Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-28 / 22. szám
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2020. JANUAR 28. PREMIER LEAGUE 11 és hatásának volt köszönhető.” Phil Neville egy kicsit másképpen emlékszik az akkoriban történtekre, és ennek a változatnak több értelme is van, ha közben észben tartjuk azt a sok, még Cantona érkezése előttről származó anekdotát, amely az ő, a testvére és Beckham elképesztő elszántságáról szól. „Nem kellett ahhoz Cantona, hogy a fiatalok keményen dolgozzanak, nekünk magunktól is ez volt természetes. De az ő példája tette mindezt elfogadottá, sőt követendővé. Előtte a pluszmunkát végző fiatalokra stréberekként tekintettek az idősebb játékosok, de Cantona miatt ez megváltozott.” És a legfontosabb terepen, a pályán, Cantona azonnal mindent átformált. Látványos hatásáról sokan megfeledkeztek azóta. 1992 novemberének végén érkezett az Old Traffordra, amikor a csapat a nyolcadik helyen állt, kilenc ponttal lemaradva a ligát nagy meglepetésre vezető Norwich City mögött, és a 16 bajnoki forduló alatt mindössze 17 gólt szerzett. A bajnoki címért folytatott küzdelemről nem is álmodhattak. De Cantona érkezésével a United gólátlaga megduplázódott, és a csapat januárban át is vette a vezetést a tabellán. A bajnoki cím felé tartó úton a United kétségtelenül a Sheffield Wednesday ellen aratta a legnagyobb győzelmét. A végeredmény 2-1 lett, de az utolsó öt percre fordulva még a vendégek vezettek 1-0-ra, azután a középhátvéd Steve Bruce két fejesével a MU mindenki meglepetésére megfordította a meccset. A győztes gól már jócskán a szokadanul megnyúló hosszabbítás perceiben esett — a hosszabbításnak megvolt a maga oka, hiszen éppen a játékvezetőt kellett sérülés miatt lecserélni de ettől fuggedenül ettől a meccstől datálhatjuk a „Fergie dme” kifejezés megszületését, amely a Unitednek a Premier Leauge-ben az utolsó pillanatokban szerzett győztes góljaira vonatkozik Ferguson és a segítője, Brian Kidd emlékezetes módon rohant be az Old Trafford pályájára, miután a győzelemmel a csapat átvette a vezetést a tabellán - és már nem is adták át a helyüket. Cantona, a hányatott sorsú Cantona számára nem vezetett egyenes út Franciaországból Manchesterbe, és sok rossz előjel kísérte a szigetország futballvilágába való érkezését. Először a Sheffield Wednesdaynél töltött egy hetet, , de hogy mit keresett ott, azt mindenki másképp tudta. A játékos a szerződése aláírására érkezett, az újságírók arról cikkeztek, hogy próbajátékon vesz részt, a csapat menedzsere, Trevor Francis pedig azt állította, hogy ő csak ► Eric Cantona nemcsak a pályán, azon kívül is önálló jelenség, nem csoda, hogy második szakmája a színészet Cantona olyan játékosokra gyakorolt nagy hatást, mint az MU 1992-es évfolyamából Ryan Giggs, David Beckham, Nicky Butt, Paul Scholes, Gary és Phil Neville (Fotók: képarchívum) baráti szívességből engedi edzeni a vendéget. Bármi is az igazság, Cantona mindössze egyszer lépett pályára a helyi mezben, mégpedig meglehetősen bizarr körülmények között: egy hat a hat elleni barátságos meccsen az amerikai Baltimore Blast ellen. A meccs a vendégek 8-3-as sikerét hozta abban a Sheffield Arénában, amelyben néhány nappal korábban Francis koncertjét élvezte. Cantona végül hatvan kilométerrel északabbra, a Leeds Unitedben kötött ki az 1991/1992-es, végül bajnoki győzelemmel záruló szezon közepén. Habár tizenöt mérkőzésén csak három bajnoki gólt szerzett, és egyik sem jelentett győzelmet vagy pontot, egyfajta kultuszfigurává vált a Leeds-szurkolók szemében, akik híres csatáruk tiszteletére egyszer egy kétes értékű dalt is improvizáltak a Marseillaise dallamára. A Leeds United azonban nem volt megfelelő hely az extravagáns francia számára. Howard Wilkinson menedzser egyáltalán nem bízott a fineszes, technikás játékosokban, és többször is kerek perec kijelentette, hogy külföldi támadók sosem voltak sikeresek ligában, és nem is lesznek. ___V Egyértelművé tette, hogy szerinte Cant tona széllel szemben próbálkozik „Vajon Eric tud majd alkalmazkodni Angliához, vagy nekünk kell hozzá? Kérjem meg őt, hogy változzon meg, vagy álljon át az egész csapat francia stílusra?” - kérdezte Wilkinson, mielőtt leszögezte volna: „Itt nem lesz semmilyen francia forradalom, mert annak a mi focink világában nem lehet más a vége, mint az elkerülheteden vereség.” Cantona nem töltött be köz-A Daráló „A kilencvenes évek elején az európai kupaszereplésektől öt évre eltiltott angol futball a legsötétebb napjait élte. A szigetország labdarúgása akkoriban a keménységről, az ütközésekről és a sérülésekről szólt: az erő fontosabb volt a gyorsaságnál, az agressziót pedig többre becsülték az észnél. A robusztus középpályásoké és a kőkemény védőké volt a világ, akik bátran belevetették magukat a darálóba. A 4-4-2 volt a divatos felállás, és alig lépett pályára olyan csapat, amely új taktikákkal mert volna kísérletezni. Aztán egyik napról a másikra minden megváltozott. Az 1992-ben létrehozott Premier League indulása egybeesett az egész futballvilágot megrengető szabályváltozással: a hazaadás tiltásával. A védők egyszeriben elveszítették addigi biztos menekülőútjukat, a kapusoknak pedig a labdakezelés új módszereit kellett megtanulniuk, és ettől megváltozott a játék ritmusa. Az angol fociban komoly taktikai fejlődés indult, amelyben az egyre hangsúlyosabbá váló külföldi hatások is fontos szerepet játszottak. A Daráló az első olyan komoly szakmunka, amely alaposan feltárja a Premier League-ben alkalmazott taktikák változásait, és értően elemzi az angol foci elmúlt negyedszázadának fejlődését Ferguson támadásközpontúságától kezdve Mourinho sündisznótaktikáján át egészen Ranieri kontrákra épülő elképzeléseiig. A Daráló az egyik legszórakoztatóbb, legtartalmasabb és legintelligensebb könyv, amely az angol futballról valaha is született. Michael Cox angol sportújságíró, a Bristoli Egyetemen tanult, rendszeresen publikál a The Guardian és a The Independent című lapokba. Zonal Marking nevű, felállással és taktikával foglalkozó weboldala 2011-ben elnyerte az Angol Futballszurkolók Szövetségének fődíját." JAFFA kiadó 2019, oldalak száma: 431, fordító: Hegedűs Henrik. ponti szerepet a Leedsben, mert a csapat hosszú labdákkal operált, és azok elmentek mellette. Pedig nagyszerű formában kezdte az 1992/1993-as szezont: ő szerezte az angol Szuperkupa, vagyis a Charity Shield történetének egyeden, majd a Premier League első mesterhármasát is. Azonban a WÜkinsonhoz fűződő viszonya és a tekintélyelvű vezetők elleni örökös lázadása miatt az Elland Roadon nem tervezhetett hosszú távra. Ferguson és a Manchester United le is csapott a lehetőségre. Cantona, az alkalmi vétel Cantona átigazolásának története legendássá vált. Wilkinson felhívta a Manchester Unitedet, hogy Denis Irwin után érdeklődjön, mire a menedzser megragadta a lehetőséget, és rákérdezett Cantonára. Mindez nem a szerencsén múlt: Ferguson ekkor már régóta figyelte a franciát, sőt, miután a Leeds az Old Traffordon vendégszerepeit, kikérte róla két középhátvédje, Gary Pallister és Steve Bruce véleményét is. Mindketten azt mondták, hogy nehéz volt ellene játszani, mert kötedenül mozgott a posztján, és szokatlan helyeken bukkant fel. Egy ollózás erejéig a klasszisát is megvillantotta - mind a mozdulat, mind Petet Schmeichel hárítása nagy tapsot kapott. Philippe Audair életrajzából (Cantona: The rebel who would be king) tudjuk, hogy Cantona leigazolásában nagy szerepet játszott egy másik mérkőzés, a Glasgow Rangers-Leeds United összecsapás, amelyet Ferguson Gérard Houllier társaságában tekintett meg. Amikor Cantona indulatosan reagált arra, hogy lecserélik, Houllier szárazon csak annyit mondott, hogy új klubot kell keresnie Cantonának. Ferguson azonnal jelezte, hogy érdekelné a lehetőség, de valójában csak akkor lépett, amikor első számú kiszemeltje, a fiatal, minden idegszálával gólra törő Dión Dublin lába eltört. Ferguson emellett más játékosokat is lenyomozott. Olyan kreatív támadókat, mint Matt Le Tissier vagy Peter Beardsley, de az ádagosabb David Hirst vagy Brian Deane megszerzése sem állt távol tőle, még ha ők sokkal inkább befejező csatárok voltak is. Ferguson nyitott volt bármilyen megoldásra, de mindenképp szerette volna megerősíteni a támadósort, mert az első számú csatára, Mark Hughes nem szállította futószalagon a gólokat, és többen javasolták az edzőnek, hogy egy könyörtelen gólvágót állítson mellé. így került például a képbe Alan Shearer, aki azon a nyáron végül a Blackburnhöz szerződött. Cantona olyankor vált elérhetővé, amikor mások nem, és az MU nevetségesen alacsony összegért, 1,2 millió fontért szerezte meg. Hegedűs Henrik
