Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-29 / 23. szám
RÉGIÓ 2020. január 29. lwww.ujszo.com A héten költözik az idegenrendészet Egyelőre távoli terv a vaj kai Duna-alagút KISS BARTALOS ÉVA ! Egyetöre csak a Vajka és Keszölcés közötti komppal rövidíthetik le a távot az autósok (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA DUIMASZERDAHELY Ma utoljára fogadnak ügyfeleket az idegenrendészet Ador utcai kirendeltségén. Február 3-tól már az új címen, a Malom utcában működik a hivatal kihelyezett fiókja. A Szenei, a Galántai, valamint a Dunaszerdahelyi járásban élő, illetve dolgozó külföldi állampolgároknak Dunaszerdahelyen kell intézni az ügyeiket. Az Ador utcában lévő épület közegészségügyi és gazdasági szempontból sem megfelelő, nincs mosdó és váróterem. Előfordult, hogy már éjszaka, vagy kora hajnalban sorakoztak az ügyintézésre várók a hivatal előtt. Korábban az ott élő lakosok petícióval is tiltakoztak a környéken uralkodó állapotok Hétfőn itt nyit ki az idegenrendészet kirendeltsége (A szerző felvétele) ■miatt. A belügyminisztérium ősszel közölte, hogy felújítják az épületet. A rekonstrukció ideje alatt a város másik végében, a Malom utca 2-es szám alatt fogadják a külföldi állampolgárokat. „Új helyre költözik az idegenrendészet dunaszerdahelyi kirendeltsége, amely megfelel az ügyfelek elvárásainak, valamint jobb munkakörülményeket nyújt az ott dolgozó rendőröknek” - közölte a rendőrség a közösségi média oldalán. A hét végéig zárva tart a hivatal, február 3-án már az új épületben fogadják az ügyfeleket. Több vállalkozás is működik a Malom utcai épületben, amelynek egyik részében működik majd ideiglenesen a hivatal. Értesüléseink szerint váróterem és mellékhelyiségek is lesznek az új termekben. Az utóbbi napokban táblákkal kijelölték a foglalt parkolóhelyeket az épület előtt, mellette pedig kisebb tereprendezést végeztek. „Hallottuk, milyen volt az élet az Ador utcában, és attól tartunk, most már itt is ez lesz. Kíváncsi vagyok, milyen látvány fogad majd, amikor reggel kilenckor kinyitom az üzletet” - mondta az egyik boltos rámutatva, hogy az önkormányzat kérése ellenére nem költöztették lakott területen kívülre a hivatalt. Egy másik vállalkozó optimistábban áll a változáshoz, egyelőre csak azt látják, hogy folyamatosan dolgoznak az épületrész átalakításán. A szemközti vendéglőben sem fogadták örömmel a hírt. „Semmi jóra nem számítunk” - jegyezte meg egyikük. Megakadt a Duna felvízcsatornája alatti alagút átépítésére kiírt közbeszerzési pályázat. Egyelőre nem tudni, mikor kelhetnek át az autósok és a kerékpárosok a víz alatti, rövidebb útvonalon. VAJ KA A Vízépítő Vállalat (W) áprilisban kapta meg az elvi építési engedélyt a felvízcsatoma alatti, közel fél kilométer hosszú alagutak járhatóvá tételére. Az eredetileg a szivárgó víz felfogására és a Duna-ágak vízpótlására épült öt alagútból kettőt nyitnának meg a forgalom előtt, egyet a gyalogosaknak és kerékpárosoknak, a másikat pedig a személyautóknak. A hatástanulmányok szerint alkalmasak a forgalom számára a nyílások. Az előzetes számítások alapján mintegy 25 millió euróba kerülne az átépítésük, valamint a hozzájuk tar-Nyáron hirdették mega közbeszerzési pályázatot a Vajka előtti alagút átépítésére, még nem zárult le. tozó infrastruktúra, a bekötőutak megépítése. A W júniusban közbeszerzési pályázatot hirdetett a kivitelező kiválasztására, akkor azt remélték, hogy 2022-ben már száraz lábbal kelhetnek át a lakosok a Duna alatt. Két évvel a remélt átadás előtt azonban még mindig csak papíron létezik a terv. Stella Istvánfyová, a W vezérigazgatójának irodavezetője közölte, még nem zárult le a közbeszerzési eljárás. „A W minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy minél hamarabb gondoskodhassunk a lakosok kényelmes utazásáról az alagutakban. De tény, hogy nem minden lépés tartozik a mi kompetenciáink közé. Még nem zárult le a közbeszerzési pályázat, és ez egy olyan terület, amit nem tudunk meggyorsítani” - magyarázta Stella Istvánfyová. Arra a kérdésünkre, mi hátráltatja az eljárás lezárását, nem kaptunk választ. Azt sem konkretizálta a vállalat, milyen tervei vannak a Vajka és Keszölcés között közlekedő kompjárattal, amelynek köszönhetően közel 40 kilométeres kerülőt és 30 perces menetidőt spórolhatnak meg azok, akik a felvízcsatoma által elzárt Kis-Csallóközből utaznak Somorja felé. Az Állami Számvevőszék tavaly márciusban több hiányosságot is feltárt a komp üzemeltetésével kapcsolatban. Élni akarás, alázatosság és megbocsátás Radnóti költészetében VATAéŐIN PÉTER Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár és „versvándor" a héten Komáromban kezdte meg a 14 előadásból álló szlovákiai körútját. Előadásainak témája Radnóti Miklós költészete és élete, főként annak legutolsó szakasza. Tóth Péter Lóránt 2019-ben végigjárta a 110 esztendeje született és 1944-ben meggyilkolt Radnóti Miklós utolsó útját a kelet-szerbiai Bor községtől a Győr melletti Abdáig. Amennyire csak lehetett, igyekezett tartani magát a költő által is megtett 820 kilométernyi útvonalhoz, amelyet a „gyötrelmek útjának” nevezett, s 24 napig tartott, míg végigjárta. Az út tapasztalatára építve most Radnóti-előadással jött Szlovákiába, amelyet alap- és középiskolásoknak rendhagyó irodalomóraként, minden más érdeklődő számára pedig pódiumműsorként mutat be Kőszegi Ábel Töredék című munkájára alapozva. Közel kerülni Radnótihoz A komáromi diákoknak hangsúlyozta, rendkívül fontos egy-egy költő verseinél az, hogy magunkénak érezzük azokat. Mint mondja, neki nagyon sokat segített a javarészt gyalog megtett út Bortól Abdáig abban, hogy még jobban megismerje Radnóti világát, akit zsidó származása miatt kényszerítettek munkaszolgálatra. Elmondása szerint leginkább az élni akarás, az alázatosság és a megbocsátás mozzanatai fogták meg a költő verseiben. „Nem azt írja a Töredék című versében, hogy oly korban éltem a földön, mikor a magyar vagy a német úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt. írhatta volna. Simán. De nem érdekli ez Radnótit, hogy magyar, német, szlovák - hanem, hogy az ember hogyan jut el idáig” - mondta az Új Szónak. Úgy látja, több ok miatt is érdemes felidéznünk a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének életművét és tragikus utolsó éveit: „A mai napig benne van egy sztereotípia az emberekben, a zsidózás, hogy »nem beszéltünk már eleget a zsidókról?« Mondhatjuk, hogy oké, no de pont mi magyarok mondjuk ezt a Kárpát-medencében, akiket kollektív bűnösnek ítéltek itt Felvidéken, és el kellett hagyniuk a hazájukat, akiket Kárpátalján málenkij robotra vittek el, mert magyarnak születtek, akiket Délvidéken tízezerszámra öltek meg Tito partizánjai? Azt gondolom, hogy nekünk ezt a témát még érzékenyebben kell kezelnünk, mert nem elsősorban a zsidóságról van szó, hanem arról a kirekesztésről és megbélyegzésről, ami sokszor a mi népünket is érintette. Úgyhogy Radnóti emiatt igencsak örök érvényű.” Lapunknak azt mondta, noha nem egyszerű lelkileg újra és újra felidézni a költő utolsó heteinek brutális epizódjait, kikerülni mindezt nem lehet, még ha kimerítő is. Hogyan tovább? További útban egyelőre nem gondolkodik, noha nem a „gyötrelmek útja” volt az első, ugyanis hasonló módon adózott már Szent László, Hunyadi János és Mátyás király emlékének is korábban. „Nekem nagyon tetszett ez a forma: hogy nem rohanok, úgy hogy busz, vonat, ide mész, oda mész - hanem lelassulsz és benne vagy végig a történetben” - állítja. Idén szeretné megragadni a trianoni békeszerződés évfordulóját, s már elkezdett rá összeállítani egy programot: „100 év után nyilván nem fogok határokról, azok megváltoztatásáról beszélni. Beszélhetnék, de úgy gondolom, azzal nem érnék el sokat. Mert itt 100 év múlva akkor fogunk magyarokként élni, ha megmarad az anyanyelvűnk, továbbviszik ezek a gyerekek az iskolaválasztásnál, a napi életükben és rutinjukban” - máj d hozzátette, a magyarok helyzete abban különleges, hogy a trianoni határok miatt többet kell dolgozniuk a megmaradásért, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar nyelv és kultúra fontosabb lenne, mint a környékbeli népeké. Nincs még vége Tóth Péter Lóránt a komáromi iskolások mellett a helyi Csemadokszékházban is előadott, kedden pedig Szencen, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen lépett fel. Január 31- éig lesznek még rendhagyó órái. Tájainkra a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége segítségével és a Magyarság Háza támogatásával jutott el.
