Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-23 / 18. szám

Manapság divat a továbbtanulás Ismét elérkezett az az időszak, amikor sok fiatal azon töpreng, mihez is kezdjen az életével, mit csináljon a középiskola befejezése után. A főiskolai titulusokkal kapcsolatban kirob­bant botrányok után felmerülhet a kérdés: egyáltalán van értelme a továbbtanulásnak? A választ - alapos önvizsgálat után - mindenkinek saját magának kell megtalálnia. erencsések azok, akik kiskoruk óta többé-ke­­vésbé tudják, mivel szeremé­nek foglalkozni felnőttként. Ezt a kérdést részben már az alapiskolák végzőseinek meg kellett válaszol­niuk, hiszen kilencedikesként el kellett dönteniük, milyen szakmát, illetve arra felkészítő középiskolát válasszanak. Akinek nem volt pon­tos elképzelése, azok közül sokan gimnáziumba mentek, és így időt nyertek. Azóta sokak számára bizo­nyára már körvonalazódik a jövő­kép, és szinte kapásból meg tudják mondani, az alváson kívül mi az a tevékenység, amelyik akár napi 10 órán keresztül is érdekli őket. Ugyanakkor továbbra is vannak, akik tanácstalanok. Irány az egyetem? A mai fiatalok többségé a mának él, csak kevesen terveznek 5-10 évre előre. A középiskolát rend­szerint mindeni elvégzi, és sokak számára az érettségi nem végállo­más, hanem ugródeszka, új kezdet. A -különböző botrányok ellenére a továbbtanulás jelenleg is divat. „Egyetemistának lenni manapság nagyon trendi, modern korunknak ambiciózus és képzett emberekre van szüksége, a név előtti titulus manapság már természetes” - véli Magdaléna Ozvaldová pszicholó­gus. Tapasztalatai szerint egyetem­re nemcsak a gimnáziumokból, hanem más, érettségivel végződő szakközépiskolákból is jelentkez­nek, az érdeklődés óriási, az elvárá­sok pedig még annál is nagyobbak. Ugyanakkor nem biztos, hogy mindenki számára a továbbtanulás a legjobb megoldás. „Az emberek nem egyformák, és nem minden­ki való egyetemre, nem mindenki rendelkezik az ehhez szükséges testi-lelki adottságokkal és tehet­séggel” - figyelmeztet a szakember. Csak azért továbbtanulni, mert a környezetünk, főleg a család ezt elvárja tőlünk, vagy mert nincs jobb ötletünk, az egyik legrosszabb döntés, amit az életben hozhatunk. Úgyhogy mielőtt eldöntjük, mihez kezdjünk az életünkkel, alapos ön­vizsgálatot kell tartani. Önvizsgálat Először is el kell gondolkodni azon, kit mi érdekel igazán, mit szeret csinálni, leggyakrabban mivel töltjük a szabadidőt, szere­tünk-e tanulni, ki milyen gyorsan, könnyen sajátítja el a tananyagot, kinek milyenek a jegyei, milyen sokáig akarunk iskolába járni stb. Vannak munkahelyek, ahol meg­követelik a kreativitást, a kitartást, pontosságot, önállóságot, szerve­ző- és összpontosító képességet, esedeg más speciális készségeket. Van, aki tud bánni az emberek­kel, egyeseknek van empátiájuk, bele tudják élni magukat mások helyzetébe, képesek kommuni­kálni, problémákat megoldani, jó a fellépésük, beszédkészségük, képesek tekintélyt kivívni. Mások rendkívül türelmesek, képesek a csapatmunkára, megbízhatóak, tapintatosak, tekintettel vannak másokra. Megint mások kreatívak, vagy szeretik mutogatni magukat. A stresszt sem bírjuk egyformán: van, aki a stressz nyomására ösz­­szeomlik, mások meg éppen ekkor teljesítenek a legjobban. Számba kell venni a jó és a rossz tulajdon­ságokat egyaránt - érdemes kikérni a közveden környezetünk vélemé­nyét is, mit gondolnak a szülők, a barátok, a tanárok. A legtöbb isko­lában létezik pszichológus, nevelé­si vagy pályaválasztási tanácsadó, akinek számos információja van a felsőoktatási intézményekről, az ottani kritériumokról, a bejutási esélyekről. A jó tanácsadó informá­ciókkal szolgálhat a későbbi érvé­nyesülés és az abszolvensi gyakorlat elvégzésnek lehetőségeiről, a poszt­graduális képzésről, az atesztációról is stb. A világhálón ugyancsak ér­demes böngészni, számos weboldal foglalkozik pályaválasztási szakta­nácsadással. A konkrét iskola kiválasztása Miután körvonalazódik, kinek melyik foglalkozáshoz van tehet­sége, mit szeretnénk az életben csinálni, ki kell választani azt az iskolát, amelyik segítségével - el­végzése révén - a kitűzött célt el lehet érni. Egy-egy szakmára rend­szerint több intézmény is felkészít­het, és a konkrét iskola, kar vagy tanulmányi szak kiválasztásakor tanácsos több szempontot figye­lembe venni. Ilyen például az in­tézmény presztízse, felszereltsége és a színvonala, valamint hogy milyen programokat kínál, lehet-e menni külföldre részképzésre. Ugyancsak fontos kritérium, hogy kell-e tan­díjat fizetni, az iskola milyen mesz­­sze van a lakhelyünktől, intézhe­tő-e kollégium, mennyibe kerül a diákélet. Tanácsos megérdeklődni, mekkora az esély bejutni a kitip­pelt iskolába, miből van a felvételi, és utána van-e esély elhelyezkedni. A szülők véleménye Ideális esetben a pályaválasztás előtt álló fiatal megfelelő önbiza­lommal rendelkezik, van elkép­zelése a jövőjéről, és ez egyezik a szülei elképzelésével is. Előfordul azonban, hogy a gyerek egyál­talán nem tudja, mit akar, és a szülők döntenek helyette. Arra is van példa, hogy bár a gyerek tudja, mi érdekli és mivel szeret­ne foglalkozni, de az nem tetszik a szülőknek, és próbálják őt más irányba terelni. Szakemberek szerint a végső döntést minden­képpen a fiataloknak kell meg­hozniuk. „Van, hogy a szülő úgy érzi, gyermeke helytelenül dönt, és neki kell őt megóvnia a ku­darctól. Ugyanakkor fontos lenne tudatosítani, hogy a szülő felada­ta nem ez, hiszen egész életén át nem tudja védelmezni (felnőtt) gyermeke minden lépését. Ha a gyermeket folyamatosan védünk a kudarctól, olyan elvárás alakul ki benne, hogy ő eleve kudarcra van ítélve. A legnagyobb kincs, amit gyermekének adhat a szülő, hogy döntésében támogatja, ezáltal a gyermek biztonságban érzi magát, bátrabban próbálkozik, keresgél, nagyobb az önbizalma, magasabb az önértékelése. Ezek azok a dol­gok, melyek sikeressé tehernek va­lakit. Kudarc esetén pedig a szülő védőháló lehet, amely segít talpra állni” - magyarázta Lelkes Viktó­ria pszichológus. Némelyik iskolába már febru­árban postázni kell a jelentkezési lapokat. Noha az idő szűkös, a döntést nem szabad elkapkodni, és előtte tanácsos alaposan tájé­kozódni, minél több információt szerezni az országban működő egyetemekről és az általuk kínált tanulmányi szakokról. Minden olyan döntés, amelyik hosszú időre befolyásolja az életünket, rendkívül nehéz. Reméljük, mel­lékletünk segít a helyes döntés meghozatalában. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents