Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-25 / 20. szám
www.ujszo.com | 2020. január 25. KÖZÉLET 3 Fico ismét magára haragította az orvosokat Robert Fico azt javasolja, hogy a külföldre távozó orvosok fizessék vissza az egyetemi oktatás költségét, mely körülbelül 55 ezer euró. A medikusok felháborítónak tartják a Smer elnökének javaslatát. (Shutterstock-feivétei) Az orvoshiány számokban ► Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint körülbelül 19178 orvos dolgozik az országban. ► Az Egészségpolitikai Intézet (IZP) tavalyi adatai alapján 3338 orvos hiányzik a szlovák egészségügyből. ► Ha beleszámoljuk azokat az orvosokat is, akik már idősebbek, mint 65 év, vagyis hamarosan nyugdíjba vonulnak, akkor ez a szám 5515-re nő. ► Becslések szerint 4211 szlovákiai orvos dolgozik külföldön. Közülük a legtöbben (2235) Csehországban helyezkedtek el, de sokan dolgoznak Németországban (1185) és Angliában is (343). NAGYROLAND Pozsony. A választás előtti kampányban ismét felmerült a szlovák egészségügy egyik legnagyobb problémája, az orvoshiány. Robert Fico, a Smer elnöke a külföldre vándorló orvosokkal kifizettetné az egyetem költségeit, az orvosok szerint viszont olyan fizetést kellene adni és olyan munkakörülményeket kellene teremteni nekik, hogy megérje itt maradni. Az orvoshiány olyan méreteket öltött, hogy már a betegek is megérzik. Robert Fico nemrég a Smer programbemutatóján ismertette az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit. A volt miniszterelnök maga is elismerte, amit az egészségügyi szervezetek már évek óta hangoztatnak: a szlovák egészségügy egyik legaktuálisabb és legnagyobb problémája az orvoshiány. Fico állítása szerint Szlovákiában 2024-re az orvoshiány eléri a 3 ezer főt. Az egészségügyi minisztériumhoz tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) tavalyi adatai szerint azonban már jelenleg is több mint 3300 orvos hiányzik a szlovák egészségügyből, ráadásul ha a 65 éven felüli orvosok mind nyugdíjba mennek, ez a szám meghaladhatja akár az 5500 főt is. Ehhez képest több mint 4200 szlovákiai orvos dolgozik külföldön, vagyis több, mint amennyi a hazai egészségügyből hiányzik. Az egészségügyi minisztérium tavaly több olyan intézkedéssel is próbálkozott, melyekkel igyekeztek mérsékelni ä problémát. Az egyik ilyen volt a rezidensprogram bővítése, melyről azonban maga a tárca is elismeri, hogy csakis hosszú távon hozhat látványos eredményt. Átmeneti megoldást jelent a külföldi orvosok befogadása, viszont a Szlovák Orvoskamara (SLK) aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban. A legtöbb orvos Ukrajnából érkezik (a statisztikai hivatal adatai szerint több mint 500), a kamara szerint sok közülük olyan egyetemről, melyek oktatásának színvonala nem üti meg a megfelelő szintet. 55 ezer eurós csekk A helyzet javításáért Fico azzal rukkolt elő, hogy a külföldre távozó orvosoknak vissza kellene fizetniük az egyetemi oktatás teljes költségét. „Nem értjük, miért van joguk arra az orvosoknak, hogy az egyetem elvégzése után repülőre vagy vonatra ülnek, és elmennek Ausztriába, Németországba, Franciaországba dolgozni. Nem azért adóznak az itteni emberek, hogy más országok egészségügyébe fektessék a pénzüket” - jelentette ki a Smer elnöke. Hangsúlyozta: az egyetemi évek alatt a diákoknak továbbra sem kellene fizetniük az oktatásért, mindössze akkor, ha a lediplomázás után elhagyják az országot, ennek költségei pedig 55 ezer euróra rúgnak. „Ebből a pénzből pedig új diákokat fogunk képezni” —tette hozzá Fico. Háborgó orvosok Az egykori kormányfő kijelentései hatalmas felháborodást váltottak ki az orvosok és az orvostanhallgatók körében. Marian Kollár, a Szlovák Orvoskamara elnöke nyílt levelet írt Ficónak, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikusoknak mindig csak a választás előtti időszakban j ön meg a kedve az egészségügy problémáival foglalkozni, holott a szakszervezetek már hosszú évek óta próbálják őket cselekvésre buzdítani. Kollár szerint Fico javaslata választás előtti üres gesztus, és teljesen egyértelmű, hogy nincs összhangban az európai normákkal és a szlovák alkotmánnyal, ráadásul a diákokat sem ösztönzi arra, hogy itthon maradjanak. „Fico pártelnök és valószínűleg maga a Smer sem tudatosítja, miben is rejlik az orvos- és nővérhiány valódi problémája, és azt sem, miért mennek el a fiatal orvosok külföldre dolgozni” - olvasható a kamara levelében. Az orvostanhallgatók szintén nyílt levélben reagáltak Fico szavaira. A diákok elutasítják, hogy a tanulmányaikat eszközként használják fel a társadalom megosztására és a politikai kampányra. „Nyitottak vagyunk a fiatal orvosok munkakörülményeinek javításával kapcsolatos párbeszédre, azzal a céllal, hogy itt tartsuk őket az országban. Nem gondoljuk, hogy ez a javaslat lenne a jó megoldás a fiatal orvosok elvándorlásának megállítására” - üzenték a medikusok. Hogyan érzi meg a beteg az orvoshiányt? b Hosszú várakozási idő: Egy-egy kezelésre heteket vagy akár hónapokat kell várni. Ennek gyakran az az oka, hogy egyetlen orvosnak túl sok beteget kell ellátnia. A munkaerőhiány miatt az orvosok egyre leterheltebbek, a várótermek pedig fokozatosan megtelnek betegekkel. b Rossz minőségű ellátás: Mivel egyszerre túl sok beteget kell kezelniük, ezért az orvosok igyekeznek minél rövidebb idő alatt diagnosztizálni a pácienst, hogy mindenkire-jusson idő. Az általános orvosoknál a betegeknek legalább 20 percet kellene eltölteniük ahhoz, hogy a lehető legmegfelelőbb egészségügyi ellátásban részesüljenek. Erre azonban alig van lehetőség a tömött várótermek miatt, így általában csak feleannyi idő jut egy betegre, m int kellene. b Elkerülhető halálesetek: A szlovák egészségügy egyik legkellemetlenebb mutatója az, hogy az Európai Unió átlagához képest kétszer olyan magas az előre el kerülhető halálesetek aránya. Ezen olyan haláleseteket kell érteni, melyek nem történtek volna meg, ha helyes diagnózist állít fel az orvos vagy megfelelően kezelik a pácienst. Ha azonban a rendszerben elég orvos lenne, akinek van elég ideje a betegekkel foglalkozni, valószínűleg csökkenne az elkerülhető halálesetek száma. Csapnivaló befektetők vagyunk A perselynél vannak jobb befektetési helyek is (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden defi) ÖSSZEFOGLALÓ Akik az elmúlt hónapokban átgondoltan fektették be a megtakarításaikat, ígéretes hozamra számíthattak, á legfrissebb felmérések szerint azonban a lakosság nagy része nem élt ezzel a lehetőséggel, a megtakarításaik így veszítettek az értékükből. Pozsony. A legrosszabbul az elmúlt időszakban azok döntöttek, akik azt gondolták, hogy a megtakarításaik fialtatásának a legjobb módja az, ha a pénzüket egyszerű banki folyószámlán tartják. „Az átlagos éves hozam ezeken történelmi mélypontra, 0,23 százalékra csökkent. Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly 3 százalék körül mozgott az infláció, a pénzüket így befektetőknek csökkent a megtakarításaik értéke. Ha az elmúlt négy évet vesszük alapul, a bankban elhelyezett pénzösszeg több mint 6 százalékot vesztett az értékéből” - nyilatkozta Maros Durik, az Across Private Investments (API) vezérigazgatója. Akik ez alapján arra gondolnak, hogy a banki folyószámlák iránt csökkent az érdeklődés, nagyot tévednek. Míg négy évvel ezelőtt a lakossági folyószámlákon nagyjából 15 milliárd euró volt, ma már 25 milliárd, vagyis a lakosság megtakarításainak a nagy részét a legrosszabb hozamot biztosító helyre fektette be. Befektetési alapok „Akik nem riadtak vissza a kissé kockázatosabb befektetésektől, azok azonban továbbra is elfogadható hozamra számíthattak. A befektetési alapok számára például az elmúlt négy év közül a tavalyi volt a legjobb. Az átlagos éves hozam elérte a 7,7 százalékot, vagyis akik ezekbe fektették a pénzüket, még a 3 százalékos inflációt figyelembe véve is gyarapították a megtakarításaikat” - mondta Durik, aki szerint még ennél is nagyobb hozamot lehetett volna elérni, ha a pénz nagy része nem a kevésbé kockázatos vegyes alapokba áramlott volna. „Több pénz mehetne az indexkövető alapokba, amelyek az elmúlt négy évben például 39 százalékos átlagos hozamot biztosítottak” - tette hozzá Durik. A befektetési alapokban tavaly egyébként 9,6 milliárd eurója volt a lakosságnak. ígéretes 3. pillér A harmadik nyugdíjpillérben még ennél is kisebb összeg, alig 2,4 milliárd euró volt az elmúlt év végén. „A tavalyi év ugyanakkor a harmadik pillér számára sem volt rossz, az átlagos hozam elérte a 8,9 százalékot. A probléma itt is az, hogy ezekben az alapokban kisebb a részvények súlya, így nem sokat nyertek abból, hogy a globális részvénypiac tavaly nagyjából 25 százalékos növekedést könyvelhetett el” - mondta Durik. Szerinte a 3. pillér valós teljesítményét az elmúlt négy év átlagában lehet pontosabban felmérni. „Négy év alatt az átlagos hozam csak 10,8 százalék volt, ami nem egy nagy eredmény” - tette hozzá az Across Private Investments vezérigazgatója. (mi, TASR)
