Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-27 / 21. szám
2 KÖZÉLET 2020. január 27. | www.ujszo.com Slosiarik: Kotleba akár meg is nyerheti a választást Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője szerint a LSNS sikere abban rejlik, hogy olyan szavazókat is meg tudtak szólítani, akiket négy évvel ezelőtt nem, de a párt abból is profitált, hogy a Smer csalódott választói nem a demokratikus ellenzékhez szegődtek (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Kószpónzhasználat az alkotmányban? Pozsony. A kormánypártok közül utolsóként az SNS mutatta be választási programját. A párt elnöke, Andrej Danko a szombati sajtótájékoztatóján viszont nem a programpontokra, vagy a párt prioritásaira helyezte a hangsúlyt, inkább a párt elmúlt négyéves ered- - ményeinek felsorolására összpontosított. Közvetve ismét bírálta a választókat, amiért nem az SNS- t válasszák, holott annyi mindent tett értük. A párt népszerűsége a közvélemény-kutatásokban 14 százalékról 5-re csökkent. „Az SNS emberek ezreinek segített, és én csodálkozok azoknak az embereknek a felszínességén, akiket csak az érdekel, hogy eldadogome magam valahol” - mondta Danko. S bár a párt elnöke egyetlen egy programpontot sem sorolt fel a sajtótájékoztatón, a párt által szétküldött sajtóanyagból kiderül, hogy ha az SNS kormányra kerülnek, akkor egyik prioritása az lenne, hogy a készpénzhasználat kerüljön az alkotmányba, s azok a családok, akiknek minimum három gyermekük van, kapjanak tízezer eurós állami támogatást új gépkocsi vásárlására. (TASR, dp) Madárinfluenza a bajmóci állatkertben Pozsony. Már a közismert bajmóci állatkertben is felütötte a fejét a madárinfluenza - táj ékoztatott a hétvégén Gabirela Matecná (SNS) földművelésügyi miniszter. Az elpusztult kanalasgémet és kacsát még múlt pénteken találták meg az állatkertben, ám csak a hétvégén igazolták a vizsgálatok, hogy madárinfluenzával fertőződtek meg. „Az egész állatkertet preventív okokból határozatlan időre bezártuk” - közölte a miniszter. Egyelőre nem tudni, milyen mértékben érinti a fertőzés az állatkert madárállományát. (TASR) Érsek lehet a távozó Sólymos utódja Pozsony. Nagy valószínűséggel Érsek Árpád (Híd) közlekedési minisztert bízzák meg ideiglenesen a környezetvédelmi tárca vezetésével azután, hogy Sólymos László múlt héten lemondott posztjáról. Zuzana Caputová államfő a Markíza televízió vitamüsorában kihangsúlyozta: Sólymos lemondását kedden, legkésőbb szerdán fogja elfogadni. Díjazta, hogy a miniszter levonta a személyes következtetéseket azután, hogy ittasan konfliktusba keveredett Pozsonyóvárosában, s közölte: az egyik legjobb környezetvédelmi miniszterként tartja számon. Azt, hogy Érsek lesz-e megbízva Sólymos tárcájának vezetésével, nem erősítette meg, ám nem is cáfolta, mondván: az új minisztert a Híd fogjajelölni. (TASR) Danko: láttak valaha részegen? Pozsony. Határozottan elutasítja Andrej Danko (SNS) házelnök azokat a vádakat, melyek szerint ittasan vezette volna a parlament legutóbbi ülését. „Voltak velem valaha szolgálati úton? Láttak valaha részegen? Láttak valaha agresszívnak?” - reagált a házelnök a TA3 televízió vitaműsorában azon ellenzéki képviselőkre, akik szerint nem volt józan az ülésteremben. (dp) NAGY ROLAND Pozsony. Bár egyre csökken a Smer támogatottsága, még mindig Ficóék zsebelnék be a legtöbb szavazatot a közelgő parlamenti választáson - derült ki a Focus közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérésből. Martin Slosiarik, az ügynökség elnöke viszont azt sem zárja ki, hogy a választást a Kotlebavezette LSNS nyeri meg. A következő felmérések fogják csak igazán megmutatni, hogy erősödik-e a Hid és az MKÖ támogatottsága, Slosiarik szerint a két párt végső eredményében hatalmas szerepet játszhatnak azok a szavazók, akiket egyelőre egyik mozgalomnak sem sikerült megszólítania. „Ha az előző parlamenti választások eredményeit nézzük, el lehet mondani, hogy a magyarlakta régiókban rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Ha a magyar pártoknak sikerülne megszólítani ezeket a passzív választókat, akkor létrejöhetne egy olyan forgatókönyv is, melyben mindkét párt erősödne. Erre azonban nem látok nagy esélyt, sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy egymás szavazóit próbálják megszólítani. Ebben az esetben viszont csak az egyik pártnak van esélye. Hogy melyikük lehet a sikeresebb, azt most nehéz lenne megmondani” - magyarázta az elemző. Vezet a gyengülő Smer A Focus legújabb felmérésében a Smer 18 százalékos támogatottságot ért el, vagyis 0,7 százalékkal kevesebbet, mint az intézet legutóbbi közvélemény-kutatásában. Martin Slosiarik lapunknak elmondta: a legerősebb kormánypárt esetében egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy csökken a támogatottsága, hiszen az utóbbi hónapok felmérései is csökkenő tendenciát mutatnak. A Focus elnöke szerint ennek legfőbb oka, hogy a választók egy jelentős része csalódott a Smerben. „A választók is érzik a társadalomban uralkodó közhangulatot. Az igazságüggyel és a nyomozásokkal kapcsolatos botrányok, a politikusok és az oligarchák közti kapcsolatok, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a választók lassacskán kiábrándulnak a Smerből” -magyarázta a szociológus. Kotlebáók is győzhetnek A felmérés szerint a második helyen az LSNS végezne, a szavazatok 12,8 százalékát szerezné meg. Slosiarik szerint a szélsőségesek támogatottsága a következő felmérésekben tovább növekedhet, akár a választást is megnyerhetik. A Focus elnöke három fontos tényezőre hívta fel a figyelmet, melyek kifejezetten a Kotleba szavazótáborát vizsgáló felmérések tanulságai. „Az egyik, hogy az ESNS-nek van egy olyan alapvető szavazótábora, mely 2016 óta tulajdonképpen egyáltalán nem csökkent. Néhány szavazó ugyan Harabinhoz vándorolt, de ez nem kiemelkedő szám. A másik jelentős tényező, hogy Kotlebáék képesek voltak olyan embereket is megszólítani, akik négy évvel ezelőtt nem mentek el szavazni. A harmadik nagy erősödést pedig a Smer csalódott szavazói jelentik, akiknek nagy része nem a demokratikus ellenzéki pártokhoz vándorol, hanem éppen az CSNS-hez” - mondta lapunknak Slosiarik. Zuzana Caputová államfő a Markíza vitaműsorában elmondta, ha Kotlebáék megnyernék a választást, tárgyalóasztalhoz ülne velük, hiszen tiszteletben kell tartania a választók döntését. „Azt azonban hozzá kell tennem, hogy az LSNS koalíciós potenciálja jelenleg majdnem a nullával egyenlő, hiszen senki sem akar együttműködni velük, már ha el lehet hinni a pártelnökök kijelentéseit” - mondta a köztársasági elnök. Nagyot ugrott az OlaNO A demokratikus ellenzéki pártok közül jelenleg az Andrej Kiska vezette Za l’udí tűnik a legerősebbnek, a megkérdezettek 10,8 százaléka választaná a korábbi kormányfő pártját. Kiskáék ezzel megelőzték PS/Spolu-koalíciót, melynek támogatottsága hónapok óta most süllyedt először 10 százalék alá. Nagy ugrás figyelhető meg A pártok támogatottsága a parlamenti választás előtt Párt Preferenciák 1. Smer 18,7 18,0 2. LSNS 13,6 12,8 3. Za rud( 10,3 10,8 4. PS/Spolu 10,5 9,8 5. OfeNO 7,7 9,0 6. Sme rodina 7,1 7,6 7. KDH 6,0 5,7 8. SaS 5,4 5,5 9. SNS____________5,1 5,2 10. Híd 4,0 4,4 11. MKŰ 3,7 4,0 Adatok százalékban. • Forrás: Focus az Ol’aNO-nál: az előző felmérésben 7,7 százalékot jósoltak a pártnak, most pedig 9 százalékra mérte a Focus. Ä Sme rodina 7,1 százalékról 7,6 százalékra ugrott, ellenben a KDH kissé gyengült. A parlamentbe épphogy bejutna az SNS, a választók 5,2 százaléka preferálja Dankóék pártját. Ötös ellenzőki koalíció Ha a választás így végződne, a jelenlegi kormánykoalíció összesen 41 mandátumot szerezne: a Smer 32-t, az SNS 9-et, a Híd pedig egyet sem. A parlamentbe jutó pártok közül azonban csaknem az összes kizárta a Smerrel való együttműködést, csak az SNS és Kotlebáék jöhetnének számításba, azonban Danko és a Pellegrini is elhatárolódott a szélsőségesektől. Ha az ellenzéki pártok alakítanának kormányt, akkor egy Za l’udí, PS/Spolu, Ol’aNO, Sme rodina és KDH alkotta koalíció esetén akár létrejöhetne a parlamenti többség. Ilyen esetben elképzelhető, hogy Andrej Kiska lehetne a kormányfő, ám az ellene folyó eljárás miatt nem biztos, hogy az államfő kinevezné. Kiska ellen adócsalás gyanúja miatt indulteljárás,melyméga 2014-es államfőválasztáskor zajló kampányával van összefüggésben. Kiskáék fellebbeztek a döntés ellen, amennyiben viszont elutasítják a fellebbezést, és az ügyészség vádemelési javaslatot tesz a bíróságon, akkor Caputová nem fogja kinevezni Kiskát. „Egy olyan időszakban élünk, amikor az igazságügybe vetett hit rendkívül alacsony, ezért nem lenne szerencsés egy olyan személyt kinevezni miniszterelnöknek, aki ellen bírósági eljárás zajlik” - mondta az államfő, hozzátéve: a választásig akár az is előfordulhat, hogy a bíróság elfogadja Kiska fellebbezését, és az ügy nem folytatódik tovább. VÁLASZTÁS 2020 Simon Attila a Fórum Kiaabbsógkutató Intézet igazgatója Hogy miért szavazzunk? Azt hiszem, erre csak elcsépelt panelekből álló válaszokat lehet adni. De talán azért, hogy befolyásolni tudjuk a jövőnket, sőt a gyerekeink, unokáink életét Azért hogy beleszólhassunk, mire kö az állam a pénzünket, milyen lehe„,„~ geket teremt gyerekeink iskoláztatására, milyen egészségügyi ellátást biztosít számunkra, stb. Persze a szavazás nem kötelező, ám én úgy gondolom, hogy az, aki nem szereti, ha birkaként terelgetik, és aki felelősséggel viseltetik a saját és közössége sorsa iránt, az elmegy szavazni - bármelyik pártra is adja szavazatát. Számomra az a fontos, hogy minél több olyan képviselő üljön a parlamentben, aki hozzám hasonlóan gondolkodik a világról, például fontosak neki az egyén szabadságjogai, a liberális demokrácia értékei vagy épp bolygónk sorsa. Es persze a szlovákiai magyar közösségünk jogai és érdekei, amiért - ahogy 100 éves történetünk mutatja - rajtunk kívül más csak a legritkább esetben állt ki. Vagyis kell a magyar képviselet, ám az, ha valaki magyar, önmagában még nem érték. Számomra az is fontos, hogy azok a magyarok, akik képviselni fognak bennünket, a világra nyitottak, mindenféle mássággal szemben toleránsak, a demokratikus európai értékek iránt elkötelezettek legyenek. Miért menjünk el minél többen szavazni február 29-én? Fontosnak tartja-e, hogy magyar képviselet legyen a parlamentben?
