Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-23 / 18. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2020. január 23. 3 Ciznár kiállt Trnka mellett RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Speciális Ügyészi Hivatal (Ú&P) ügyésze törvényesen járt el, amikor szabadon engedte Dobroslav Trnka volt főügyészt - jelentette be szerdán Jaromír Éiznár főügyész, miután megvizsgálta az ÚŐP ügyészének az eljárását. A botrányos szabadon bocsátást az államfő és a kormányfő sem hagyta szó nélkül. Ciznár szerint az a tett, amely miatt eljárás indult Trnka ellen, nem meríti ki a hivatali hatáskörrel való visszaélés bűntettének fogalmát. „Az eddigi bizonyítási eljárásból egyértelműen következik, hogy a volt főügyész azzal, hogy rendkívüli jogorvoslatért folyamodott, a törvénnyel összhangban járt el, megakadályozva a jelentős anyagi kárt, amely Szlovákiát érhette volna” - állítja a főügyész. Ciznár arról is beszámolt, hogy a felügyelő ügyész utasította a rendőrnyomozót: tisztázza azokat a körülményeket, amelyek felvetették a DobroslavTrnka (TASR-feivétei) súlyos gazdasági bűncselekmény gyanúját. Amint ez megtörtént, az ügyben újabb döntés várható. Ciznár hangsúlyozta: az ügyészség továbbra is intenzíven foglalkozik az üggyel. A főügyész szerint a rendőrség és a felügyelő ügyész nem egyeztették a lépéseiket, ez okozta a hibát. Ha ez megtörtént volna, elkerülhették volna „az aránytalan és elfogult médiavisszhangot, valamint az ügyészség elleni indokolatlan támadásokat és vádaskodásokat”. Tmkát múlt hét csütörtökön a gútori házában vették őrizethe a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) emberei. Hivatali hatáskörrel való visszaélés ügyében indult ellene eljárás. A volt főügyészt a Speciális Ügyészi Hivatal ügyészének utasítására azonban már másnap elengedték, kedden, január 21-én pedig leállították a büntetőeljárást is. Ez azzal a titkos videóval lehetett összefüggésben, amely Trnka és Ján Pociatek egykori pénzügyminiszter párbeszédét rögzíti. A beszélgetés témája a Lemikon-ügy volt, amely során az államot több millió eurós kár érte. Zuzana Caputová államfő Trnka szabadon engedése után találkozott Ciznárral és Milan Lucansky országos rendőrfőkapitánnyal is, magyarázatot követelve az országszerte nagy felháborodást kiváltó ügyre. A találkozó eredményeiről szerdán számolt be a sajtónak, kritizálva az ügyészség és a rendőrség hiányos együttműködését. „Hogy a helyzet így alakult, az a rossz koordináció következménye” - mondta Caputová, aki szerint az ilyen kényes ügyeknél olajozottan kellene együttműködnie az állami szerveknek. „Nem történhet meg, hogy a rendőrség és az ügyészség egymásnak teljesen ellentmondó véleményre jut” - mondta az államfő, hozzátéve, hogy az ügy még nem zárult le, így reméli, hogy mindenki számára elfogadható döntéseket hoznak az érintettek, megerősítve a lakosság jogállamba vetett bizalmát. Az üggyel kapcsolatban szerdán megszólalt Peter Pellegrini kormányfő is, azt állítva, hogy kérdőre fogja vonni az országos rendőrfőkapitányt. „Milan Lucanskytól csak azt akarom megkérdezni, hogy minden rendben volt-e az eljárással. Nekünk, politikusoknak nem kellene beleártani magunkat ezekbe az ügyekbe, de bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy mindenki a jogszabályok és a bizonyítékok alapján járt el, nem pedig a média nyomására” - fejtette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy támogatja a felelősségre vonást, ha ez szükséges. ’ (mi, TASR) Jóváhagyták a 365 napos matricát Pozsony. Februártól már nem egy naptári évig, hanem 365 napig lesz érvényben az elektronikus autópálya-matrica. Eddig ugyanis előfordult, hogy valaki márciusban vett éves matricát, de az valójában csak január végéig volt érvényes, tehát 12 hónap helyett 11-ig. A kormány szerdai döntése értelmében ráadásul a 365 napig érvényes autópálya-matrica pontosan ugyanannyiba fog kerülni, mint a még jelenleg árusított, egy naptári évre szóló. A személygépkocsikra és a pótkocsisjárművekre érvényes 365 napos autópálya-matrica ára 50 euró. A kormányrendelet 2020. február 1 -jén lép hatályba. A törvénymódosítás várhatóan negatív hatással lesz a költségvetésre a 2020 és 2022 közötti időszakban. Ennek oka a rendszer módosítása, az átállás és az új, 365 napos matrica bevezetésével járó kiadások. A változás bevezetése 900 ezer euróba kerül. (TASR, dp) • • Kisebbségek az MKO és a Híd szemszögéből CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az leglényegesebb üzeneteket a pártok a plakátokon keresztül közvetítik a választók felé, aki részletesebb tájékoztatást akar, annak a választási programokat kell átböngésznie; mi ezt megtettük az olvasóink helyett. Értelemszerűen a két magyar párt programja foglalkozik a választáson induló mozgalmak közül a legrészletesebben a kisebbségeket érintő kérdésekkel. Az MKÖ programja A közigazgatás terén az MKÖ azt ígéri, szorgalmazni szeretné a kerületi államigazgatási és önkormányzati rendszer teljes átalakítását, amelyben kiemelt helyet kapnának a gazdasági, kulturális értékek mellett a kisebbségek sajátos gondjainak a megoldási javaslatai is. Őry Péter, aki az MKÖ programjának közigazgatási fejezetét írta, kérdésünkre elmondta, természetes régiókban gondolkodnak. „Ez lehet egy Komárom megye, de akár 3 déli megye is” - tette hozzá. Óry szerint az esetleges kormányba lépési tárgyalások során a megyerendszer átalakítását és az önkormányzatok finanszírozásának és hatásköreinek kérdését mindenképpen témává szeretnék tenni. Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke lapunknak korábban arról beszélt, az autonómia ugyan nem szerepel konkrét programpontként a terveik között, de megjelenik a választási program különböző szegmenseiben. A dokumentumban azt írják, különleges jogállású regionális önkormányzatot, illetve önkormányzatokat szeretnének kialakítani. Ezek pénzügyi, költségvetési önállósággal, gazdasági, területfejlesztési hatáskörökkel és az önálló működést biztosító jogkörökkel bírnának. A rendszer célja, az oktatási és kulturális kisebbségi önkormányzatiságkiépítése lenne. Az általánosabb kisebbségjogi intézkedések között találjuk a nemzetiségek jogállásáról szóló, önálló, komplex törvény elfogadását. A programdokumentumban hangsúlyozzák, hogy kollektív jogokat szeretnének a kisebbségek számára. A konkrétabb intézkedések között szerepel a teljes vasúti kétnyelvűség, az államnyelvről szóló jogszabály diszkriminatív elemeinek eltávolítása, de a kettős állampolgárság tilalmának feloldása is. Ez utóbbit úgy oldanák meg, hogy eltörölnék az első Fico-kormány által 2010-b'en hozott „ellentörvényt”, amely alapján a kettős állampolgárokat megfosztják szlovák útlevelüktől. A Régiófejlesztés című fejezetben szerepel a Dél-szlovákiai Fejlesztési Tanács és Akadémia intézményrendszerének létrehozása. A kultúra területét érintő intézkedések között pedig a nemzetiségi intézményrendszer eseti támogatása helyett átalánytámogatások biztosítását, de a Kisebbségi Kulturális Alap költségvetésének növelését is javasolják. A szimbolikus lépések sorában a dokumentum többek közt azt említi, hogy a sporteseményeken ne legyen tilos a magyar nemzeti jelképek használata, illetve az alkotmány preambulumának módosítását is javasolják. Ez utóbbi szerint a „Mi, a szlovák nemzet” szókapcsolatot cserélnék le a „Mi, Szlovákia polgárai” kifejezésre. De itt kapott helyet a közös történelemtankönyv kiadása, valamint a Hedvig-ügy és a DAC-rendőrattak kivizsgálása is. A Híd programja A Híd reVIZIÓ 2020 című választási programjából kiderül, hogy a jogrendszerben meg szeretnék határozni a nemzetiségi oktatás fogalmát, és külön intézményeket hoznának létre annak fejlesztésére, de támogatnák a kisebbségek nyelvével és kultúrájával foglalkozó egyetemek és felsőoktatási intézmények megerősítését is. Ravasz Ábel, a párt alelnöke elmondta, szükség van egy olyan intézményi felépítményre, amely irányítani tudja a kisebbségi intézményrendszert és hálózatban tud gondolkodni. A Híd ugyancsak javasolja, hogy a nemzetiség helyett az anyanyelv alapján állapítsák meg a kisebbségek nyelvi jogait. A kisebbségek kulturális életének támogatására létrehoznák a Nemzeti Kisebbségek Művészeti Központját Plakátok és üzenetek és biztosítanák a hivatásos nemzetiségi színházak és zenei intézmények zavartalan működéséhez szükséges jogi és anyagi hátteret. Új kisebbségi kulturális intézmények létrehozását is támogatnák. A 2021 -es népszámlás során pedig a kérdések pontosításával érnék el a nemzetiségek alaposabb feltérképezését, lehetővé tennék a többes nemzeti identitás bevallását. Kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkozó ígéretek között szerepel, hogy kezdeményeznék a szlovák nyelv mint idegen nyelv oktatását, szorgalmaznák a nemzetiségi iskolákra vonatkozó normatív fejkvóta további emelését. Ezen kívül a dokumentumban helyet kapott a magyar tannyelvű szakközépiskolák megerősítése és az is, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai garantáltan saját anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolában. A programpontok közé bekerült a vizuális kétnyelvűség és a hivatali kétnyelvűség elősegítése, különös tekintettel a közúti és vasúti táblákra, a biztonsági előírásokra és figyelmeztetésekre. A Híd is kiemelten kezeli a magyar nyelv státuszának problémáját, amelyet hosszú távon az egyenjogúsítással oldanának meg: „A legfontosabb távlati cél a nyelvi szabályozás terén a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként történő elismertetése Dél- Szlovákiában” - fogalmaz a dokumentum. A kettős állampolgárság helyzetét is rendezni szeretnék, újra lehetővé tennék azt. Ezt az esetleges kormányba lépésük egyik feltételeként nevezték meg. Bugár Béla pártelnök szerint az lenne a legjobb, ha vissza lehetne térni az „ellentörvény” előtti állapothoz. Hozzátette, ez azonban a többi párt politikai akaratától függ majd. A Híd programjában is szerepel a közigazgatási rendszer területi átszervezése, amely során figyelembe vennék a régiók társadalmi, gazdasági és kulturális adottságait. A párt 16 megyében gondolkodik, amelyek területileg ugyan kisebbek lennének, mint a jelenlegi regionális önkormányzatok, ám szerintük a lakosság számára ezek természetes régiók lennének, és feladataikat is hatékonyabban tudnák ellátni. A Híd által összeállított dokumentum a siketek és nagyothallók számára fontos lépést, a szlovák jelnyelv kodifikációjáról szóló jogszabály elfogadtatását is tartalmazza. Emellett bővítenék a közösség számára szóló képzési és tolmácsolási lehetőségeket, és a jelnyelvről szóló törvényt is megújítanák. A roma közösség esetében többek közt az oktatást, a roma asszisztensek rendszerének stabilizálását, az adósságrendezési folyamatok folytatását, a helyi polgárőrségek rendszerének, illetve a közösségi központok hálózatának fejlesztését emelték ki. A ruszin kisebbséggel kapcsolatban ugyancsak az oktatásra vonatkozó célokat neveztek meg, de védelem alá helyeznék az ország északkeleti részén található fatemplomokat, illetve elkészítenék a Ruszin Közösségek Atlaszát is. (Somogyi Tibor felvételei)
