Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-28 / 22. szám
KÖZÉLET 2 I 2020. január 28.1 www.ujszo.com Sok családnak okoz gondot a rezsiköltség MOLNÁR IVÁN Pozsony. A folyamatosan növekvő energiaárak miatt egyre több szlovákiai családnak okoz gondot a rezsiköltségek megtérítése, miközben a legnehezebb helyzetben a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a többgyermekes családok vannak. Szlovákiában tavaly a családok lakhatással kapcsolatos kiadásai ugrottak meg a leglátványosabb ütemben a többi szolgáltatáshoz képest, a Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy évvel korábbinál átlagosan 4 százalékkal nőttek a rezsiköltségek, és az áremelések idén is folytatódnak. Az áramszolgáltatás díjszabása a fűtési szezon után csaknem 8, a gázszolgáltatásé 4, a távfűtésé pedig 2 százalékkal nő, miközben a családi kasszát megcsapoló kiadások negyedét már most is a rezsiköltségek teszik ki. Anyagi problémák „A folyamatos áremeléseket figyelembe véve azon sem szabad csodálkoznunk, hogy a rezsiköltségek megtérítéséhez szükséges összeg előteremtése egyre több családnak okoz gondot” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Wood & Company RÖVIDEN Egyre több hamis eurót foglalnak le Pozsony. A tavalyi második fél évben 1309 hamis euróbankj egyet foglaltak le Szlovákiában, csaknem dupla annyit, mint az előző év azonos időszakában. A jegybank a lakosságot ezért a szokásosnál is nagyobb óvatosságra inti, a lefoglalt hamis bankók és érmék ugyanis rendkívül jó minőségűek. „Míg 2018 második felében 699 hamis bankjegyet foglaltak le Szlovákiában, a múlt év azonos időszakában ez 1309-re ugrott” - nyilatkozta Peter Majer, a szlovák jegybank szóvivője, aki szerint az elmúlt év második felében lefoglalt hamis bankj egy ek 73 százalékát már csak a forgalomba hozatalukat követően sikerült kiszűrni. A hamisítványok többsége a magasabb értékű címletek közül került ki: csaknem a felüket teszik ki az ötvenesek, ötödüket pedig az ötszázasok. Az említett időszakban hamis euróérméből is többet, 826-ot foglaltak le. 2018 második felében : például ezek száma a 680-at sem érte el. Az érmék közül a 2 euróst hamisítják a leggyakrabban, ezek teszik ki a hamisítványok 80 százalékát. A lefoglalt hamis érméknek a 100 százalékát a forgalomba hozatalukat követően sikerült kiszűrni. „A Szlovákiában tavaly lefoglalt hamis bankók és érmék továbbra is jó minőségű hamisítványnak számítanak” - mondta Majer, aki szerint azonban a hamis bankók kiszűrésére sokszor speciális eszközre sincs szükség, néha elég a tapintás vagy a biztonsági elemek figyelmes átvizsgálása. Hogy hogyan különböztethetjük meg a valódi bankj egyeket és érméket a hamisaktól, arról a jegybank honlapján (www.nbs.sk ) találhatnak bővebb tájékoztatást, (mi) i befektetési és tanácsadó társaság elemzője, a Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérésére hivatkozva. Eszerint a lakhatással kapcsolatos számlák kifizetése a megkérdezettek csupán 14 százalékának nem okoz semmilyen problémát, nagyjából 62 százalékuknak azonban kisebb, több mint 23 százalékuknak pedig súlyos tehertételt jelent. Sokan nem fizetnek Ennél is aggasztóbb adatokkal Kotlebáók újabb tagját büntették meg Besztercebánya. A Kotlebáék - Mi Szlovákiánk Néppárt újabb tagját találták bűnösnek. Anton Grftót a besztercebányai Specializált Büntetőbíróság azért ítélte el, mert 2018 májusában a Legfelsőbb Bíróság tárgyalóterme előtt nyilvánosan és fennhangon a „Na stráz!” („Őrségbe!”) üdvözlést használta, nyilvánosan kifejezve ezáltal a rokonszenvét Jozef Tiso rezsimjével, valamint a Hlinka-gárdával. Grnóra 5000 eurós pénzbüntetést szabott ki a bíróság. Ha nem fizet, hat hónapra rács mögé kerülhet. Az ítélet nem jogerős, a vádlott fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntést hoznia. Korábban az ESNS másik képviselőjét, Milan Mazureket ítélték el rasszizmus miatt pénzbüntetésre. (TASR) Móg elnök nélkül a Legfelsőbb Bíróság Pozsony. Harmadszorra sem sikerülttegnap megválasztani a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Az Országos Bírói Tanácstól ugyanis a két jelölt közül egyik sem kapott megfelelő számú szavazatot. Jana Bajánková 9, Sona Mesiarkinová 7 támogató voksot kapott, a győzelemhez tízre lett volna szükség. Mindkét bíró részt vett a meghallgatás első fordulóján is, akkor ugyanannyi támogató szavazatot kaptak, mint tegnap. A különbség annyi, hogy a harmadik körben már nyilvános szavazással választottak a Bírói Tanács tagjai. A választás következő fordulóját március 30-án tartják. (denníkn) rukkolt elő az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. „Eszerint a szlovákiai háztartások majd 8 százaléka csak késve, vagy egyáltalán nem tudja megtéríteni az energiaszolgáltatók által kiállított számlákat, egész egyszerűen azért, mert nincs rá pénzük” - mondta Sadovská, az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatszerzésen alapuló felmérésére hivatkozva. A legrosszabb helyzetben azok a családok vannak, amelyekben egy (TASR-felvétel) szülőnek kell eltartania egy vagy több gyermeket. Az ilyen háztartásoknak nagyjából a 15 százaléka képtelen időben megtéríteni az energiaszámlát. Ugyanezzel a problémával kénytelen szembenézni azonban a háromnál több gyermeket nevelő családok tizede is. Legkevésbé a gyermektelen párok panaszkodnak, azonban még közülük is nagyjából 5 százaléknyinak vannak gondjai a rezsiköltségek megtérítésével. Az energiaszámlát megtéríteni képtelen háztartások aránya Hollandia 1,5 Csehország 2,1 Ausztria 2,4 Németország 3,0 Lengyelország 6,3 Szlovákia 7,9 Magyarország 11,1 Románia 14,4 Horvátország 17,5 Bulgária 30,1 Görögország 35,6 • Forrás: Eurostat Uniós középmezőny Szlovákia - az energiaszámlát késve vagy egyáltalán nem fizetők csaknem 8 százalékos arányával - az uniós középmezőnybe tartozik. Görögországban például a családok több mint 35, Bulgáriában pedig a 30 százalékának okoz gondot a rezsiköltségek kifizetése. Romániában ez a családok 14, Magyarországon a 11 százalékát érinti, Csehországban ezzel szemben a megkérdezettek csupán 2,1, Ausztriában pedig 2,4 százaléka panaszkodik erre. A cseh adat egyébként a második legjobb az egész Európai Unóban, nyugati szomszédunkat csak a Hollandok előzik meg, 1,5 százalékos adattal. A reformokat hiányolja a többség az oktatásban SZALAY HAJNALKA Pozsony. A közvélemény csupán 16%-a gondolja, hogy a hazai oktatás jó irányba fejlődik - derül ki a Focus felméréséből, melynek célja a jelen és a 22 évvel korábbi állapot összehasonlítása. A hazai felnőtt lakosság 42%-a gondolja, hogy szlovákiai oktatás egy helyben topog, 38% pedig állítja, hogy rossz irányba fejlődik. „Míg 1997-ben a szlovák iskolaügy a technikai felszereltség bebiztosításával küzdött, addig ma sokkal komolyabb problémát kell megoldania - az átgondolt, koncepciós reformok hiányát, amelyekkel elérné a 21. századnak megfelelő színvonalat” - kommentálta a felmérés eredményeit Ol’ga Gyárfásová szociológus, aki a felmérésben a 22 évvel ezelőtti vizsgálatot biztosította. A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy mely három probléma a legnagyobb, amely az itthoni oktatást érinti. A tavaly év végén végzett kutatás szerint leginkább az iskolaügyet érintő kevés, átgondolt változtatás a legnagyobb gond, 1997-ben a nem megfelelő technikai felszereltség volt a vezető probléma. Mára ez utóbbival elégedetlenkedők száma 16 százalékponttal csökkent, előbbivel azonban 17 százalékponttal több embernek van gondja. Gyárfásová hangsúlyozta, hogy 2019-ben, akárcsak 1997-ben, a felmérésben résztvevőknek 16 tételből kellett kiválasztaniuk azt a három problémát, amely szerintük a legnagyobb mértékben igaz a hazai oktatásügyre. A második legproblematikusabb területként a nem megfelelő tankönyveket jelölték meg a válaszadók, 22 évvel ezelőtt a tanárok alacsony bérét tartották a felmérésben részt vevők a második legnagyobb problémának. Hips szerint a tankönyvek a lexikális tudásra összpontosítanak ahelyett, hogy a hétköznapi életben is felhasználható készségekre helyeződne a hangsúly. Rácz Noémi, a Kassai Képzőművészeti Középiskola tanára lapunknak elmondta, a tanárok túlterheltek, ezért sem marad idő arra, hogy az órára olyan feladatokat állítsanak össze, amellyel változtathatnának a megszokott meneten. „A másik dolog a tananyag mennyisége. A kötelező tananyag megtanítása mellett nehéz olyan aktivitásokat belevinni a tanórákba, amelyek más készségeket, például a csoportmunkában való problémamegoldást igényelnek” - nyilatkozta lapunknak az illusztrátor, akit 2018-ban az év pedagógusa közönségdíjasa lett. A problémamegoldásra a közvélemény szerint is nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. A PS/Spolu megrendelésére végzett felmérésben résztvevők véleménye szerint ugyanis a mindennapi életben való tájékozódás képessége, az idegen nyelvek aktív elsajátítása, valamint az általános műveltség egyformán fontos: a válaszadók 70%-a szerint mindhárom ugyanolyan arányban lényeges. A valóság azonban éppen ennek az ellentettjét mutatja. A megkérdezettek 30%-a szerint fejlesztik az alap- és középiskolák az idegen nyelvek aktív elsajátításának képességét, 21 %-uk szerint kapnak a gyerekek általános műveltséget, és csupán 11% gondolja, hogy az iskola a valóságban való orientálódás képességét fejleszti. Az emberek szerint az iskolákban az általános műveltségre, az idegen nyelvek aktív elsajátítására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni (Somogyi Tibor felvétele) Ország Háztartások aránya (%)
