Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-23 / 18. szám

www.ujszo.com | 2020. január 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mi mentette meg Tmkát, és meddig? Biztosra mennek, vagy félnek, hogy megered a ország nagy része ujjongott, amikor néhány napja Dobroslav Tmkát bilincsben vitték el a kommandósok, mint egy bűnözőt. A volt főügyész neve annyi gyanús és felháborító ügy kapcsán merült fel, hogy az emberek nagy része azt hitte, egyhamar nem veti le a csíkos pizsamát. Annál na­gyobb volt aztán a meglepődés és a csalódottság, amikor az illetékes ügyész nem hagyta jóvá vizsgálati fogságba helyezését, sőt egyelőre megkérdőjelezte, hogy megalapozott volt-e a meggyanúsítása. Két magyarázat létezik erre. Az egyik, hogy röviddel a parlamenti választás előtt a rendőrség meg akar­ta mutatni, hogy mennnyire aktív, és a kamerák kereszttüzében látványo­san bevitték Tmkát. Holott a videó­felvétel, amelyen Tmka és Ján Pociatek volt miniszter a korrupció­ról beszél, viccelődik, és azon tana­kodnak, hogyan lehetne elsimítania Lemikon-ügyet, már hónapok óta ott volt a nyomozók asztalán. Persze jobb későn mint soha, a kérdés csak az, hogy az eltelt időt a további bizo­nyítékok megszerzésére és a Tmka elleni vádemelés megalapozására használták-e fel. Mert önmagában a felvétel, bármennyire is sokkoló dolgok hangzanak el rajta, önmagá­ban nem elég a hatásköri visszaélés­sel való megvádoláshoz. A volt fő­ügyész mosolyogva állíthatja, hogy Pociatekkel csak a Lemikon-ügy jogi vonatkozásairól konzultált. Valami hasonlóra lehet következtetni az ügyész tömör indoklásából is, hogy miért engedték el Tmkát. Tulajdon­képpen azt üzente, a nyomozóknak még van mit tenniük, hogy konkrét bizonyítékokkal szolgáljanak arról, hogy a volt főügyész valóban tör­vényt sértett. Aztán meglátjuk. A másik lehetőség sokkal rosszabb. Azt jelentené, hogy Tmkát a Marián Kocnerrel kapcsolatos ügyletei miatt már leírták, de túlsá­gosan sokat tud ahhoz, hogy vádat emeljenek ellene, még a végén a vizsgálati fogságban megeredne a nyelve. Akkor pedig nagyon sok be­folyásos embert sározhatna be úgy az ügyészségről, mint a nagypolitiká­ból. Mások is elkezdtek dalolni a rács mögött, elég csak a legutóbbi esetet, Mikulás Cérnák volt maffiafőnököt említeni. Az ügyészség és a rendőrség ve­zetésében és a nagypolitikában is épp elég embernek van épp elég takar­­gatnivalója, és talán csak abban kü­lönböznek Tmkától, hogy több sze­rencséjük volt (vagy eszük), ezért nem került még elő róluk semmi volt főügyész nyelve? Kocner archívumából (egyelőre). Egykori ügyészek és nyomozók off record hasonlókat mesélnek róluk, mint amilyen dolgokat hallani lehe­tett korábban Tmkáról. A kompro­mittáló anyagok azonban csak mos­tanában kezdtek előkerülni Tmkáról, a többiekről pedig valószínűleg csak akkor fognak, ha már egy Smer nél­küli kormány lesz itt hatalmon. Persze ebben sem lehetünk bizto­sak. Nem mindenki követett el ak­kora hibákat, mint Tmka, akit, mint kiderült, egyáltalán nem nevezhe­tünk a szofisztikáit módszerek mes­terének. A volt főügyész minden téren cső­döt mondott. A nyilvánosságra került felvételek tanúsága szerint Kocnerrel az oldalán belesüppedt a bűn mocsa­rába, egy olyan világba, ahol nem lé­tezik barátság, csak pénz és üzleti ér­dek. Ezt alighanem nem értette meg. Mindenkinéljobban ismerte Kocner viselt dolgait, mégis hagyta magát nyakig belerángatni az ügyleteibe. Talán ennyire megbízott Kocnerben? Vagy egy korábbi ballépése miatt túsz volt a kezében, és már nem volt visszaút, egyre jobban elmerült a mocsárban? Nem tudjuk. De egy biztos: ha egyszer megeredne a nyelve ennek a két cimborának, ak­kor esne át igazi megtisztuláson a szlovákiai politika, az ügyészség, a bíróságok és a rendőrség. A szerző a Trend Hetilap kom­mentátora (Lubomír Kotrha karikatúrája) Holokauszt Világfórum Jeruzsálemben Több tucat kormány- és államfő, valamint királyi családok képviselői vesznek részt ma az auschwitzi tábor felszabadulásának 75. évfor­dulójára szervezett fórumon. Emmanuel Macron francia elnök érkezett tegnap elsőként Jeruzsálem­be. A több mint három órán át tartó találkozóra negyvenhat államból ér­keznek, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Egyesült Államokat Mike Pence alelnök képviseli, a ta­lálkozón részt vesz Frank-Walter Steinmeier német elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Klaus Io­­hannis román, Sergio Mattarella olasz államfő, Alexander Van der Bellen osztrák elnök, Prokópisz Pav­­lópulosz görög, Níkosz Anasztaszi­­ádisz ciprusi, Ilir Méta albán állam­fő, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát, Szalome Zurabisvili grúz, Roman Radev bolgár és Aleksandar Vucsics szerb államfő. Stefan LöfVen svéd, Mette Frederiksen dán, Andrej Babis cseh kormányfő mellett koronás fők, így VT. Fülöp spanyol, Vilmos Sán­dor holland, Fülöp belga király, Hen­rik luxemburgi nagyherceg, Károly herceg brit trónörökös jelezték rész­vételüket. (MTI) Kémparadicsom FELEDY BOTOND B rüsszeli kínai kémet fogtak a németek. Az elhárítás egyszerre rohamozta meg Gerhard Sabathil ingatlanjait, és őrizetbe vet­te a korábban fényes karriert befutott uniós tisztviselőt. Emberemlékezet eddig nem jegyzett fel olyan uniós diploma­tát, akit kémkedés miatt elkaptak volna, ilyen látványosan. Sabathil har­minc évig az Európai Bizottságnak dolgozott, majd karrierje végén az Európai Külügyi Szolgálatnak, aztán amikor távozott a közszolgálatból, egyből lobbistának állt. A beszámolók szerint a lobbiirodában további informátorokat igyekezett beszervezni Pekingnek. Az ügyben érdekes szál lesz, hogy oknyomozó riportok szerint Sabathil nemcsak német, hanem magyar állampolgársággal is rendelkezik. Hogy mely cégeket képviselhette Magyarországról a feltehetőleg kompromit­tált lobbista időszaka alatt, még okozhat fejfájást Budapesten. Egyébként sem tipikus dolog, hogy diplomaták hirtelen több állampolgársággal ren­delkezhetnek... További következtetések közé tartozik, hogy milyen hihetetlenül gyenge a kémelhárítás Brüsszelben. Az EUobserver brüsszeli lap által közölt statisztika szerint legalább 250 kínai és 200 orosz kém aktív az Európai Unió fővárosában, miközben a külügyi szolgálatot csak a tagál­lamok által beküldött maroknyi elhárítótiszt védi. A belga elhárítás sem erősebb, pár tucatnyi ember dolgozik az orosz-kínai vonalon, és nem csak az uniós intézményekre kell fókuszálniuk. Ennek fényében nem csoda, hogy sikeres beszervezések történnek Brüsszelben: rengeteg kiváló fedőállás, könnyebb pénzmozgatási jogcí­mek, a nemzetközi tömegben el lehet vegyülni, és egyszerűbb hozzáférést szerezni a döntéshozókhoz. Tulajdonképpen tényleg kémparadicsom a város, az elhárítóknak pedig rémálom. Ugyanakkor életbevágóan fontos és közös uniós érdek lenne, hogy az elhárítás erősítést kapjon. Hátha ez az ügy fordulópont lesz. Amire még szintén nem tudjuk a pontos választ, hogy a németek vajon miért léptek: üzenet Pekingnek, hogy kicsit visszafogottabban; amerikai nyomásra; vagy esetleg általában a brüsszeli viszonyokat kívánták ezzel feltárni. Nagyon izgalmas történet, és éppen akkor, amikor az Egyesült Államok bezárja a legrégebbi Konfuciusz Intézetét. És emellett számos más összehangolt intézkedés történik a kínai befolyás visszaszorítására - Nyugaton. FIGYELŐ Kómjátszma Davosban Putyin elnök alighanem ismét ki­küldött két ügynököt, mint annak idején Szergej Szkripal után. A svájci biztonsági szolgálatok ál­lítólag megakadályozták az oro­szok titkosszolgálati akcióját a Davosban zajló világgazdasági fó­rumon, a célpont Bill Browder brit üzletember lett volna. „Szerelőnek adták ki magukat, amikor igazol­tatták őket, diplomata útlevelet mutattak fel, majd elhagyták az országot” - tette közzé maga Browder. Az egyik dolog, ami gyanússá tette a két oroszt, az volt, hogy túl hosszú ideje laktak egy svájci lu­xusszállodában. A svájci orosz nagykövet szerint az egész történet kitaláció, és orosz diplomáciai útlevele csakis orosz diplomatáknak van. Bill Browder a Hermitage Capital, Oroszország egykori legnagyobb külföldi befektetőjének alapítója, de 2005-ben kitiltották az ország­ból, arra hivatkozva, hogy nem­zetbiztonsági kockázatot jelent. Neki dolgozott Szergej Mag­­nyitszkij, aki korrupt belügyi ve­zetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sik­kasztottak el az orosz költségve­tésből. Érmek ellenére Magnyitsz­­kij ellen indult eljárás, előzetes le­tartóztatásba került, ahol 2009-ben meghalt, bántalmazás következté­ben. Emiatt az Egyesült Államok és Kanada is szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt a halálához. Azóta a szankci­ókat kiterjesztették az emberi jo­gokat megsértő orosz tisztségvise­lőkre is. Browder volt a törvény elfogadásának egyik kezdemé­nyezője. Egy moszkvai bíróság 2013-ban távollétében kilenc év börtönbün­tetésre ítélte Browdert adócsalás miatt, majd 2014-ben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene az orosz hatóságok. Putyin listáján a brit üzletember a legkeresettebb személyek között szerepel, (tasr, ú) Bill Browder (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents