Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-23 / 18. szám
www.ujszo.com | 2020. január 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mi mentette meg Tmkát, és meddig? Biztosra mennek, vagy félnek, hogy megered a ország nagy része ujjongott, amikor néhány napja Dobroslav Tmkát bilincsben vitték el a kommandósok, mint egy bűnözőt. A volt főügyész neve annyi gyanús és felháborító ügy kapcsán merült fel, hogy az emberek nagy része azt hitte, egyhamar nem veti le a csíkos pizsamát. Annál nagyobb volt aztán a meglepődés és a csalódottság, amikor az illetékes ügyész nem hagyta jóvá vizsgálati fogságba helyezését, sőt egyelőre megkérdőjelezte, hogy megalapozott volt-e a meggyanúsítása. Két magyarázat létezik erre. Az egyik, hogy röviddel a parlamenti választás előtt a rendőrség meg akarta mutatni, hogy mennnyire aktív, és a kamerák kereszttüzében látványosan bevitték Tmkát. Holott a videófelvétel, amelyen Tmka és Ján Pociatek volt miniszter a korrupcióról beszél, viccelődik, és azon tanakodnak, hogyan lehetne elsimítania Lemikon-ügyet, már hónapok óta ott volt a nyomozók asztalán. Persze jobb későn mint soha, a kérdés csak az, hogy az eltelt időt a további bizonyítékok megszerzésére és a Tmka elleni vádemelés megalapozására használták-e fel. Mert önmagában a felvétel, bármennyire is sokkoló dolgok hangzanak el rajta, önmagában nem elég a hatásköri visszaéléssel való megvádoláshoz. A volt főügyész mosolyogva állíthatja, hogy Pociatekkel csak a Lemikon-ügy jogi vonatkozásairól konzultált. Valami hasonlóra lehet következtetni az ügyész tömör indoklásából is, hogy miért engedték el Tmkát. Tulajdonképpen azt üzente, a nyomozóknak még van mit tenniük, hogy konkrét bizonyítékokkal szolgáljanak arról, hogy a volt főügyész valóban törvényt sértett. Aztán meglátjuk. A másik lehetőség sokkal rosszabb. Azt jelentené, hogy Tmkát a Marián Kocnerrel kapcsolatos ügyletei miatt már leírták, de túlságosan sokat tud ahhoz, hogy vádat emeljenek ellene, még a végén a vizsgálati fogságban megeredne a nyelve. Akkor pedig nagyon sok befolyásos embert sározhatna be úgy az ügyészségről, mint a nagypolitikából. Mások is elkezdtek dalolni a rács mögött, elég csak a legutóbbi esetet, Mikulás Cérnák volt maffiafőnököt említeni. Az ügyészség és a rendőrség vezetésében és a nagypolitikában is épp elég embernek van épp elég takargatnivalója, és talán csak abban különböznek Tmkától, hogy több szerencséjük volt (vagy eszük), ezért nem került még elő róluk semmi volt főügyész nyelve? Kocner archívumából (egyelőre). Egykori ügyészek és nyomozók off record hasonlókat mesélnek róluk, mint amilyen dolgokat hallani lehetett korábban Tmkáról. A kompromittáló anyagok azonban csak mostanában kezdtek előkerülni Tmkáról, a többiekről pedig valószínűleg csak akkor fognak, ha már egy Smer nélküli kormány lesz itt hatalmon. Persze ebben sem lehetünk biztosak. Nem mindenki követett el akkora hibákat, mint Tmka, akit, mint kiderült, egyáltalán nem nevezhetünk a szofisztikáit módszerek mesterének. A volt főügyész minden téren csődöt mondott. A nyilvánosságra került felvételek tanúsága szerint Kocnerrel az oldalán belesüppedt a bűn mocsarába, egy olyan világba, ahol nem létezik barátság, csak pénz és üzleti érdek. Ezt alighanem nem értette meg. Mindenkinéljobban ismerte Kocner viselt dolgait, mégis hagyta magát nyakig belerángatni az ügyleteibe. Talán ennyire megbízott Kocnerben? Vagy egy korábbi ballépése miatt túsz volt a kezében, és már nem volt visszaút, egyre jobban elmerült a mocsárban? Nem tudjuk. De egy biztos: ha egyszer megeredne a nyelve ennek a két cimborának, akkor esne át igazi megtisztuláson a szlovákiai politika, az ügyészség, a bíróságok és a rendőrség. A szerző a Trend Hetilap kommentátora (Lubomír Kotrha karikatúrája) Holokauszt Világfórum Jeruzsálemben Több tucat kormány- és államfő, valamint királyi családok képviselői vesznek részt ma az auschwitzi tábor felszabadulásának 75. évfordulójára szervezett fórumon. Emmanuel Macron francia elnök érkezett tegnap elsőként Jeruzsálembe. A több mint három órán át tartó találkozóra negyvenhat államból érkeznek, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Egyesült Államokat Mike Pence alelnök képviseli, a találkozón részt vesz Frank-Walter Steinmeier német elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Klaus Iohannis román, Sergio Mattarella olasz államfő, Alexander Van der Bellen osztrák elnök, Prokópisz Pavlópulosz görög, Níkosz Anasztasziádisz ciprusi, Ilir Méta albán államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát, Szalome Zurabisvili grúz, Roman Radev bolgár és Aleksandar Vucsics szerb államfő. Stefan LöfVen svéd, Mette Frederiksen dán, Andrej Babis cseh kormányfő mellett koronás fők, így VT. Fülöp spanyol, Vilmos Sándor holland, Fülöp belga király, Henrik luxemburgi nagyherceg, Károly herceg brit trónörökös jelezték részvételüket. (MTI) Kémparadicsom FELEDY BOTOND B rüsszeli kínai kémet fogtak a németek. Az elhárítás egyszerre rohamozta meg Gerhard Sabathil ingatlanjait, és őrizetbe vette a korábban fényes karriert befutott uniós tisztviselőt. Emberemlékezet eddig nem jegyzett fel olyan uniós diplomatát, akit kémkedés miatt elkaptak volna, ilyen látványosan. Sabathil harminc évig az Európai Bizottságnak dolgozott, majd karrierje végén az Európai Külügyi Szolgálatnak, aztán amikor távozott a közszolgálatból, egyből lobbistának állt. A beszámolók szerint a lobbiirodában további informátorokat igyekezett beszervezni Pekingnek. Az ügyben érdekes szál lesz, hogy oknyomozó riportok szerint Sabathil nemcsak német, hanem magyar állampolgársággal is rendelkezik. Hogy mely cégeket képviselhette Magyarországról a feltehetőleg kompromittált lobbista időszaka alatt, még okozhat fejfájást Budapesten. Egyébként sem tipikus dolog, hogy diplomaták hirtelen több állampolgársággal rendelkezhetnek... További következtetések közé tartozik, hogy milyen hihetetlenül gyenge a kémelhárítás Brüsszelben. Az EUobserver brüsszeli lap által közölt statisztika szerint legalább 250 kínai és 200 orosz kém aktív az Európai Unió fővárosában, miközben a külügyi szolgálatot csak a tagállamok által beküldött maroknyi elhárítótiszt védi. A belga elhárítás sem erősebb, pár tucatnyi ember dolgozik az orosz-kínai vonalon, és nem csak az uniós intézményekre kell fókuszálniuk. Ennek fényében nem csoda, hogy sikeres beszervezések történnek Brüsszelben: rengeteg kiváló fedőállás, könnyebb pénzmozgatási jogcímek, a nemzetközi tömegben el lehet vegyülni, és egyszerűbb hozzáférést szerezni a döntéshozókhoz. Tulajdonképpen tényleg kémparadicsom a város, az elhárítóknak pedig rémálom. Ugyanakkor életbevágóan fontos és közös uniós érdek lenne, hogy az elhárítás erősítést kapjon. Hátha ez az ügy fordulópont lesz. Amire még szintén nem tudjuk a pontos választ, hogy a németek vajon miért léptek: üzenet Pekingnek, hogy kicsit visszafogottabban; amerikai nyomásra; vagy esetleg általában a brüsszeli viszonyokat kívánták ezzel feltárni. Nagyon izgalmas történet, és éppen akkor, amikor az Egyesült Államok bezárja a legrégebbi Konfuciusz Intézetét. És emellett számos más összehangolt intézkedés történik a kínai befolyás visszaszorítására - Nyugaton. FIGYELŐ Kómjátszma Davosban Putyin elnök alighanem ismét kiküldött két ügynököt, mint annak idején Szergej Szkripal után. A svájci biztonsági szolgálatok állítólag megakadályozták az oroszok titkosszolgálati akcióját a Davosban zajló világgazdasági fórumon, a célpont Bill Browder brit üzletember lett volna. „Szerelőnek adták ki magukat, amikor igazoltatták őket, diplomata útlevelet mutattak fel, majd elhagyták az országot” - tette közzé maga Browder. Az egyik dolog, ami gyanússá tette a két oroszt, az volt, hogy túl hosszú ideje laktak egy svájci luxusszállodában. A svájci orosz nagykövet szerint az egész történet kitaláció, és orosz diplomáciai útlevele csakis orosz diplomatáknak van. Bill Browder a Hermitage Capital, Oroszország egykori legnagyobb külföldi befektetőjének alapítója, de 2005-ben kitiltották az országból, arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Neki dolgozott Szergej Magnyitszkij, aki korrupt belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből. Érmek ellenére Magnyitszkij ellen indult eljárás, előzetes letartóztatásba került, ahol 2009-ben meghalt, bántalmazás következtében. Emiatt az Egyesült Államok és Kanada is szankciókkal sújtotta azokat, akiknek szerintük közük volt a halálához. Azóta a szankciókat kiterjesztették az emberi jogokat megsértő orosz tisztségviselőkre is. Browder volt a törvény elfogadásának egyik kezdeményezője. Egy moszkvai bíróság 2013-ban távollétében kilenc év börtönbüntetésre ítélte Browdert adócsalás miatt, majd 2014-ben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene az orosz hatóságok. Putyin listáján a brit üzletember a legkeresettebb személyek között szerepel, (tasr, ú) Bill Browder (TASR/AP-felvétel)