Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-25 / 20. szám
www.ujszo.com | 2020. január 25. RÉGIÓ 5 Fazekaznak, korongoznak a kamionsofőrök NÉMETI RÓBERT Óriási nyomás alatt dolgoznak a hazai kamionsofőrök. Nem egy fuvarozó cég kényszeríti törvénysértésre, csalásra a sofőröket úgy, hogy a magas büntetés mellett még a biztonságukat is kockáztatják. Mindennek tetejében még meg sem fizetik a munkájukat. Ha visszaemlékezünk az elégedetlen fuvarozók és gazdák közelmúltban szervezett forgalomkorlátozó tüntetéseire, valószínűleg kevesen lepődnek meg azon a kijelentésen, hogy a sofőrök élete nem fenékig tejfel. A következő beszámolóban több olyan állítás elhangzik, melyekből nem egy kelet-szlovákiai fuvarozó vállalat ismerhet magára. „Egy kamionsofőr vagy egy teherfuvarozó 24 órából mindössze 9 órát ülhet a volán mögött, azt is csak úgy, hogy 4,5 óra vezetés után 45 perces pihenőt tart. Ezután maximálisan további 4,5 órát vezet. Ezt követően kötelezően 9 órát kell pihennie. Ha ezt betartanák a sofőrök, a belföldi fuvarozócégek jelentős részétől valószínűleg ultimátumot kapnának. Sajnos odáig fajult a helyzet, hogy a hazai fuvarozó cégeket, elsősorban a kisebbeket, olyan költségek terhelik, amelyek mellett legálisan szinte képtelenek úgy működni, hogy tisztességes úton nyereséget termeljenek” - nyilatkozta lapunknak a neve elhallgatását kérő tapasztalt sofőr. Tehetetlen sofőrök Ettől függetlenül felháborítónak és embertelennek tartja, hogy néhány vállalat visszaél a neki dolgozó sofőrök rászorultságával, így próbál magasabb nyereséget kisajtolni egyegy fuvarból. Elmondta, olyan praktikákat alkalmaznak vagy kényszerítenek rá a sofőrökre, amelyek többsége nemcsak illegális, hanem bizonyos helyzetekben életveszélyes. „A kamionosok, fuvarosok körében a fazekazás, a kártyázás és a korongozás néven ismert praktikák a legelterjedtebbek. Az emberek rájöttek, hogy az útdíj levonásához használt berendezés, mely a kabin belsejében, a szélvédő aljánál van beszerelve, nem kommunikál a vámkapukkal, ha alufóliával lefedett fazékba helyezik és így, egy fillért sem húz le a rendszer az egyenlegükből. Ez teljesen illegális. A rendőrök egy része ismeri ezt a trükköt, de ha egy forgalmi ellenőrzés előtt a sofőrnek sikerül észrevétlenül, még időben kivennie a gépezetet a fazékból, bizonyíték hiányában a rendőr nem sokat tehet. Maximum annyit, hogy ott helyben lecseréltetik a sofőrrel a gépet, utána menet közben szemmel tartják a sofőrt, illetve a gépét, működik-e. Ha a rendőröknek sikerül tetten érni a sofőrt, akár 1200 eurós helyszíni bírságot is kiszabhatnak rá. A második praktika a pihenési és vezetési idők betartásának ellenőrzéséhez szükséges kártya duplázása. Nem egy sofőrnek egyszerre több ilyen kártyája van, vagyis van egy sajátjuk, és van egy vagy több másik, melyek használatával a vezetési és a pihenési idővel csalnak. Ez is illegális. A harmadik praktika a régebbi típusú gépjárművekben található tachográf rendszer megbénítása mágnessel. Ez úgy működik, hogy a korongra görbét rajzoló rendszer külső részére erős mágnest helyeznek, hogy az téves feljegyzéseket készítsen, ilyenkor azt mutatja, mintha a sofőr egy helyben állna. Ezt a régi praktikát egyébként már kiküszöbölték egy modernebb rendszerrel. Ezen csalások mindegyikét a sofőröknek kell elkövetniük, persze nem önszántukból teszik, hanem azért, mert a cégtulajdonosok egyszerűen erre kényszerítik őket. Nem egy sofőr akkora pszichikai nyomásnak van kitéve, hogy munkahelyét, egészségét és más emberek életét veszélyeztetve is eleget tesznek a vállalatok elvárásainak” - számolt be tapasztalatairól a sofőr. Kemény gumik és túlsúly Elismerte, hogy ő is többször „fazekazott” és a kártyákkal is , játsza(Németi Róbert felvétele) dozott”, de igazából egyik sem volt olyan veszélyes hazardírozás, mint a túlsúllyal megrakott teherautóval vagy kamionnal való közlekedés. Amikor óriási farönköket szállítottak az egyik cégnek, megesett, hogy egy-egy fuvaron a megengedettnél Odáig fajult a helyzet, hogy a kisebb hazai cégeket olyan költségek terhelik, amelyek mellett legálisan képtelenek nyereséget termelni. 10 tonnával vagy még annál is nagyobb túlsúllyal nyomták a gázpedált. A tehergépjárművek maximális terhelése negyven tonna, így a túlsúly egy-egy ilyen rakománynál az 50-60 tonnát is elérte. Mint kiderült, a szóban forgó praktikákat elsősorban az ömlesztett áru - a sóder, a homok stb. - szállításával foglalkozó cégek alkalmazzák, de gyakori megoldás a faárut fuvarozók körében is. „A cégtulajdonosok ilyenkor vizuálisan próbálnak javítani a helyzeten, a gumiabroncsokat legalább 1,5 Bar egységgel füjatták keményebbre, hogy a terheléstől ne tűnjenek olyan puhának. Egy ilyen fuvarral már egy irányban megspórolták a sofőr napi bérét, de az útdíj árát is. Mivel a sofőröknek mindig tisztában kell lenniük a szállítmány súlyával, egy rögtönzött tengelysúlyméréskor akár több ezer eurós helyszíni bírságot is kaphatnak, ha közúti balesetet okoznak, akár éveken át tartó börtönbüntetést róhatnak ki rájuk. A sofőrök, hogy elkerüljék a rendőrségi ellenőrzéseket, rádiókapcsolatban vannak, és többékevésbé sikerrel is járnak” - magyarázta az egykori kamionsofőr. Több száz óra vezetés A sofőrök tehát tudatosan szegik meg a törvényeket, de a lapunknak nyilatkozó egykori sofőr úgy véli, nem igazán van más választásuk, ha meg akarják tartani a munkájukat, és pénzt akarnak keresni, szót kell fogadniuk. Hosszú éveken át tartó hazardírozás után néhány évvel ezelőtt ő mégis úgy döntött, kiszáll a kamionból. „Rengeteg olyan sorstársam van, aki a mai napig így hajt. Tudom, mert gyakran beszéltünk ezekről a dolgokról. Ráadásul míg a külföldi cégek folyamatosan új kamionokba, teherautókba invesztálnak, addig a hazai vállalatok többnyire csak használt, félig már kifutott gépekkel újítják a gépparkokat. Mindezek mellett a fizetés is nagyon alacsony, holott rengeteget kell dolgozni. Az átlagkeresetem 700 euró volt havi 170 ledolgozott óráért. Néha az 1200 eurót is megkerestem, igaz, azért havonta több mint 300 órát is dolgoztam. A legnagyobb büntetésem a rendőröktől több mint 2000 euró volt. Túlsúly miatt kaptam. Mindent nekem kellett kifizetnem, holott a főnököm hibája volt. Imádom ezt a munkát, de a családom és a magam érdekeit szem előtt tartva inkább otthagytam a céget, és teljesen más területen helyezkedtem el”- zárta elkeseredetten az egykori kamionsofőr. Ünnepi nyitógála Érsekújvárban, a kultúra városában SZÁZ ILDIKÓ A Lóg(Új)Vár projekt nyitógáláját csütörtökön este rendezték meg a császárikirályi lovardában mintegy nyolcszáz vendég részvételével, Nyílik a légvár címmel. „Élő adásban közvetítette az érsekújvári televízió a nyitógálát, hogy azok az érsekújvári lakosok is részesei legyenek, akik nem jöhettek el a történelmi eseményre. Érsekújvár egy éven át a kultúra városa címet viselheti. A város önkormányzata 80 ezer euróval járult hozzá az összköltséghez. Nagy köszönet jár a szervezőknek, akik sikeres programot dolgoztak ki, és eredményes munkát végeztek. Utcákon, parkokban, sportrendezvényekkel összehangolva zajlanak a kulturális rendezvények, számos Többórás műsorral indulta Lég(Új)Vár projekt (A szerző felvétele) hazai és külföldi előadót, alkotót várunk a városunkba” - hangsúlyozta Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere. A gálaműsorban magyar, szlovák és roma előadóművészek léptek fel, teret kaptak a mozgáskorlátozott és a fogyatékkal élő tehetséges zenészek, táncosok. A műsort magyarul, szlovákul és jelnyelvi tolmács közreműködésével vezették. Számos olyan gondolat hangzott el, amelyben kiemelték az emberi személyiség egyediségét, különlegességét, valamint a kultúra sokoldalúságát, a hátrányos helyzetűek felkarolását, a másság elfogadását és az összefogás értékét. Jozef Kovalcík, a Művészetet Támogató Alap tanácsának igazgatója elmondta, az érsekújvári szervezők nem riadtak vissza attól, hogy egy évvel ezelőtt nem jártak sikerrel, nem ők győztek. A tavaly benyújtott, átdolgozott és még sikeresebb Lég(Uj)vár projekt megvalósításával azonban sokakat megszólíthatnak. Jelen volt az ünnepségen Stefan Rozkopál, a szlovák államfő irodavezetője, Milan Belica, Nyitra megye elnöke, valamint a megyei és városi képviselők. Pavol Hammel énekes és az Anton Bemolák Egyházi Alapiskola felnőtt- és gyerekkórusa közös produkcióval ajándékozta meg a közönséget. Nagy sikere volt a Kor- Zár együttes fellépésének, és nagy tapsot kapott Fekete Tamás érsekújvári zongoraművész, aki ezúttal énekelt is. Fellépett az Enthea kórus, és remekeltek a Viva tánciskola növendékei, akik ezúttal szintén egy különleges, generációkat bemutató előadásban vettek részt. A The Joint Venture együttes előadásával, az összes szereplő színpadra vonulásával ért véget a gálaműsor, amelyen a hagyományőrző tánccsoportok, a népi zenekar és más előadók közösen énekeltek, zenéltek a közönséggel együtt.
