnek kell megvalósítania, nem egy harmadik akaratán múlik. „Nem érhető el tartós és valódi béke az 1967 óta tartó izraeli megszállás elismerése nélkül, sem azáltal, hogy törvényesítjük ezt a megszállást” - áll a közleményében. Hajthatatlan palesztinok A liga szombaton Mahmúd Abbász palesztin elnök részvételével rendkívüli értekezletet tart, hogy megvitassa a Washingtonban bemutatott béketervet, amellyel kapcsolatban a palesztin fél máris bejelentette, hogy nem fogadja el. „Azt mondom Trumpnak és Netanjahunak, hogy Jeruzsálem nem eladó, jogaink nem eladók, nem képezik alku tárgyát. És a megállapodásuk, az összeesküvés nem fog sikerülni. Nem hajiunk meg, nem adjuk be a derekunkat. Azok után a képtelenségek után, amelyeket ma földi EU-állampolgároknak nincs semmi teendőjük. A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján a törvényesen és életvitelszerűen Nagy- Britanniában élő, vagy az átmeneti időszakban érkező külföldi EU- állampolgárok a brexit után is maradhatnak az országban, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30. A letelepedettjogi státus megszerzéséhez a kérelmezőknek személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt. Akik az átmeneti időszak lejárta után érkeznek letelepedési szándékkal, azokra már a brit kormány által tervezett, egységes bevándorlási szabályozás vonatkozik hallottunk, ezerszer is nemet mondunk. A palesztinok kitartanak amellett, hogy véget vetnek az izraeli megszállásnak és államot hoznak létre Jeruzsálem fővárossal” - szögezte le Abbász palesztin elnök. Keménykedő török elnök Szaúd-Arábia királya a palesztin ügy melletti elkötelezettségéről biztosította a palesztin elnököt, a szaúdi külügyminisztérium ugyanakkor elismeréssel szólt Donald Trump erőfeszítéséről, amellyel békét próbál teremteni Izrael és a palesztinok között. Szalmán király telefonon beszélt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, aki szerint az amerikai elnök előtelj esztett közel-keleti béketerve „összeesküvés”, amely - szavai szerint - a „történelem szemétládájába kerül”. A szaúdi külügy ugyanakkor tudatta: Szaúd-Arábia értékeli Trump béketerv-kidolgozását célzó erőfeszítéseit, egyúttal szorgalmazza, hogy kezdődjön közvetlen tárgyalás Izrael és a palesztinok között amerikai védnökség alatt. Teljesen elfogadhatatlan, hogy Jeruzsálemet Izraelnek adná a béketerv - nyilatkozott Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki úgy látja, „a terv semmibe veszi a palesztinok jogait, és legitimálja az Izrael által elkövetett megszállást”. Leszögezte: ha némely arab ország hátat is fordít, Ankara továbbra is mozgósítani törekszik a nemzetközi intézményeket a palesztinok és Jeruzsálem jogai megvédése érdekében. majd, hacsak London és az Európai Unió a majdani kétoldalú viszonyrendszerről tervezett tárgyalásokon másban nem állapodik meg. A brexit után kisebb létszámú, 751 helyett 705 tagú lesz az EP. A brit képviselők távozását követően megüresedő helyek közül 27-et 14 tagállam között osztanak el, a többi tagállam mandátumaiknak a száma nem változik. A megüresedő helyeket a népesség arányához viszonyítva kevesebb képviselővel rendelkező 14 tagállam kapja. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Horvátország, Észtország, Lengyelország, Románia és Szlovákia 1 -1 további képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A fennmaradó 46 parlamenti mandátumot az unióhoz később csatlakozó országok számára tartják fenn. (czg MTI) Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Nem adja meg magát. (TASR/AP) A brexit után sem vár dráma az uniós polgárokra
